Ugrás a tartalomhoz

Kasztó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Hübele (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. március 9., 23:25-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Hunyad vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Kasztó (Căstău, Kastendorf)
Ravatal Kasztón 1910 körül
Ravatal Kasztón 1910 körül
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
KözségBerény
Rangfalu
KözségközpontBerény
Irányítószám337076
SIRUTA-kód88289
Népesség
Népesség1239 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság243 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 48′ 53″, k. h. 23° 12′ 42″45.814653°N 23.211728°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 53″, k. h. 23° 12′ 42″45.814653°N 23.211728°E
Kasztó weboldala
SablonWikidataSegítség

Kasztó (románul: Căstău, németül: Kastendorf) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a Kiss Lajos által ismertetett magyarázat szerint a német Kast 'tölgy' és Au 'berek' szavak összetételéből való. Először 1332-ben Keztev és Koztov, 1334-ben Kaztonia, 1335-ben Kozcov, 1488-ban Kosta, 1587-ben Kaztho néven említették.

Fekvése

[szerkesztés]

Dévától 28 km-re keletre, Szászvárostól 5 km-re délre, a Sibisel-patak partján fekszik.

Népessége

[szerkesztés]
  • 1785-ben a vármegye 135, a főesperesség 150 ortodox családot számlált össze benne. Öt évvel később a görögkatolikusok összeírása 36 lelket talált.
  • 1910-ben 1019 lakosából 1005 volt román és 11 magyar anyanyelvű; 983 ortodox és 26 görögkatolikus vallású.
  • 2002-ben 1188 lakosából 1184 vallotta magát román nemzetiségűnek; 836 ortodox és 329 pünkösdi vallásúnak.

Története

[szerkesztés]

Szászvárosszéki falu volt. Szász lakossággal települt. Egy 1334-ből fennmaradt oklevélből kiderül, hogy ekkor 64 ház volt a faluban, köztük a geréb, a pap és a tanító lakása. A 15. század török pusztításait átvészelte, mert 1488-ban még 49 szász családfőt, két szegényt, egy molnárt és egy papot írtak össze benne. 1539-ig lakossága kicserélődött, ekkor ugyanis már román falu volt 47 gazdával, 12 szegénnyel és egy pópával. Tizedét Barcsay Ákos a szászvárosi káptalan magyar és szász lelkészének rendelte. 1876-ban Hunyad vármegyéhez csatolták.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]