Feketenyék
| Feketenyék (Čierna Voda) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Galántai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1398 | ||
| Polgármester | Zuzana Csadyová | ||
| Irányítószám | 925 06 | ||
| Körzethívószám | 031 | ||
| Forgalmi rendszám | GA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1424 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 118 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 117 m | ||
| Terület | 12,14 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 07′ 40″, k. h. 17° 39′ 10″48.127778°N 17.652778°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 40″, k. h. 17° 39′ 10″48.127778°N 17.652778°E | |||
| Feketenyék weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Feketenyék témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Feketenyék (szlovákul Čierna Voda, korábban Čierné Nekyje) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Galántai járásban. 2001-ben 1375 lakosából 1271 magyar és 99 szlovák volt.
Fekvése
Galántától 9 km-re délnyugatra, folyóparton fekszik.
Története
1113-ban Nek alakban említik először. A 14. század elején Csák Máté birtoka, később a semptei váruradalomhoz tartozott, majd 1817-ig a cseklészi uradalom része volt. Lakói főként mezőgazdasággal és sószállítással foglalkoztak. A község legrégibb pecsétje 1688-ból való.
Vályi András szerint "NYÉK. Két falu Posony Várm. egyiknek földes Ura G. Eszterházy Uraság, melly fekszik Hídas Kürthöz 1/4 órányira, és annak filiája, másiknak pedig több Urak, ez fekszik Ollas Tejedhez 1/2 órányira, Várkonyhoz sem meszsze, és annak filiája, lakosai katolikusok, harántbéli földgyeik az Alsó Csallóközi járásban lévén közép termékenységûek réttyeik, és erdõjik jók, a’ másiknak réttye, legelõje jó, de erdeje nints, piatzozások Szerdahelyen, és Somorjában. " [2]
Fényes Elek szerint "Nyék, magyar falu, Poson vmegyében, Bõshöz 1 órányira, lapályos vidéken. Lakja 540 kath., 26 zsidó. Szénája nagy bõséggel, kivált ha az esztendõ szárazabb, azonban idegen marha nem kedvesen eszi. Szarvasmarhát, lovat, szépet nevel, szántóföldjei perjések. Birtokosai több nemesek. Ut. p. Somorja." [3]
1910-ben 705, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.
Nevezetességei
- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 20. század elején épült, 2002-ben megújították.
Külső hivatkozások
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Galántai járás települései | ||
|---|---|---|
Galánta (Galanta) | ||
Ábrahám (Abrahám) · Alsóhatár (Dolný Chotár) · Alsószeli (Dolné Saliby) · Alsószerdahely (Dolná Streda) · Diószeg (Sládkovičovo) · Dunajánosháza (Jánovce) · Feketenyék (Čierna Voda) · Felsőszeli (Horné Saliby) · Gány (Gáň) · Hidaskürt (Mostová) · Jóka (Jelka) · Királyrév (Kráľov Brod) · Kisgeszt (Hoste) · Kismácséd (Malá Mača) · Magyargurab (Veľký Grob) · Nádszeg (Trstice) · Nagyfödémes (Veľké Úľany) · Nagymácséd (Veľká Mača) · Nemeskajal (Kajal) · Nemeskosút (Košúty) · Nemeskürt (Zemianske Sady) · Pozsonyvezekény (Vozokany) · Pusztafödémes (Pusté Úľany) · Pusztakürt (Pusté Sady) · Salgócska (Šalgočka) · Sempte (Šintava) · Sopornya (Šoporňa) · Szentharaszt (Vinohrady nad Váhom) · Szered (Sereď) · Taksonyfalva (Matúškovo) · Tallós (Tomášikovo) · Tósnyárasd (Topoľnica) · Vága (Váhovce) · Vágpatta (Pata) · Vízkelet (Čierny Brod) |  | |