Wall Street-i robbantás
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Wall Street-i robbantás | |
 | |
| A helyszín a robbantás után, a háttérben jobboldalt a Federal Hall | |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Helyszín | New York City, New York, Amerikai Egyesült Államok |
| Célpont | Wall Street |
| Időpont | 1920. szeptember 16., 12 óra 1 perc |
| Típus | terrortámadás |
| Fegyverek | lovaskocsiban elrejtett időzített bomba |
| Áldozatok | 38 |
| Sérültek | 400, ebből 143 súlyos |
| Gyanúsítottak | Luigi Galleani anarchokummunista követői |
| Elkövetők | n.a. |
| Térkép | |
 Wall Street-i robbantás
Pozíció az Egyesült Államok térképén
| |
 é. sz. 40° 42′ 25″, ny. h. 74° 00′ 38″40.706954°N 74.010644°WKoordináták: é. sz. 40° 42′ 25″, ny. h. 74° 00′ 38″40.706954°N 74.010644°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wall Street-i robbantás témájú médiaállományokat. | |
A Wall Street-i robbantás New York pénzügyi negyedében 1920. szeptember 16-án 12 óra 1 perckor végrehajtott terrortámadás volt, amelyben 38-an meghaltak, 143-an súlyosan,[1] 257-en pedig könnyebben megsérültek.[forrás?]
A merénylők kilétét nem sikerült minden kétséget kizáróan megállapítani. Mind a rendőrség nyomozói, mind későbbi történészek szerint valószínű, hogy Luigi Galleani anarchokummunista követői voltak a felelősök. A csoport 1914 óta követett el robbantásos merényleteket az Egyesült Államokban, az előző évben csomagbombákkal kíséreltek meg két, sérülésekkel és halálos áldozatokkal is járó, de a kitűzött céljuktól jóval elmaradó akciót.
Elkövetése után hét évig a Wall Street-i robbantás volt a legtöbb halálos áldozattal járó terrortámadás az Egyesült Államokban.[m 1]
A támadás
A merénylet napján délben egy lovaskocsi állt meg a Wall Street 23. szám előtt, a J.P. Morgan bank épületével szemközt, az üzleti negyed legforgalmasabb kereszteződésében. A benne rejlő 45 kilogrammnyi dinamit egy időzítő utasítására felrobbanva 230 kilogrammnyi, a tolóablakok nehezékeként használt öntöttvas darabokból álló srapnelt vetett szét.[2][3] A ló és a kocsi szinte megsemmisült, a hajtó valószínűleg még a robbanás előtt elhagyta a járművet.[forrás?]
A 38 áldozat – főként fiatal futárok, gyorsírók, hivatalnokok és brókerek – többsége a robbanás pillanatában életét vesztette. A sebesültek közül sokan súlyos sérüléseket szenvedtek.[4] Az anyagi kár több mint 2 millió dollár volt (mai értéken körülbelül 23 millió dollár), a J.P. Morgan bank belső tereinek egy része elpusztult.[5]
A nyomozás
Az épületekben nem keletkeztek súlyosabb károk, úgy tűnt, a robbanásnak nem volt konkrét célpontja, ezért az Igazságügyi Minisztérium Nyomozóhivatala (a Szövetségi Nyomozóiroda elődje) nem minősítette azonnal terrortámadásnak a történteket. A rendőrség és a tűzoltóság először azokat a robbanószereket árusító vagy tároló cégeket kereste meg, amelyeknek engedélyük volt dinamit szállítására. Különösen három építési terület keltette fel a hatóságok figyelmét. Az egyik a Wall Streettel körülbelül 45 fokos szöget bezáró, attól délre fekvő Beaver Streeten volt, közelebbről az utca azon szakaszán, amely három blokk távolságra van a Wall Streettől. A második nagyjából ugyanilyen távolságban volt, a Broad Street 95. szám alatt. A harmadik pedig, a tőzsde épülő Elszámolóházának (Clearing House) a telke, mindössze 60 méterre volt a robbanás helyszínétől, a Wall Street és a Broad Street délnyugati sarkán. Az építéseken tárolt dinamitból azonban nem hiányzott semmi, és a többi manhattani cég is el tudott számolni a tulajdonában lévő robbanószerekkel.[6]
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Jegyzetek
Ez a szócikk részben vagy egészben a Wall Street bombing című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Megjegyzések
- ↑ Addig a Los Angeles Times napilap épületénél 1910-ben elkövetett robbantásos merényletben és az azt követő tűzben haltak meg a legtöbben, huszonegyen. – 1927-ben a michigani Bathban Andrew Kehoe öngyilkos ámokfutása negyvennégy áldozatot követelt.
Hivatkozások
- ↑ Gage, Beverly. The Day Wall Street Exploded: A Story of America in its First Age of Terror (angol nyelven). New York: Oxford University Press, 160-161. o. (2009)
- ↑ Watson, Bruce. Sacco and Vanzetti: The Men, the Murders, and the Judgment of Mankind (angol nyelven). New York: Viking Press, 77. o. (2007)
- ↑ Avrich, Paul. Anarchist Voices: An Oral History of Anarchism in America (angol nyelven). Princeton: Princeton University Press, 132-133. o. (1996)
- ↑ Gage, Beverly. The Day Wall Street Exploded: A Story of America in its First Age of Terror (angol nyelven). New York: Oxford University Press, 329-330. o. (2009)
- ↑ Havoc Wrought in Morgan Offices (PDF). The New York Times, 1920. szeptember 17. (Hozzáférés: 2011. szeptember 19.)
- ↑ Explosives Stores All Accounted For (PDF). The New York Times, 1920. szeptember 17. (Hozzáférés: 2011. szeptember 20.)