Ignazio Silone

Ignazio Silone
Született	1900. május 1. Pescina, Olaszország
Elhunyt	1978. augusztus 22. Genf, Svájc
Álneve	Ignazio Silone
Állampolgársága	olasz (1946. június 18. – 1978. augusztus 22.) olasz (1900. május 1. – 1946. június 18.)
Élettársa	Gabriella Seidenfeld
Foglalkozása	politikus újságíró regényíró színműíró író
Tisztsége	member of the Constituent Assembly of Italy
Kitüntetései	Jeruzsálem-díj (1969) Prix mondial Cino Del Duca (1971) Gottfried Keller-díj (1973)
weboldal IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Ignazio Silone témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ignazio Silone (Pescina, 1900. május 1. – Genf, 1978. augusztus 22.) olasz származású svájci író.

Élete

Dél-itáliai parasztcsalád gyermeke, anyját, testvéreit elvesztette egy földrengésben. Az elnyomottság érzése élete meghatározó tényezőjévé vált, korán politizálni kezdett. 1930-44: a fasizmus elől Svájcba emigrált.

Pályája

Kezdeti alkotások

A svájci emigrációban vált íróvá, regényei először németül és angolul jelentek meg. Művei ebben az időszakban:

• Fontamara (1930) regény – az Abruzzók életét ábrázolja a fasizmus szorításában.
• Bor és kenyér (1946) regény – a verista hagyományok követője.

Az 1930-as évek művei

Silone ebben az időszakban szembefordult a kommunizmussal, de antifasiszta maradt. A világháború után veszített jelentőségéből, de hatással volt a neorealizmusra.

Az 1960-as évek művei

Az író pályáján ez az időszak az írói megújulás időszaka. Fő műve a 60-as évek terméséből:

• Egy jámbor keresztény kalandjai (1968) történelmi dráma, a ferences mozgalmaknak állít emléket.

Lásd még

• Jeruzsálem-díj

Forrás

• Világirodalmi kisenciklopédia I–II. Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-184-9