Ugrás a tartalomhoz

Kanázsvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Zerind (vitalap | szerkesztései) végezte 2023. december 22., 10:49-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Kanázsvár
Ország Magyarország
Mai településMátraderecske

Elhelyezkedése
Kanázsvár (az Észak-Mátra)
Kanázsvár
Kanázsvár
Pozíció az Észak-Mátra térképén
é. sz. 47° 56′ 26″, k. h. 20° 05′ 23″47.940547°N 20.089728°EKoordináták: é. sz. 47° 56′ 26″, k. h. 20° 05′ 23″47.940547°N 20.089728°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kanázsvár témájú médiaállományokat.

Kanázsvár várrom a Mátrában, Mátraderecskétől délre.

A vár, amelynek mára csak az őrtornya áll, a 14. században tarisznyavár lehetett, azaz őrsége tarisznyányi (néhány napra elegendő) élelemmel váltotta egymást. Faragott kövei a keleti oldalon még dacolnak az idővel.

A közeli Recsket az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben "De Reske" néven említik, amely már 1350-től a Recsky családé volt. 1427-ben Recsky Tamásnak és fiainak, Zsigmondnak és Tamásnak, majd 1513-ban Recsky Demeternek, 1571-ben pedig ennek fiainak, Zsigmondnak és Györgynek a birtoka. Feltehetően az utóbbiak lehettek a ma ismert Kanázsvár építtetői. Egyes feltevések szerint viszont Guthy Országh Kristóf emeltette 1562-ben, amikor a siroki várat is bővítette; annak előretolt bástyája lehetett.

A várnak különösebb hadi jelentősége nem volt, valószínűleg Eger eleste után jutott török kézre, amikor lerombolták.

Megközelíthető Mátraderecskéig busszal, onnan a sárga romjelzésen gyalogosan. Esős, csúszós időben a felkapaszkodás nehézkes. 2020 augusztusában nem lehetett felmenni a várba, mivel az északi oldalról dupla kerítés zárta le a sárga jelzést.

Kanázsvár - légi fotó

Irodalom

[szerkesztés]
  • Berki Zoltán (2002): A Mátra. Turistaatlasz és útikönyv. Cartographia Kft., Bp., 128 p. ISBN 9633525381

Külső hivatkozások

[szerkesztés]