Fissidens dubius
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Fissidens dubius
| ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Fissidens dubius P.Beauv. | ||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||
|
Fissidens cristatus Wilson ex Mitt. | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fissidens dubius témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Fissidens dubius témájú médiaállományokat és Fissidens dubius témájú kategóriát. |
A Fissidens dubius egy lombosmoha a Fissidentaceae családból.
Jellemzői
[szerkesztés]Fissidens dubius sűrű gyepekben növő, zöld, sárgás-vagy barnászöld színű mohafaj. Hajtásai elágazóak lehetnek, kb. 2–5 cm magasak. A levelek két oldalt, laposan két sorban állnak. A levelek nyelv vagy lándzsa alakúak, párhuzamos szélűek, röviden szűkül hegybe a levélcsúcs. A felső részén a levélszél szabálytalanul fogazott. A hüvelyi rész hosszabb mint a felső egyszeres levéllemez. A levélér a csúcs előtt ér véget, de erőteljes.[1][2][3]
Az egy sejtrétegből álló levéllemezen vannak két sejtrétegből álló csoportok (ezek homályosnak látszanak mikroszkópban megfigyelve). A sejtek kerekdedek vagy kissé négyszögletesek, 7-12 mikron átmérőjűek. A levél szélén látható egy 3-4 sejtből álló világosabb szegély, de a sejtek alakja nem tér el a levél többi sejtjétől.
A toknyél körülbelül 1 centiméter hosszú, mely a növény közepéről vagy aljáról ered. A spóratok gyengén íves, ferdén csatlakozik a nyélhez. A tokfedő egy kicsit görbe, hosszú csőrrel rendelkezik. A spórák késő ősztől kora tavaszig érnek.[4]
-
Habituskép -
Spóratokok -
Erősen csipkés szélű levélcsúcs -
Spóratok fedője
_IMG_4359.jpg?lang=hu)
_2759.JPG?lang=hu)
Élőhelye, elterjedése
[szerkesztés]Ez a mohafaj elég tág tűrésű faj, nedves és szárazabb, árnyékos és fényben gazdag helyeken, köveken és talajon is megél, de csak meszes aljzaton (mészkő, lösz).
Előfordul Európában, Ázsiában, Észak-Afrikában, az Azori-szigeteken, Kanári-Szigeteken, Madeira-n, valamint Észak- és Közép-Amerikában. Közép-Európában elsősorban az alacsonyabb hegységekben, valamint az Alpokban gyakori, egyébként ritka. Magyarországon a középhegységekben gyakori. Hazai vörös listás besorolása: nem veszélyeztetett (LC).[5]
Hasonló fajok
[szerkesztés]A Fissidens adianthoides nagyon hasonló hasadtfogú mohafaj, de nagyobb termetű. A levelek sejtjei nagyobbak és nincsenek két sejtsorból álló szigetek a leveleken.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kamm-Spaltzahnmoos című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ruprecht Düll, Barbara Düll-Wunder: Moose einfach und sicher bestimmen. Ein illustrierter Exkursionsführer zu den Arten Deutschlands und angrenzender Länder. Quelle & Meyer, Wiebelsheim 2008, ISBN 978-3-494-01427-2.
- ↑ Jan-Peter Frahm, Wolfgang Frey: Moosflora (= UTB. 1250). 4., neubearbeitete und erweiterte Auflage. Ulmer, Stuttgart 2004, ISBN 3-8252-1250-5.
- ↑ Martin Nebel, Georg Philippi (Hrsg.): Die Moose Baden-Württembergs. Band 1: Allgemeiner Teil, spezieller Teil (Bryophytina I, Andreaeales bis Funariales). Ulmer, Stuttgart 2000, ISBN 3-8001-3527-2.
- ↑ Orbán Sándor, Vajda László 1983. Magyarország mohaflórájának kézikönyve, Akadémiai Kiadó, Budapest, 518 oldal · ISBN 9630528894 · Illusztrálta: Bucsi Lajosné
- ↑ Papp, B., Erzberger, P., Ódor, P., Hock, Zs., Szövényi, P., Szurdoki, E. & Tóth, Z. 2010. Updated checklist and Red List of Hungarian bryophytes. Studia bot. hung. 41: 31-59 [1] Archiválva 2016. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
