Frivaldszky Imre
| Frivaldszky Imre | |
 | |
| Frivaldszky Imre 1840 körül | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1799. február 6. Habsburg Birodalom Bacskó |
| Elhunyt | 1870. október 19. (71 évesen) Jobbágyi, |
| Ismeretes mint | zoológus, botanikus, balkáni utazó, a Természettudományi Társulat egyik alapítója. |
| Nemzetiség | magyar |
| Gyermekek | Frivaldszky János |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Frivaldszky Imre témájú médiaállományokat. | |
Frivaldszky Imre (frivaldi) (Bacskó (ma: Szlovákia), 1799. február 6. – Jobbágyi, 1870. október 19.) természettudós, az MTA tagja. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Friv.”. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Frivaldszky”.[1]
Életpályája
A gimnázium két osztályát Sátoraljaújhelyen kezdte el, majd Egerben és Kassán tanult, ahol érettségit is tett. 1814-ben Kitaibel Pál hegyaljai kirándulásra vitte: itt került közel a természettudományokhoz[2] A pesti egyetemen az orvosi pályára készült, eközben többször is természetrajzi utazást tett. Egyik tanára - Kitaibel utódja - Schuster János volt.[3] 1821-ben doktorrá avatták; 1822-ben a Magyar Nemzeti Múzeumhoz került és itt szolgált különböző rangfokozatokban 1851-ig, amikor nyugalomba vonult.[1]
Tudományos pályafutását a növénytan terén kezdte meg, de nemsokára az állattanhoz pártolt át. Mint leíró zoológus első volt hazánkban; nevét külföldön is tisztelettel emlegették. Előszeretettel gyűjtötte és tanulmányozta a rovarokat, de a csigákkal is szép eredményeket ért el. Hazánk faunájából nagyon sok rovart és csigát irt le, de nagy érdemeket szerzett a Balkán természetrajzi viszonyainak ismertetésével is, a melynek érdekében négy ízben rendezett eredménydús gyűjtőexpedíciókat. Tudományos érdemeinek jutalmazásául a Magyar Tudományos Akadémia 1833-ban levelező, 1838-ban rendes tagjának választotta, ezen kívül számos külföldi tudományos testület is megtisztelte azzal, hogy tagjai sorába felvette.[1]
Művei
Számos kisebb-nagyobb dolgozata jelent meg magyar és német nyelven. Ezek közül különösen fontos a Jellemző adatok Magyarország faunájához című, amelyet az MTA 1870-ben a nagy jutalommal tüntetett ki.
- Dissertatio inaug. medica sistens monographiam serpentum Hungariae. Pestini, 1823.
- Catalogus insectorum Emerici Frivaldszky. Pestini, 1834.
- Javaslat a természettudományok hazánkban felvirágoztatása ügyében. Pest, 1844.
- Értekezés a vándor sáskáról, természetrajzi és státus-gazdászati szempontból. Buda, 1848. Két tábla rajzzal.
Irodalomtörténet
Frivaldszky Imre hívta fel Jókai figyelmét egy dunai szigetre a török-magyar határon, amely nem tartozott egyik országhoz sem. Ezen a szigeten játszódik Jókai ismert regénye, Az arany ember[4].
Emlékezete
- A Magyar Rovartani Társaság 1960-ban alapította a Frivaldszky Imre emlékplakettet, melyet a magyar rovartan kiváló művelőinek adnak minden évben (négy fokozata: arany, ezüst, bronz és mecénás)[5]
- Életrajzát Nendtvich Károly Miksa írta meg 1872-ben (Frivaldszky Imre életrajza. Pest, 1872. (Értekezések a term. tudom. köréből, III. 3.)
Lásd még
Források
- ↑ a b c A Pallas nagy lexikona: Frivaldszky Imre
- ↑ Szinnyei József Magyar írók életrajza: Fivaldszky Imre
- ↑ Frivaldszky Imre. frivaldszky.hu. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
- ↑ Jókai Mór: Utóhangok az „Arany ember”-hez
- ↑ Magyar Rovartani Társaság weboldala. magyarrovartanitarsasag.hu. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
Külső hivatkozások
- Frivaldszky Imre törökországi útinaplója. Terebess Ázsia E-Tár. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
- Frivaldszky Imre. Tudósnaptár História. (Hozzáférés: 2011. március 19.)