Dataizmus
Nem összekeverendő a dadaizmussal.
A dataizmus az angol dataism magyar megfelelője, egy olyan új kifejezés, amelyet a nagy adatok növekvő jelentősége által létrehozott gondolkodásmód vagy filozófia leírására használnak. A dataizmus meghatározást először David Brooks használta 2013-ban a The New York Timesban.[1]
A dataizmus fogalma valójában Yuval Noah Harari történész, író, társadalomtudós népszerű tudományos bestsellereinek köszönhetően lett ismertté.[2] Harari a dataizmus alatt egy kialakulóban lévő ideológiát ért, ami akár egy újfajta vallásnak is tekinthető, amelyben az információáramlás a legfőbb érték.[3]
Történet
"Ha megkérdeznék, melyik napjaink legprogresszív filozófiai ága, azt válaszolnám, hogy a dataizmus." Így fogalmazott David Brooks a The New York Times-ban 2013 februárjában,[1] és válaszát avval támasztotta alá, hogy a növekvő komplexitású világban a dataizmus révén, az adatokra támaszkodva, csökkenthetők a kognitív torzítások és olyan viselkedési mintákat lehet megvilágítani, amelyeket addig nem érzékeltek".[1]
2015-ben Steve Lohr Dataism című könyve azt vizsgálta, hogy az egyre növekvő adathalmaz, a Big Data, hogyan alakítja át a társadalmat, és a dataizmus kifejezést a Big Data forradalom leírására használta.[4][5]
A 2016-ban megjelent Homo Deus – A holnap rövid története című könyvében Yuval Noah Harari azt állítja, hogy az egymással versengő politikai, vagy társadalmi struktúrák adatfeldolgozó rendszereknek tekinthetőek. A dataizmus azt hirdeti, hogy az univerzum adatáramlásból áll, minden jelenség vagy entitás értékét az adatfeldolgozáshoz való hozzájárulása határozza meg, összességében az egész emberi fajt egyetlen adatfeldolgozó rendszerként értelmezhetjük, amelyben az egyes emberek szolgálnak chipként.[6][7] Harari szerint egy dataistának az adatáramlást kell maximalizálnia azáltal, hogy egyre több és több médiumhoz csatlakozik. Harari azt jósolja, hogy ennek a folyamatnak a logikus következménye az lesz, hogy az emberek végül az algoritmusoknak adják majd át a hatalmat, hogy azok hozzák meg helyettük életük legfontosabb döntéseit, például azt, hogy kihez menjenek férjhez, vagy hogy milyen hivatást válasszanak.[8][9] Harari szerint Aaron Swartzot nevezhetjük a dataizmus "első mártírjának.[10]
Kritika
Daniel Miessler biztonsági elemző Harari dataizmus meghatározását kommentálva úgy véli, hogy a dataizmus nem jelent olyan kihívást a liberális humanizmus ideológiája számára, mint amilyet Harari állít, mivel az emberek egyszerre lesznek képesek hinni az adatok fontosságában saját és saját magukban.[11]
Harari maga is felvet néhány kritikát, például a tudatosság problémáját, amelyet a dataizmus valószínűleg nem fog megvilágítani. Az emberek maguktól is rájöhetnek, hogy az organizmusok nem algoritmusok, véli. A dataizmus azt feltételezi, hogy minden adat nyilvános, még a személyes adatok is, hogy a rendszer egésze működjön, ami egy olyan tényező, ami már ma is ellenállásba ütközik.[12]
Más elemzők, mint például Terry Ortleib, azt vizsgálták, hogy a dataizmus milyen mértékben jelent disztópikus fenyegetést az emberiségre.
A Facebook-Cambridge Analytica adatbotrány[13][14] megmutatta, hogy a politikai vezetők hogyan manipulálták a Facebook felhasználók adatait, hogy sajátos pszichológiai profilokat hozzanak létre, amelyek alapján aztán a hálózat felhasználóit tudták befolyásolni.. Egy adatelemzőkből álló csapat reprodukálta a Cambridge Analytica által kifejlesztett mesterfséges inteligencia (MI) technológiát a Facebook adatai alapján, és a következő szabályokat tudta meghatározni: 10 like lehetővé teszi, hogy egy gép úgy ismerjen meg egy embert, mint egy munkatársat, 70 like olyan, mint egy barátot, 150 like olyan, mint egy szülőt, 300 like olyan, mint egy szerelmest, és ezen túlmenően lehetséges, hogy jobban ismeri az embereket, mint azok önmagukat.
Jegyzetek
- ↑ a b c Brooks, David. „Opinion | The Philosophy of Data”, The New York Times, 2013. február 5. (Hozzáférés: 2021. december 5.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Sapiens – Az emberiség rövid története, a Homo Deus – A holnap rövid története és a 21 lecke a 21. századra: Harari fenti, mindhárom magyarul megjelent könyvét Torma Péter fordította.
- ↑ Harari, Yuval Noah (2017). Homo Deus: A Brief History of Tomorrow. UK: Vintage Penguin Random House. p. 428. ISBN 9781784703936.
- ↑ Igo, Sarah E. (2015-03-20). "You can run from Big Data, but can you hide?". Washington Post. ISSN 0190-8286. Retrieved 2018-01-05.
- ↑ Lohr, Steve (May 2015). Data-ism : The Revolution Transforming Decision Making, Consumer Behavior, and Almost Everything Else (First ed.). New York, NY: HarperBusiness. ISBN 978-0062226815. OCLC 861210012.
- ↑ Nast, Condé. „'Homo sapiens is an obsolete algorithm': Yuval Noah Harari on how data could eat the world”, Wired UK (Hozzáférés: 2021. december 6.) (brit angol nyelvű)
- ↑ Harari, Yuval Noah (2017). Homo Deus: A Brief History of Tomorrow. UK: Vintage Penguin Random House. p. 428. ISBN 9781784703936.
- ↑ Harari, Yuval Noah (2017). Homo Deus: A Brief History of Tomorrow. UK: Vintage Penguin Random House. p. 445. ISBN 9781784703936.
- ↑ Harari, Yuval Noah. „Yuval Noah Harari on big data, Google and the end of free will”, Financial Times, 2016. augusztus 26. (Hozzáférés: 2021. december 6.)
- ↑ „Dr. Yuval Noah Harari - Data Processing - Part 1” (hu-HU nyelven).
- ↑ Some Thoughts on Dataism (amerikai angol nyelven). Daniel Miessler, 2017. április 7. (Hozzáférés: 2021. december 6.)
- ↑ Parton, Steven: The Rise of Dataism: A Threat to Freedom or a Scientific Revolution? (amerikai angol nyelven). Singularity Hub, 2018. szeptember 30. (Hozzáférés: 2021. december 6.)
- ↑ The Cambridge Analytica Files | The Guardian (angol nyelven). the Guardian. (Hozzáférés: 2021. december 6.)
- ↑ Gigabírsággal sújthatják a Facebookot a Cambridge Analytica-botrány miatt (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2021. december 6.)