Árlevelű kőtiszafa
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Auckland határában
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Podocarpus totara G.Benn. ex D.Don | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
tōtara | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Árlevelű kőtiszafa témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Árlevelű kőtiszafa témájú médiaállományokat és Árlevelű kőtiszafa témájú kategóriát. |
Az árlevelű kőtiszafa (Podocarpus totara) a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe sorolt kőtiszafafélék (Podocarpaceae) családjába a névadó podokarpusz nemzetség Australis fajcsoportjának egyik faja. Tudományos nevét a fa maori nevéről (tōtara) kapta.
Származása, elterjedése
Új-Zélandról származik, de mostanra sokfelé ültetik a mérsékelt övben.
Megjelenése, felépítése
Eredeti termőhelyén hatalmas fává cseperedik; akár 20-25 méter magasra is. Barna, rostos kérge szalagszerű bordákban válik le.
25 mm hosszú, 4 mm széles, merev, enyhén felálló, nem szúrós levelei körkörösen vagy szórtan, esetenként csavarvonalban nőnek a hajtásokon. A levelek fonáka sárgászöld.
Életmódja, termőhelye
Új-Zélandon a szigetek alacsonyabb fekvésű, kevésbé tagolt felszínű részein nő olyan helyeken, ahol a jó vízvezető talaj mélyrétegű és sok humuszt tartalmaz.
Felhasználása
Díszfának ültetik olyan helyeken, ahol sok a csapadék, párás a levegő és nincsenek komoly fagyok. Magyarországon nem télálló és ezért kevéssé ismert.
Jegyzetek
Források
- IUCN Red List: Totara
- Owen Johnson: Európa fái. Ill. David More, ford. Illés Beatrix. [Budapest]: Kossuth. 2011. ISBN 978-963-09-6602-3
