Lőszer
A lőszer egy olyan speciális töltény, amely a lövedéket hajítótöltet révén juttatja a célba, a csöves tűzfegyverek pusztító/romboló hatást kifejtő alapeszköze. A lövés folyamatához szükséges eszköz- és anyagelemek egy egységének fogalmi gyűjtőneve.[1] Mai hatályos jogi definíciója [2] a következő: "olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz".
Elemei
A fenti definíció szerint tehát a lőszer öt fő részből, elemből tevődik össze:
- töltényhüvelyből, ami magába foglalja a többi lőszer-elemet. Anyag lehet réz, valamint lakkozott acél, esetleg műanyag (sörétes lőszerpatronok esetében) és papír. Lőporgyújtás szempontjából megkülönböztetünk központi és peremgyújtású töltényhüvelyeket.
- csappantyúból (tüzérségi lőszerben csappantyús csavarból), ami a lőpor begyújtásához szükséges gyúelegyet tartalmazza. A töltényhüvelybe általában rögzítőlakkal, vagy nagyobb például löveg-töltények esetében csavarmenettel rögzítik. Anyaga ált. réz. Felépítése a központi gyújtású hüvelyek esetében Boxer-, ill. Berdan-rendszerű, valamint sörétes (másik nevén 209-es) csappantyú, a peremgyújtású hüvelyek esetében peremgyújtású csappantyú.
- lőporból, ami lehet füstös, ún. fekete lőpor, vagy gyérfüstű. Por alakban ritkán fordul elő, gyakorlatilag különböző geometriai formákra (négyzet-, ill. téglalap, henger, gömb stb.) préselt granulátum, ami sosem tölti ki a hüvelyben rendelkezésre álló térfogatot. Legfontosabb paraméterei: gyulladási hőmérséklet, égési hőmérséklet, égéshő, égési sebesség, a lőporszemcsék alakja és mérete (égési sebességet nagyban befolyásoló tényezők).
- lövedékből, ami lehet nem romboló hatású is, mint például a préselt gyakorlólövedék (fém- és műanyagporból), gumilövedék, valamint fényjelző, illetve füstgerjesztő lövedék.
- gyullasztóból, ami tüzérségi lőszer esetén a csappantyús csavarban található meg.
Fajtái
Egyesített lőszer
A lőszer fő elemei egy egységet képeznek. Előnye, hogy a lőszer egy egységként tölthető a csőfarba, ezáltal a fegyver tűzgyorsasága növelhető, valamint időjárásérzékelten. Hátránya, hogy a lőportöltet mennyisége nem változtatható, ezáltal a lövedék ballisztikai tulajdonságai sem, illetve a csőkopás arányaiban nagyobb, mint az osztott lőszer esetében. Főként lövészfegyverekben, repülőgép-fedélzeti fegyverekben, páncélromboló és légvédelmi ágyúkban alkalmazzák, valamint a legtöbb harckocsi- és több tüzérségi löveg is ilyen típusú lőszereket tüzel.
Osztott lőszer
A lőszer fő elemeiből a lövedék külön egység. A különféle lőportöltetekkel, csappantyús csavarral, gyullasztóval szerelt hüvelytöltény a lövedékkel a töltőűrben válik egységgé. Főként a tüzérségi lövegeknél alkalmazzák. Előnye az eltérő lőtávolságok miatti optimális lőporfelhasználás, illetve a kisebb mértékű csőkopás. Hátránya a kisebb tűzütem, lövésszám, valamint élőmunkaigényes.
Lásd még
Lábjegyzetek
- ↑ A mondat az 1995-ös Hadtudományi lexikon 828. oldaláról lett idézve.
- ↑ Hatályos magyar jogszabályok: 2004. évi XXIV. törvény a a lőfegyverekről és lőszerekről, valamint a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyverekről és lőszerekről. Ezeket kissé módosította és véleményezte a 9/2007 (III. 7.) AB határozat. Bővebben lásd: Magyar fegyverjogi szabályozások.
Forrás
Könyvek
- Hadtudományi lexikon (Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest 1995)
- Kiss Á. Péter: A gépkarabély és használata (Zrínyi Kiadó, 1998) ISBN 963-327-317-X
- Kovács Dénes: Vadásztöltény- és lőtechnikai ismeret (Dénes Natur Műhely, 2004) ISBN 963-9369-45-4
- Kovács Dénes: Vadászfegyverekről nem csak vadászoknak (Dénes Natur Műhely)
Külső hivatkozások
