Grosschmid Béni

Grosschmid Béni
Grosschmid Béni
Született	1852. november 6. Máramarossziget
Elhunyt	1938. szeptember 7. (85 évesen) Visegrád
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Grosschmid Lajos
Foglalkozása	jogász, egyetemi tanár
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Grosschmid Béni témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Grosschmid Béni, más néven: Zsögöd Benő (Máramarossziget, 1852. november 6. – Visegrád, 1938. szeptember 7.) jogász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1901), udvari tanácsos.

Rokonai

Márai Sándor író és Radványi Géza filmrendező apai nagybátyja, Grosschmid Géza jogász, kassai várospolitikus bátyja, Grosschmid Lajos matematikus apja.

Élete

Középiskolai tanulmányait szülővárosában és Nagyváradon, jogi tanulmányait Bécsben végezte. 1872-ben, a kötelesrészről írt munkájával, amely szakmai körökben feltűnést keltett, elnyerte az Akadémia Strokay-díját. Rövid ideig a bíróságnál és az igazságügyminisztériumban teljesített szolgálatot. 1882-85 között a nagyváradi jogakadémián tanár (polgári törvénykezés, majd kereskedelmi és váltójog), közben 1882-ben budapesti egyetemi magántanár (magánjog). 1885-től kolozsvári egyetemi tanár (osztrák polgári jog); 1890-től 1928-ig budapesti egyetemi tanár (magyar magánjog). Az 1894-iki polgári házassági törvény nagyrészt tőle származik. A törvények előkészítése terén kifejtett működésének elismeréséül 1899. a magyar. kir. udv. tanácsosi czímet kapta. A német szellemi hatás elleni védekezés jegyében támadta a polgári törvény könyv hivatalos, Teleszky-féle tervezetét. Finom dogmatikai elemzései, Közép-Európában úttörő tudományos rendszerezései az "igazságosság" követelményének érvényesítését célozták a tételes jog formái között. Állásfoglalásaiban azonban feudális maradványok is tükröződnek. A kötelmi jog egész rendszerét átfogó Fejezetek kötelmi jogunk köréből c. munkáját utóbb volt tanítványai külön is kiadták. Műveinek jelentékeny részét Zsögöd Benő néven írta. Nemesi családi nevét egyetemi hallgató korában változtatta Zsögödre, de 1904-től ismét a Grosschmid nevet használta.

Főbb művei

• Öröklött és szerzett vagyon (Bp., 1879)
• A csődtörvény (Bp., 1881)
• A házassági törvény (I-II. Bp., 1898 -1901)
• Magánjogi tanulmányok (I-II. Bp., 1901)
• Magánjogi előadások. Jogszabálytan (I-II. Bp., 1905)
• Werbőczy és az angol jog (Bp., 1928)
• Fejezetek kötelmi jogunk köréből (I-II. Bp., 1932-33).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
• ELTE ÁJK honlapja – [1]
• Szabó, Béla.szerk.: Michael Stolleis (ed.): Grosschmid, Béni, Juristen: ein biographisches Lexikon; von der Antike bis zum 20. Jahrhundert, 2nd (német nyelven), München: Beck, 264. o. (2001). ISBN 3406 45957 9 
• Nemzeti Sírkert

További információk

• Emlék könyv G. B. jogtanári működésének 40. év fordulójára (Bp., 1922)
• Bölöny József: G, B. mint közjogász (Magy. Közigazgatás 1938-48. sz.)
• Szladits Károly: A magyar jogtudomány szabadságharcosa (Jogászegyleti Szle. 1948. 1-2. sz.)