Alexandriai Hüpatia

Alexandriai Hüpatia
egyiptomi és hellenisztikus filozófia – ókori filozófia –
Jules Maurice Gaspard fantáziarajza Hüpatiáról (1908)
Élete
Született	355 Alexandria, Egyiptom provincia, Római Birodalom
Elhunyt	415 márciusa (60 évesen) Alexandria, Egyiptom provincia, Keletrómai Birodalom
Pályafutása
Iskola/Irányzat	újplatonizmus
Érdeklődés	matematika, csillagászat, filozófia
Hatottak rá	Arisztotelész, Platón, Pergai Apollóniosz, Diophantosz, Szamoszi Arisztarkhosz, Plótinosz, Klaudiosz Ptolemaiosz, Alexandriai Theón
Fontosabb nézetei	a Föld a Nap körül kering
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandriai Hüpatia témájú médiaállományokat.

Alexandriai Hüpatia (latinul: Hypatia, görögül: Υπατία [Hypatía]) (Alexandria, 355 – Alexandria, 415. március) egyiptomi hellenisztikus filozófus, matematikus és csillagász, az ókori világ egyik kimagasló egyénisége, a történelem egyik első ismert női polihisztora, a matematikus Alexandriai Theón (kezdetben az alexandriai könyvtár tanára, majd vezetője) leánya. A keresztény pogányüldözések első jelentős áldozata: pogánysága és újplatonista tanai miatt Szent Kürillosz alexandriai püspök boszorkánnyá nyilvánította, ezért a keresztény csőcselék brutálisan kivégezte. Felkoncolását követően műveit elégették, így egy levelén kívül semmi sem maradt az utókorra.

Életéről kevés megbízható adat maradt fenn. Születési évének régebben 370-et vélték, de az újabb kutatások szerint mintegy 15 évvel korábban születhetett. Szókratész Szkholasztikosz antik keresztény 5. századi egyháztörténész írt róla Egyháztörténelem című művében, erre a könyvre vezethető vissza az összes későbbi életrajzi adat, valamint Szókratész tanítványának, kürenei Szünesziosz püspök írásaira és 154. levelére támaszkodtak Hüpatia későbbi életrajzírói is. A 7. századi Nikiui János kopt püspök Világkrónika című művében emlékezett meg a tudósnőről. A 10. századi bizánci Szuda-lexikon regényes feldolgozásban ír róla egy fejezetet, de ez a feldolgozás is régebbi forrásokból táplálkozik.

Hüpatia volt az utolsó nagy pogány polihisztor. Művei valóban nem maradtak fenn, de kortársaira rendkívül nagy hatással bírt. Tanítványaitól tudjuk, hogy ő volt az egyik első tudós, aki érdemben foglalkozott a heliocentrikus világkép elméletével, és nagy figyelmet szentelt a pályagörbéknek, köztük az ellipszisnek, ami leírja a bolygók Nap körüli mozgását. Mindezek mellett neki tulajdonítják az asztrolábium valamint a hidrométer feltalálását is.

Munkássága

Hüpatia műveinek legendás híre volt az antik világban. Diophantosz Aritmetikájához, valamint Apollóniosz Konikájához és a matematikus, csillagász Klaudiosz Ptolemaiosz műveihez írt magyarázatokat. Miután Athénben filozófiát tanult, azt követően hazatért Alexandriába, és tanítani kezdett, nemcsak a Muszeionban tartott előadásokat és felolvasásokat, hanem saját otthonában is. Különösen az újplatóni és az arisztotelészi filozófiával foglalkozott mélyebben, összhangba kívánva hozni e két filozófiai rendszert. 383-ban a platonikus iskola tanára, ezt követően 400-tól a vezetője is lett. Bölcsességével nagy hatással volt környezetére, tudását a legmagasabb körökben is méltányolták. Távoli vidékekről is látogatták iskoláját. Hüpatia eljárt a férfiak gyűléseire is, bölcsessége ott is nagy tiszteletnek örvendett. Megismerkedett a keresztény vallással, de hű maradt a hellenizmushoz. Szünesziosz püspök „anyám, nővérem és tisztelt tanítóm”-nak szólította, és még a római prefektus, Oresztész is nagy tisztelője és barátja volt. Hüpatia szintén jó kapcsolatokat tartott fenn politikusokkal is.

Hüpatia arcképe Raffaello Az athéni iskola című vatikáni freskóján

A római prefektus ellensége volt Kürillosz püspök, aki úgy vélte, hogy Hüpatia ellene hangolja barátját, továbbá mágiával és a tömegek hipnotizálásával is vádolta. Kürillosz egyébként is türelmetlen és kegyetlen volt azokkal szemben, akiket a kereszténység ellenségeinek vélt, csak az alkalmat várta, hogy leszámoljon velük. Hüpatiát tanai miatt (neoplatonizmus és matematika) eretnekséggel vádolták. 415-ben a fanatizált tömeg megtámadta a Muszeionból hazatérő matematikusnőt, a Cesariumnak nevezett templomba vitték, és ott brutálisan megölték, elsőnek ruháit letépték, testét kövekkel és kagylókkal összekaszabolták, testrészeit szétszórták Alexandria szerte. Más források szerint vadállatokkal tépették szét, Szókratész szerint maradványait elégették, a későbbi források is erre a leírásra támaszkodnak.

Művei közül csak egy levele maradt az utókorra, mert meggyilkolása után azokat elégette a feldühödött tömeg. Matematikai kommentárok mellett csillagászati canont is készített. Egyes források szerint a tudósnő fejlesztette ki az asztrolábiumot, de legalábbis értett a készítéséhez. Csillagászati előadásain, felolvasásain kísérleti eszközöket használt, amivel ámulatba ejtette hallgatóságát. A természettudományokban többre tartotta a kísérleti bizonyítást az elméleti okoskodásnál. Egyes történészek szerint a hidrométert ő találta fel, de erre kevés a bizonyíték. Műveiről tanítványai írásaiból van tudomása az utókornak. Halálával az alexandriai matematikai iskola is hanyatlásnak indult, s bár az athéni iskola egy ideig még működött, de hamarosan azt is bezárták.

Meggyilkolása

Hüpatia halála, 1865-ös francia rajz

Hüpatia meggyilkolása Alexandriai Kürillosz püspökségének negyedik évének böjti időszakában, azaz 415 márciusában történt. Szókratész Szkholasztikosz szerint Hüpatia politikai irigységnek lett az áldozata. Alexandriában a 4–5. század fordulóján a politikai légkör nem kedvezett a pogányoknak. 391-ben Theophilosz alexandriai pátriárka leromboltatta az összes pogány templomot, és valószínűleg az Alexandriai könyvtárban is megvizsgáltatta a könyveket, hogy melyek azok, amelyek a keresztény tanokkal nem összeegyeztethető. Hüpatiához írt levelében arról panaszkodott tanítványa és csodálója, Szünesziosz (későbbi püspök), hogy a keresztények túlbuzgóságukban beperelték, mert tiltott könyveket tartott otthoni könyvtárában. Ilyen előzmények után érthető, hogy 415-ben a felizgatott tömeg követelte a pogány Hüpatia megbüntetését, aki varázslataival még a prefektusokat és a népet is maga mellé állította. A Kürillosz püspök és a római prefektus (Oresztész) közötti viszályt is a tudósnő praktikáinak tulajdonították. Így nem csoda, hogy meggyilkolása után a csőcselék éltette Kürilloszt mint aki Alexandriát megszabadította a pogány asszonytól. Kürilloszt egyenesen új Theophilosznak nevezték mint aki megtisztította a várost az utolsó bálványimádótól is. Hogy valójában ki szította az ellentéteket, azt nem lehet tudni, de lehet, hogy Hüpatián példát akartak statuálni. Hüpatia mai kutatói szerint ezzel a történettel a kései antik korban kereshetjük az előképét a későbbi boszorkányüldözéseknek. Az 5. század eleje nem volt mentes a hasonló üldözésektől. Már II. Konstantin császár dekrétuma alapján vadállatok elé vetették Róma összes varázslóját. Egyiptomban keleti szokás szerint nem vadak elé vetették, hanem vaskampókkal szaggaták szét őket, majd elégették a maradványaikat.

Utóélete a művészetekben, a tudományban

Julius Kronberg: Hüpatia

Hüpatia a későbbi korokban szimbólum lett. Briliáns elméje mellett csodálták rendkívüli szépségét, báját, kedvességét, már ókori tanítványai rajongtak érte, sőt voltak, akiket annyira elbűvölt, hogy szerelmesek lettek belé. A róla kialakult képet tovább erősítette a 18–19. században róla megjelent számtalan romantikus mű, amely a szép és okos nő harcát szimbolizálta a férfiak domináns társadalmával szemben.

Hüpatia rimae („rianás”) a Moltke-kráter mögött (az Apollo 10 fényképe)

• Nevét őrzi a Hold egyik krátere, amelynek nagysága: 41x28 km, 1400 m mély, a Hold egyenlítőjétől délre: 4,3 fokon és nyugati hosszúság: 22,6 fokon található. A közelében vannak apjáról, Theonról, valamint Kürillosról és Theophilosról elnevezett kráterek is.
• A Holdon a Hüpatia krátertől északra, a Mare Tranquillitatison az egyenlítőtől délre 1 fokkal található a Hüpatia Rimae (rianás), mely 180 km hosszú.
• Róla neveztek el egy 1884. július 1-jén Viktor Knorre által felfedezett 238 Hypatia aszteroidát.
• Nevét viseli több tudóstársaság.
• Életéről több regényes életrajz, dráma és vers is készült.
  • Kingsley: Hypatia or new foes with old face (regény)
  • Kálmán Mária: Hypatia (dráma 2. részben)
  • Leconte de Lisle: Hypatie et Cyrille (dráma)
  • Leconte de Lisle: Hypatie (vers)
  • Brian Trent: Remembering Hypatia (regény)
• Ábrázolások; elképzelt rajzok, festmények róla:
  • Legelterjedtebb arcképe, a Gaspard elképzelése szerinti rajz (1908-ból) egy füzetben jelent meg, ezt az ábrázolást használják a legtöbb helyen.
  • Hüpatia arcképét Raffaello Sanzio is megfestette Az athéni iskola című vatikáni freskóján, amely 1509 és 1511 között készült. A kép a különböző korokban élt híres filozófusokat, matematikusokat, csillagászokat ábrázolja; Platónt, Arisztotelészt, Eukleidészt, Ptolemaioszt; Platónban sokan Leonardo da Vinci portréját vélik felfedezni, míg Diogenészben Michelangelót festette meg. A háttérben Hüpatia elképzelt portréja látható.
  • Charles William Mitchell festményén Hüpatiát meggyilkolása előtti pillanatban ábrázolta, amint a Cesarium nevű templomban áldozatul esik a csőcseléknek (1885, Laing Art Gallery, Newcastle upon Tyne).
• 1986 óta jelenik meg az USA-ban "Hypatia: A Journal of Feminist Philosophy" címmel feminista filozófiai folyóirat. A szerkesztőség 2008. július 1. óta a Washingtoni Egyetemen működik. A szerkesztők Alison Wylie (University of Washington) és Lori Gruen (Wesleyan Egyetem), az olvasószerkesztő Sharyn Clough (Oregon State University).
• Az Adobe "Hypatia Sans Pro" néven betűcsaládot nevezett el tiszteletére.
• 2009-ben Agora címmel filmet készítettek életéből, rendezője Alejandro Amenábar.
• Az NBC 'The Good Place' c. sorozatában Lisa Kudrow alakítja. (Patty c. rész, 2020.01.23.)

Források

• Sain Márton: Nincs királyi út! – Matematikatörténet Gondolat, Budapest, 1986 ISBN 963-281-704-4
• Filep László: A tudományok királynője (A matematika fejlődése) Typotex Kft. Budapest és Bessenyei Kiadó, Nyíregyháza, 1997 ISBN 963-7546-83-9
• MEK
• Kéri Katalin: Nők a csillagászat történetében; In: Új Galaxis (Szerk.: Ambrus Attila József) 59–60. o. Kódex Nyomda Kft. Kiadó, Pécs, 2003 ISSN 1589-6854
• Kürenei Szünesziosz püspök 154. levele (angolul)
• Alexandriai Hüpatia élete; János nikiûi kopt püspök Világkrónikájából (angolul)
• The Beauty of Reasoning: A Reexamination of Hypatia of Alexandra („Az érvelés szépsége: Alexandriai Hüpatia szerepének újravizsgálása”) The Mathematics Educator Online, 6. sz. (1995) /1.