Szent Katalin-kolostor
| Szent Katalin-kolostor | |
| Világörökség | |
 | |
| Adatok | |
| Ország | Egyiptom |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Katalin-kolostor
Pozíció Egyiptom térképén
| |
 é. sz. 28° 33′ 21″, k. h. 33° 58′ 32″28.555833°N 33.975556°EKoordináták: é. sz. 28° 33′ 21″, k. h. 33° 58′ 32″28.555833°N 33.975556°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Katalin-kolostor témájú médiaállományokat. | |
A Szent Katalin-kolostor (arabul: دير القدّيسة كاترينا, görögül: Μονὴ τῆς Ἁγίας Αἰκατερίνης, Monì tìs Agìas Ekaterìnis, angolul: Saint Catherine's Monastery) Egyiptomban a Sínai-félszigeten, a Sínai-hegy (Hóreb-hegy) csúcsának lábánál fekszik.
2002 óta szerepel az UNESCO kulturális világörökségek listáján.
A görög ortodox kolostort 550 körül alapították és ez a világ egyik legrégebbi, folyamatosan eredeti feladatkörében működő kolostora.
A kolostor előtt kápolna állt itt, amelyet a 300-as évek elején Heléna császárnő építtetett, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Mózes az égő csipkebokrot látta.[1] Mózes később a közeli hegyen kapta meg a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat.
A hely a keresztények között hamar zarándokhellyé vált és a 6. században Jusztiniánusz bizánci császár parancsára megerődített kolostort építettek falakkal körbevéve, hogy megvédjék a szerzeteseket és a zarándokokat a fosztogatóktól. Az épületegyüttest csak valamivel ezután szentelték Szent Katalinnak.
A bonyolult elrendezésű, útvesztőre hasonlító kolostor falai és épületei a bizánci építészet jelentős alkotásai. A kolostor legfontosabb részei, a 6. századból származó bazilika és az úgynevezett „Égő csipkebokor-kápolna” különösebb károsodás nélkül, jó állapotban maradtak fenn. A kolostorban felbecsülhetetlen értékű kora keresztény kéziratokat és ikonokat őriznek, valamint egy Jézus színeváltozását ábrázoló, szintén a korai kereszténység korából származó mozaikot. A kolostorban lakó közösségek mindig igyekeztek szoros kapcsolatot ápolni a körülöttük élő muszlimokkal. Ennek bizonyítéka egy 623-ból származó, Mohamed próféta aláírását viselő dokumentum, ami felmenti a szerzeteseket a katonai szolgálat és az adófizetés alól. Viszonzásul a kolostor területén egy kápolnát mecsetté alakítottak át, ami azóta is muszlim imahelyként működik.
Galéria
-
A kolostor egy képe -
Mohamed védelmi levele -
A kolostor és környéke
Jegyzetek
- ↑ Mózes II. 3. rész
Források
- Egyiptom. National Geographic. Geographia Kiadó (2008)
- Világörökségek enciklopédiája. Kossuth Kiadó. ISBN 963-09-6595-8 (2011)
- UNESCO. Világörökség. Partvonal Kiadó. ISBN 963-991-049-2 (2010)
