Ugrás a tartalomhoz

Sudo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Speed57 (vitalap | szerkesztései) 2016. február 26., 02:28-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
sudo
sudo a terminálban
sudo a terminálban

FejlesztőTodd C. Miller
Legfrissebb stabil kiadás1.9.15p5 (stabil verzió, 2023. december 30.)[1]
Programozási nyelvC
Operációs rendszerUnix-szerű
KategóriaJogosultsági beállítások
LicencISC licenc[2]
A sudo weboldala

A sudo egy olyan alkalmazás az Unix-szerű operációs rendszert futtató számítógépek számára, amely lehetővé teszi egy felhasználó számára, hogy egy másik felhasználó (általában a superuser, vagy a root) biztonsági jogosultságaival futtasson programokat. A sudo név a su parancs és a „do” angol szó összevonásának eredménye. Míg a su parancsnál a felhasználók a root jelszót adják meg, a sudo parancsnál a saját jelszavukat. A hitelesítés után, és ha a /etc/sudoers konfigurációs fájl engedi a felhasználói hozzáférést, a rendszer végrehajtja a megadott parancsot.

Története

A programot eredetileg Bob Coggeshall és Cliff Spencer írta „1980 körül” a Buffalo-i Egyetem Számítástechnikai Tanszékén. A jelenlegi verzió aktív fejlesztés alatt áll, karbantartója az OpenBSD fejlesztője, Todd C. Miller, terjesztése BSD-stílusú licenc alatt történik.[3]

Felépítés

A su paranccsal ellentétben a felhasználók saját jelszavukat adják meg a sudo-nak. A hitelesítés után, amennyiben az /etc/sudoers konfigurációs fájl engedi a felhasználói hozzáférést, a rendszer végrehajtja az adott parancsot. Alapesetben a felhasználó jelszava megmarad egy türelmi időszak erejéig (15 perc pszeudoterminálonként), engedélyezve a felhasználónak hogy több egymást követő parancsot is végrehajtson a kért felhasználóként, anélkül hogy újra meg kelljen adnia a jelszavát.

A sudo képes naplózni minden próbálkozást. Ha egy felhasználó megpróbálja segítségül hívni a sudo parancsot anélkül, hogy szerepelne a sudoers fájlban, egy hibaüzenet jelenti hogy a próbálkozás rögzítve lett a rendszernaplóban.

Konfiguráció

Az /etc/sudoers fájl biztosítja, hogy a felhasználók csak a benne felsorolt parancsokat hajthassák végre rootként.

A sudo beállítható úgy is, hogy a root jelszót kérje – vagy hogy egyáltalán ne igényeljen jelszót.[4]

Hatása

Néhány esetben a sudo teljesen felváltotta a superuser bejelentkezését az adminisztratív feladatokhoz, leginkább a Linux-disztribúciókban, pl. a Fedora vagy Ubuntu rendszereknél, s ugyancsak megjelenik az Apple Mac OS X-ben is.[5][6]

Eszközök és hasonló programok

A visudo egy parancssoros eszköz, amely biztosítja az /etc/sudoers fájl szerkesztését biztonságos módon. A vi szerkesztő felületét felhasználva megnyitja az /etc/sudoers fájlt, megelőzvén hogy több egyidejű szerkesztés történjen; mindezt korlátozásokkal, épség-ellenőrzéssel és az elemzési hibák szűrésével valósítja meg.[7]

Létezik még néhány grafikus felületű megoldás is a GUI környezetben való felhasználáshoz, jelesül a kdesudo és gksudo; a Mac OS X úgyszintén rendelkezik ilyennel, ez az Engedélyeztetési Szolgáltatás (Authorization Services).[8]

A runas parancs hasonló funkcionalitást biztosít Microsoft Windows alatt.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. Todd C. Miller: [sudo-announce sudo 1.9.15p5 released], 2023. december 30. (Hozzáférés: 2024. január 28.)
  2. Todd C. Miller: Sudo License. Sudo.ws, 2011. június 17. (Hozzáférés: 2011. november 17.)
  3. Miller, Todd C: A Brief History of Sudo. (Hozzáférés: 2007. március 5.)
  4. Manpage for sudo. (Hozzáférés: 2007. november 4.)
  5. RootSudo. Community Ubuntu Documentation. Help.ubuntu.com, 2011. november 8. (Hozzáférés: 2011. november 17.)
  6. Top Ten Mac OS X Tips for Unix Geeks. MacDevCenter.com. (Hozzáférés: 2011. november 17.)
  7. Todd C. Miller: Visudo Manual. Gratisoft.us, 2011. június 17. (Hozzáférés: 2011. november 17.)
  8. Introduction to Authorization Services Programming Guide. Developer.apple.com. (Hozzáférés: 2011. november 17.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sudo című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk