Trigliceridek
A trigliceridek (más néven triacilglicerol vagy triacilglicerid) glicerinből és a hozzá kapcsolódó három zsírsavból álló észterszármazékok.[1][2] A lipidek egyik csoportja. A trigliceridek a fő alkotóelemei a természetes zsíroknak, melyekbe az emberi, állati, valamint a növényi zsiradékok tartoznak.[2]
Kémiai tulajdonságok
[szerkesztés]A trigliceridek apoláris, hidrofób vegyületek,[2][3] vízben gyakorlatilag oldhatatlanok.[2] Lúgos hidrolízisük során glicerin, valamint a zsírsavak sói, azaz szappanok keletkeznek.[4][5]
Csoportosításuk
[szerkesztés]Több különböző típusuk létezik, a fő csoportok: telített és telítetlen zsírsavval rendelkező trigliceridek, valamint egyszerű és kevert trigliceridek.
A telített zsírsavak hidrogénnel "telítettek" – azaz a szénlánc a szén-szén kötéseken kívül az összes fennmaradó kötési helyen hidrogénatomokkal létesít kapcsolatot. Ebből adódó tulajdonságuk a magasabb olvadáspont, és hogy szobahőmérsékleten általában szilárd halmazállapotúak. A telítetlen zsírsavak esetén a molekula nincs minden kötési helyen hidrogénatomokkal telítve, helyette a szénben kettős kötések alakulnak ki. Az ilyen zsírsavaknak, illetve az ilyen zsírsavakkal rendelkező triglicerideknek alacsonyabb az olvadáspontjuk, és szobahőmérsékleten rendszerint folyékonyak.
Egyszerű trigliceridekről beszélünk, ha a glicerin mindhárom hidroxilcsoportjához azonos fajta zsírsav kapcsolódik.[2][6] Ha viszont két- vagy háromféle zsírsav kapcsolódik a glicerinmolekulához, akkor kevert triglicerideknek nevezzük őket.[2][6]
Biológiai funkciók
[szerkesztés]A trigliceridek leggyakrabban a növényi magvakban, valamint a gerincesek zsírsejtjeiben fordulnak elő apró zsírcseppek formájában.[2] A trigliceridek hatékonyabban tárolható energiaforrások a poliszacharidokkal összevetve, mivel a trigliceridek oxidációja során több mint kétszer annyi energia szabadul fel.[2] Emellett hidrofób jellegük miatt nem igényelnek hidratációt, tehát az élő szervezetnek nem kell járulékos energiát befektetnie a víz hordozásához.[2] A bőr alatt lévő zsírszövetek az energiatároló funkciójuk mellett hőszigetelő szerepet is betöltenek.[2] A trigliceridek jelen vannak a vérben is, ezen keresztül zajlik a zsírszövetek zsírjainak cukorrá, valamint a cukrok zsírrá alakítása a májban. A trigliceridek a fő alkotói az emberi bőr által termelt faggyúnak is.[7]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Nomenclature of Lipids. IUPAC-IUB Commission on Biochemical Nomenclature (CBN). (Hozzáférés: 2007. március 8.)
- ↑ a b c d e f g h i j David L. Nelson, Michael M. Cox. Principles of Biochemistry, 7th edition, W.H. Freeman & Company (2017). ISBN 9781464126116
- ↑ Wunderlich Lívius, Szarka András. A biokémia alapjai. Typotex kiadó (2014). ISBN 9789632791685
- ↑ Mary K. Campbell, Shawn O. Farrell. Biochemistry, 6th edition, Thomson Brooks/Cole (2009). ISBN 978-0-495-39041-1
- ↑ James N. Spencer, George M. Bodner, Lyman H. Rickard. Chemistry - Structure & Dynamics, 5th edition, John Wiley & Sons, Inc. (2011). ISBN 978-0-470-587119
- ↑ a b Csapó János, Csapóné Kiss Zsuzsanna. Élelmiszer-kémia. Mezőgazda Kiadó (2003). ISBN 9789632866420
- ↑ Lampe, M. A. (1983). „Human stratum corneum lipids: characterization and regional variations”. J. Lipid Res. 24 (2), 120–130. o. PMID 6833889.