Ugrás a tartalomhoz

Egeralja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.
Egeralja
Egeralja címere
Egeralja címere
Egeralja zászlaja
Egeralja zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásDevecseri
Jogállásközség
PolgármesterZajcsek Szabolcs (független)[1]
Irányítószám8497
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség211 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 14′ 13″, k. h. 17° 14′ 24″47.236944°N 17.240000°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 13″, k. h. 17° 14′ 24″47.236944°N 17.240000°E
Egeralja (Veszprém vármegye)
Egeralja
Egeralja
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Egeralja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egeralja témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Egeralja község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban.

Fekvése

Veszprém vármegye nyugati peremén, a Marcal völgyében, a folyó jobb parti oldalán fekszik. A szomszédos települések: észak felől Adorjánháza, északkelet felől Nemesszalók, dél felől Csögle, nyugat felől pedig Celldömölk. Kis híja van annak, hogy közigazgatási területe nem érintkezik kelet felől még Dabrony határszélével is. Adorjánházával mára gyakorlatilag teljesen összenőtt.

Megközelítése

Csak közúton közelíthető meg, a 8413-as úton, amely nagyjából dél-északi irányban húzódik végig a központján.

Az ország távolabbi részei felől vagy Pápa, vagy Celldömölk érintésével, vagy pedig a 8-as főút Somló menti szakasza irányából érhető el. Pápa, illetve Celldömölk felől a két várost összekötő 834-es főúton Külsővatig kell eljutni, majd ott rákanyarodni a 8413-as útra; a 8-as felől pedig Somlójenő után kell letérni Iszkáz irányába, ahonnan a 8403-as, majd a 8413-as úton juthatunk el a településre.

Története

A mai község valószínűleg a 12. században keletkezett. A középkorban több írásos forrás is említi, melyek szerint a falu lakói királyi vadászok voltak. Bél Mátyás 1735-ben megjelent Veszprém vármegye leírása című hiteles művében két nagy nemesi családot említ, a Boncz és Egerallyi családot. Az Egerallyi család később Ferenczy-nek nevezi magát. Leszármazottaik még ma is élnek a faluban. A török időkben a falu lakói a Marcal mocsaraiban és kiemelkedő dombokon (Szigeti-domb, Jánosi-domb) kerestek menedéket. Az 1848-as nemzetőrség összeírása 31 nemzetőrt említ Egeraljáról, közülük 10-en a Dráva-vonal védelmi harcaiban vettek részt.

A reformációtól kezdődően a falu lakossága csaknem teljes egészében református vallású lett. Az első templom 1740-ben épült, ennek helyén 1801-ben készült el az első kő templom. A mai új helyre épített templomot 1913-ban szentelték fel. 1874-ben református iskola épült a faluban, ennek épületében található ma a Helytörténeti Gyűjtemény.

1949-ben Egeralját a szorosan mellé épült Adorjánházával egyesítették, Adorjánháza néven. 1991. november 1-jén azonban a település ismét önálló lett.

A falu ma

A falu lakossága 230 fő (2013-as adatok alapján). Egeralja egy kis falu, de majdnem minden alapvető szolgáltatás megtalálható itt: üzletek, orvosi rendelő, kultúrház, óvoda. Nevezetes a Szalóky Károly által létrehozott helytörténeti gyűjtemény, amely nemcsak a falu, hanem a környék történetét és néprajzi értékeit is bemutatja. A faluba látogatók ezenkívül megtekinthetik Szalóky Károly festményeit, illetve elolvashatják verseit is. (A múzeum nem látogatható. A teljes gyűjtemény állagmegőrzés céljából a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum oltalma alatt áll.) A falu temető felőli végén, a volt homokbánya helyén néhány éve játszótér épült. A községtől nyugatra, a Marcal egykori ártere, a bozót (vagy Katyor) ma Natura 2000 természetvédelmi terület. 2000-ben a faluközpontban leplezték le a Millenniumi emlékművet, mely a Millenniumi emlékparkban található. A falu másik emlékműve a Hősi emlékmű, amely a világháborús hősöknek állít emléket.

A településről két könyvet adtak ki, valamint a már említett polihisztor-festő, Szalóky Károly több verseskötete is megjelent.

A községben civil szervezet is működik (Egeralja Jövőjéért Alapítvány), melynek célja a helyi értékek védelme és megőrzése, a kulturális programok szervezése, környezeti és tárgyi értékek megóvása.

Közélete

Polgármesterei

  • 1991–1994:
  • 1994–1998: Farkas Jenő (független)[3]
  • 1998–2002: Farkas Jenő (független)[4]
  • 2002–2006: Farkas Jenő (független)[5]
  • 2006–2010: Farkas Jenő (független)[6]
  • 2010–2014: Bolla Klaudia (független)[7]
  • 2014–2019: Farkas Jenő (független)[8]
  • 2019–2024: Sárközi Zsolt (független)[9]
  • 2024– : Zajcsek Szabolcs (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
230
216
227
208
220
209
211
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 1,2% németnek mondta magát (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,6%, református 51,4%, evangélikus 10,6%, felekezeten kívüli 2% (7,3% nem nyilatkozott).[10]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,8% volt református, 14,5% római katolikus, 9,1% evangélikus, 8,6% egyéb katolikus, 5% felekezeten kívüli (25,9% nem válaszolt).[11]

Jegyzetek

  1. a b Egeralja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Egeralja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  4. Egeralja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  5. Egeralja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  6. Egeralja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. Egeralja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  8. Egeralja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  9. Egeralja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  10. Egeralja Helységnévtár
  11. Egeralja Helységnévtár

További információk