Negyedhármas-barlang
| Negyedhármas-barlang | |
 | |
| A Negyedhármas-barlang bejárata | |
| Hossz | 9 m |
| Mélység | 0 m |
| Magasság | 2,5 m |
| Függőleges kiterjedés | 2,5 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Csobánka |
| Földrajzi táj | Pilis hegység |
| Típus | hévizes, freatikus eredetű |
| Barlangkataszteri szám | 4820-62 |
| Elhelyezkedése | |
 Negyedhármas-barlang
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 39′ 06″, k. h. 18° 58′ 21″47.651583°N 18.972444°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 06″, k. h. 18° 58′ 21″47.651583°N 18.972444°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Negyedhármas-barlang témájú médiaállományokat. | |
A Negyedhármas-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén lévő Pilis hegységben, az Oszolyon található egyik barlang.
Leírás
Csobánka külterületén, Margitligeten helyezkedik el. A Margitliget felett emelkedő nagy sziklacsoport tövében, annak legdélibb oldalán van a barlang bejárata. A bejárathoz határozott ösvény vezet. A barlang felső triász dachsteini mészkőben freatikus körülmények között jött létre. A pusztuló gömbfülkékből és egy hasadékból álló barlang falain elaggott cseppkövek figyelhetők meg. A barlang nagyon lapos, csak kúszva, kényelmetlenül járható. A barlang megtekintését a benne lévő nagy mennyiségű kőzettörmelék is nehezíti.
1975-ben volt először Negyedhármas-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Margitligeti-üreg (Kordos 1981) és Negyedhármas barlang (Kordos 1971) neveken is.
Kutatástörténet
Az 1967-ben napvilágot látott Pilis útikalauz című könyvben az jelent meg, hogy az Oszoly Csobánkára néző, Ny-i oldalán, az erdővel körülvett mészkősziklák között több jelentéktelen üreg található. Az 1969. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban publikált közlemény szerint 1969 augusztusában a Szpeleológia Barlangkutató Csoport a Kevélyekben szervezett tábor során fix pontokat helyezett el az Oszoly és az Oszoly-oldal 8 kisebb-nagyobb üregében.
1970. március 22-én és 1970. április 26-án Kordos László vizsgálta a barlang klímáját Assmann-féle aspirációs pszichrométerrel. 1970-ben Kordos László és Wehovszky Erzsébet vesztett pontokkal és bányászkompasszal felmérte a barlangot. A felmérés alapján Kordos László 1:100 méretarányú alaprajz térképet és hosszmetszet térképet szerkesztett és rajzolt. A felmérés szerint a barlang 5 m hosszú és 1,3 m mély.
A Szpeleológia Barlangkutató Csoport 1970. évi jelentésében részletes leírás található a barlangról és kutatástörténetéről. A jelentésben az van írva, hogy a Negyedhármas barlangnak a Margitliget fölé emelkedő nagy sziklacsoport tövében van a bejárata. Egy kitöltött, pusztuló fülkéből és egy hasadékból áll. Dachsteini mészkő töredezett rétegeiben nyílik a barlang. A falakon elaggott cseppkövek vannak. Kitöltése humuszos, köves. Valószínűleg hévizes eredetű. A barlang nedves, de csepegés csak hóolvadáskor figyelhető meg. Irodalomban nem szerepel a barlang és előző kutatói ismeretlenek. 1970-ben a Szpeleológia Barlangkutató Csoport tagjai vizsgálták. A barlang felszerelés nélkül megtekinthető. A jelentés mellékletébe bekerültek az 1970-es térképek.
Az 1974-ben megjelent Pilis útikalauz című könyvben, a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjainak jegyzékében (19–20. old.) meg van említve, hogy a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjai között vannak az Oszoly barlangjai. A Pilis hegység barlangjait leíró rész szerint a Csobánka felett emelkedő Oszoly sziklái között másféltucat kis barlang van. Ezeket a Szpeleológia Barlangkutató Csoport térképezte fel és kutatta át rendszeresen. E kis barlangok többsége nem nagyon látványos, de meg kell említeni őket, mert a turisták, különösen a sziklamászók által rendszeresen felkeresett Oszoly sziklafalaiban, valamint azok közelében némelyikük kitűnő bivakolási lehetőséget nyújt.
Az 1975. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett az 1970. évi jelentés barlangra vonatkozó része a jelentés mellékletében lévő térképekkel együtt. A Negyedhármas-barlang a Margitliget felett emelkedő nagy sziklacsoport Ny-i tövében nyílik. Pusztuló gömbfülkéből és egy hasadékból áll. Dachsteini mészkőben alakult ki. A falakon elaggott cseppkövek vannak. A kitöltés humuszos, köves. A klímamérések eredménye az 1. számú táblázatban látható. Kordos László 1970-ben térképezte vesztett pontokkal. 5 m hosszú és 1,3 m mély. Előző kutatói ismeretlenek. A kiadványban van egy helyszínrajz, amelyen a Csúcs-hegy és az Oszoly barlangjainak földrajzi elhelyezkedése látható. A rajzon megfigyelhető a Negyedhármas-barlang földrajzi elhelyezkedése.
A Bertalan Károly által írt és 1976-ban befejezett kéziratban az olvasható, hogy a Pilis hegységben, a Kevély-csoportban, Pomázon helyezkedik el a Negyedhármas barlang. A Margitliget felett emelkedő nagy sziklacsoport tövében, repedések között van a barlang bejárata. A barlang 5 m hosszú és 1,3 m mély. Hévizes eredetű, nagyon kitöltött, pusztuló cseppköves gömbfülke és egy kis hasadék. A kézirat barlangra vonatkozó része 2 irodalmi mű alapján lett írva. Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy a Margitligeti-üregnek 4820/30. a barlangkataszteri száma.
Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Pilis hegység barlangjai között a barlang Margitligeti-üreg néven Negyedhármas-barlang névváltozattal. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1991-ben megjelent útikalauzban meg van ismételve az 1974-es útikalauznak az Oszoly barlangjait bemutató általános ismertetése. A Kárpát József által írt 1991-es összeállításban meg van említve, hogy a Negyedhármas-barlang (Csobánka) 5 m hosszú és 1 m mély. Az 1996. évi barlangnapi túrakalauzban meg van ismételve az 1991-ben kiadott útikalauzban található leírás, amely az Oszoly barlangjait általánosan ismerteti.
1997. május 28-án Regős József mérte fel a barlangot és a felmérés alapján 1997. május 31-én Kraus Sándor rajzolt alaprajz térképet keresztmetszettel. 1997. május 31-én Kraus Sándor rajzolt helyszínrajzot, amelyen a Margit-ligeti-szirt barlangjainak földrajzi elhelyezkedése van ábrázolva. A helyszínrajz egy 1997. május 29-ei bejáráson alapul. A helyszínrajzon látható a Negyedhármas névvel jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése. Kraus Sándor 1997. évi beszámolójában az olvasható, hogy 1997 előtt is ismert volt a Negyedhármas-barlang, amelynek 1997-ben készült el a térképe. A jelentésbe bekerült az 1997-es helyszínrajz. A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben meg van említve, hogy az Oszoly erdejében elszórtan sziklatömbök és kis barlangnyílások váltogatják egymást.
Irodalom
- Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
- Dely Károly – Mezei Iván: Pilis útikalauz. Sport, Budapest, 1974. 20., 26. old. (A Pilis-hegység barlangjai című fejezetet, a 19–37. oldalakat Dénes György írta.) (Nincs benne név szerint említve.)
- Kárpát József: A Pilis-hegység területén levő barlangok jegyzéke. Kézirat. 1991. október. 5. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Kordos László: Jelentés a „Szpeleológia” Barlangkutató Csoport 1970. évi munkájáról. Kézirat. Debrecen, 1971. február 4. 2., 3., 7., 100. old. (Térképmelléklet.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Kordos László: A Csucs-hegy és az Oszoly barlangjai. MKBT Beszámoló, 1975 második félév. 190., 193., 195., 205. old.
- Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1981. 1–2. félév. 67. old.
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 277., 295. old.
- Kraus Sándor: 1997. évi beszámoló. Kézirat. 16., 17. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Mezei Iván szerk.: Pilis útikalauz. Budapest, 1967. 26. old. (A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai című fejezetet, a 22–36. oldalakat Dénes György írta.) (Nincs benne név szerint említve.)
- Miczek György szerk.: A Pilis és a Visegrádi-hegység. Budapest, Sport, 1991. 33. old. („A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai” című fejezetet, a 26–46. oldalakat Dénes György írta.) (Nincs benne név szerint említve.)
- Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 92. old. (Nincs benne név szerint említve.)
- Nyerges Miklós: MKBT – XL. Barlangnap, Pilisszentkereszt. Túrakalauz. 1996. 18. old. (Nincs benne név szerint említve.)
- Wehovszky Erzsébet: Barlangkutatóink egy kis csoportja. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1969. 6. füz. 2. old. (Nincs benne név szerint említve.)
- –: Negyedhármas-barlang leírás. Kézirat. Szerzőnév és dátum nélkül. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
