Ugrás a tartalomhoz

Vonatbefolyásoló berendezés

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Automatikus vonatbefolyásoló rendszer szócikkből átirányítva)

A vonatbefolyásoló berendezések az emberi, valamint műszaki hibából fakadó balesetek, vonatütközések, kisiklások megelőzése. Működése során a kapott jelek (pl. pályáról, rádión keresztül stb.) alapján felügyeli a vonat mozgását és a mozdonyvezető tevékenységét, szükség esetén, mint a sebességhatár túllépésekor vagy „Megállj!” jelzést adó jelző meghaladásakor beavatkozik, a vonatot a megfelelő sebesség eléréséig lelassíthatja, de a lehető legrövidebb fékúton meg is állíthatja azt. Hagyományosan a vonatbefolyás berendezései elkülönülnek a vonat vezetéséhez szükséges további berendezésektől.[1]

Kiépítés

[szerkesztés]
Autostop ütőkarja a két végállásában, a berlini S-Bahnon
PZB rezonátor a pálya mentén

Autostop

[szerkesztés]

Az autostop a vonatbefolyásolás egyik legrégebbi módja, de számos helyen a mai napig használatban van, többek között a budapesti (M3-as vonalon),[2] New York-i, londoni metróhálózaton, valamint a berlini S-Bahnon. Az autostoppal ellátott pályákon a jelzők mellé egy állítható kart, úgynevezett ütőkart telepítenek. Amennyiben a jelzőn továbbhaladást megtiltó jelzés van, az ütőkar függőleges állásban van. Amennyiben egy vonat a jelző „Megállj!” jelzését meghaladja, az ütőkar az elhaladó szerelvény alján nekiütődik egy szelepnek, ezáltal megnyitja azt, amin keresztül a légfék fővezetékéből azon keresztül kiszökik a levegő, ami kényszerfékezést eredményez a vonatnál. A jelző szabad jelzésénél ez az ütőkar a pálya mellé van fordítva, így az áthaladó vonat szelepjének akkor nem tud nekiütközni.[2][3]

Induktív rendszerek

[szerkesztés]

Típusok

[szerkesztés]

Nemzetközi rendszerek

[szerkesztés]

Nemzeti rendszerek

[szerkesztés]

A nemzeti vonatbefolyásoló berendezések az adott ország nemzeti szabályozásai alá esnek. Az Európai Területén kitűzött cél az egységes vonatbefolyásoló rendszer kiépítése, így a nemzeti rendszereket ilyen szempontból B. besorolású rendszereknek is nevezik.[4]

Ország Rendszer
Amerikai Egyesült Államok ATP
Ausztria PZB, LZB, Indusi, ETCS
Belgium Crocodile, TBL, TVM
Bulgária Ebicab 700
Csehország LS 90
Dánia ZUB 123
Egyesült Királyság ATP, TPWS, AWS
Egyesült Királyság Channel Tunnel Rail Link TTVM
Észtország ALSN
Fehéroroszország ALSN
Finnország ATP-VR/RHK {JKV}
Franciaország Crocodile, KVB, TVM
Hollandia ATB
Írország ATP, CAWS
Japán ATC
Kelet-Európa Mirel
Lengyelország SHP
Litvánia ALSN
Luxemburg Crocodile, MEMOR II+
Magyarország EVM, EÉVB, ETCS
Norvégia ATC, SHP
Németország Indusi / PZB, LZB, ETCS
Olaszország RSDD/SCMT, BACC, RS4 Codici
Oroszország ALSN
Portugália Ebicab 700
Románia PZB / Indusi
Spanyolország ASFA, LZB, Ebicab 900, SELCAB
Svájc Integra-Signum ZUB 121, ETCS
Svédország ATC, Ebicab 700
Szlovákia LS

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. U.S. Congress
  2. a b Zárójelentés: Súlyos vasúti baleset / Ütközés. kbsz.hu. (magyarul) Budapest: Közlekedésbiztonsági Szervezet (2023. április 18.) 18–19. o. (Hozzáférés: 2024. február 8.) (PDF)
  3. Glover 1996 91. oldal
  4. List of CCS Class B systems. era.europa.eu. (angolul) Európai Unió Vasúti Ügynöksége (Hozzáférés: 2024. február 8.) (PDF)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Train protection system című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]