Ugrás a tartalomhoz

Ultra Low Floor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Wikizoli (vitalap | szerkesztései) 2014. december 27., 15:31-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Műszaki adatok: elképesztő helyesírási hiba javítása)
Ultra Low Floor
Más néven: ULF
ULF villamos Bécsben
ULF villamos Bécsben
Gyártási adatok
GyártóSiemens
Gyártásban1995-
Méretek
Tömegrövid: 30000 kg
hosszú: 43000 kg
Hosszrövid: 24,21 m
hosszú: 35,30 mm
Szélesség24,20 mm
Padlómagasság20 mm
Nyomtávolság1435 mm
Műszaki adatok
Utastér-világításfénycső
Ajtók számarövid: 2+2+2+2+2
hosszú: 2+2+2+2+2+2+2 db
A Wikimédia Commons tartalmaz Ultra Low Floor témájú médiaállományokat.
A motorotok a csuklókban vannak elhelyezve, és a tengelyek is alattuk vannak.
Közel sem utasbarát utastér
Két ULF B felülről nézve
1994-ben úgy próbálták megoldani az alacsonypadlósítást, hogy a jármű hátsó része maradjon magaspadlós. Ez a próbálkozás azonban nem bizonyult jónak, így 1995-ben teljesen alacsonypadlós prototípus ULF-et rendeltek
ULF A1 Nagyváradon

Az Ultra Low Floor rövidítve: ULF egy egyirányú alacsonypadlós villamos. A világon csak két városban futnak ilyen típusú járművek. Az egyik Nagyvárad, ahol csak 10 darab közlekedik, a másik város pedig Bécs, amely közel 500 ULF-et üzemeltet.[1][2]

Műszaki adatok

Az ULF padlómagassága mindössze 20 cm, amire főleg azért volt szükség, mert Bécsben a legtöbb villamosmegálló peronja nincs megmagasítva, sőt sok helyen még peron sincs, így annak érdekében, hogy kerekes székkel is fel lehessen szállni extra alacsonynak kell lennie a padló magasságának. Ezen kívül pedig a villamos még rámpával is rendelkezik. Összehasonlításképpen a miskolci Škoda 26T villamosnak 330 mm magasan van a padló belépő része.
Az alacsony padlómagasságnak azonban komoly hátrányai vannak, ugyanis a motor és a tengelyek egyáltalán nem férnek el a kocsiszekrények alján, így rá voltak kényszerülve, hogy azokat a csuklóba építsék be, így lényegében a villamos osztott tengely elrendezésű lett. A fékek a fékezésnél felszabaduló energiát vissza tudja táplálni. Ami pedig nem fért el a csuklókban, azt többnyire a tetőn helyezték el.

A villamosokat 4 altípusra lehet bontani, az „A” „A1” „B” és „B1” típusjelzésű kocsikra. Az A és A1 kocsik a rövidebb 24,21 méter hosszú villamosok, melyek 6 motorral rendelkeznek. A hosszabb B és B1 típusú járművek 8 motorral vannak felszerelve és 35,47 méter hosszúak. Az első szériás kocsik a betűjelzés nélküli járművek, melyeknek prototípusát már 1995-ben legyártották, ám a sorozatgyártás csak később indult meg és csak 1998 óta szállítanak utasokat.
A Wiener Linien 2007-ben rendelte meg a második sorozatot, melyekben csak kisebb formai javításokat alkalmazkodtak. Ilyen volt az utastér színvilágának változtatása, melyet a V típusú metrókhoz akarták igazítani. Ezen kívül változás volt az új sorozatnál, hogy a a vízalapú légcserélő helyett hűtő-fűtő légkondiciónáló berendezést szereltek be, melynek következtében a jármű saját tömege csökkent és az utazás is komfortosabb lett. Továbbá a kijelzőket fényesebb LED alapúra cserélték. Visszalépés azonban, hogy a székeket párnázás nélkül rendelték meg.

város típusváltozat gyártásban hossz saját tömeg max. teljesítmény kép
Bécs A 1995 (prototípus), 1997 24,21  m 30 t 6 x 60 kW ULF A Bécsben
Bécs A1 2007– 24,21  m 30 t 6 x 36 kW ULF A1 Bécsben
Bécs B 1995 (prototípus), 1998 35,47  m 43 t 8 x 60 kW ULF B Bécsben
Bécs B1 2009– 35,47  m 43 t 8 x 36 kW ULF B1 Bécsben
Nagyvárad A1 2008–2009 24,21  m 30 t 6 x 36 kW ULF A1 Nagyváradon

Kritika és probléma

2009 július 27.-én egy 67-es járaton közlekedő ULF hátsó része kigyulladt, ám szerencsére senki sem sérült meg. A „Wiener Zeitung” a mérnököket hibáztatta, akik egy alapvető hibát vétettek a típus tervezésekkor. Mint később kiderült a hidragolika-olaj elfolyása okozta a tüzet. A balszerencse következtében ezt a hibát az összes járművön kijavították.

A villamos a későbbiekben az utasoktól kapta a legnagyobb kritikát, mivel utastere közel sem barátságos. Az ülőhelyek majdnem a teljes villamost elfoglalják, így csak az ajtó előtt van állóhely, meg a csuklóban. Azonban a motor elrendezése miatt olyan szűk a csukló, hogy ha ott 1-2 ember megáll, akkor már nem lehet benne közlekedni. Ez egy máig megoldatlan probléma, ám kísérleti jelleggel a 631-es pályaszámú kocsiból kocsiszekrényenként 6 ülést kiszereltek, így növelve az állóhelyek felületét. [3]
A kisebb problémákat azonban megoldották. Ilyennek az olvashatatlan kijelzők, valamint a klíma hiánya. Az A1 és B1 kocsikat már eleve légkondicionálóval és fényes LED kijelzőkkel rendelték, ám a régebbi sorzatot is elkezdték fokozatosan átalakítani.

Galéria

Forrás

  • VEKE
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ultra Low Floor című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Commons:Category:ULF
A Wikimédia Commons tartalmaz Ultra Low Floor témájú médiaállományokat.