Baptista mozgalom

Baptista mozgalom (baptista kereszténység)
kereszténység → protestantizmus
Kialakult	17. század
Központi alak	Jézus Krisztus
Szent iratok	Biblia
Követők száma	kb. 100 millió fő

Az első magyar baptista imaház (Nagyszalonta, Kornya Mihály és Tóth Mihály képével)

A baptista mozgalom a reformáció során létrejött, protestáns alapelveket követő, keresztény ébredési, megújulási mozgalom. A mozgalmat hívják még baptista egyháznak, követőiket baptistáknak nevezik. Az első baptista gyülekezetet 1609-ben Amszterdamban alapították.

Az anabaptisták és a baptisták, vagyis az »újrakeresztelők« és a »keresztelők« közt az a különbség, hogy anabaptistáknak főleg a reformáció korában élt hasonló mozgalmak híveit hívták, a baptisták ellenben a 17. századtól kezdődő, többnyire angol és amerikai törekvések mai képviselői. Angliában az independensekből alakult meg 1642-ben az első baptista gyülekezet.

Jellemzőjük, hogy csak a megtérésre képes, hitvalló embereket keresztelik meg, bemerítéssel. Innen kapta a mozgalom az újszövetségi görög nyelvből eredő nevét is: baptista = bemerítő. Akik ma baptistáknak vallják magukat, nagymértékben különböznek egymástól abban, hogy miben hisznek; a baptista teológia magában foglalhat arminiánus vagy kálvinista hitet is.

Legnagyobb létszámban az amerikai és afrikai kontinensen élnek, míg Európában a lakosság arányában főleg Romániában és Moldovában jelentős a számuk. A Baptista Világszövetséghez tartozó hívők száma 40–50 millió fő között van, de mintegy 100 millió keresztény vallja magát baptistának vagy baptista típusú gyülekezethez tartozik (2010). A francia CRNS viszont ezt a számot még magasabbra, 170 millió főre teszi (2020).

Magyarországra a 16. században Nyugatról menekülve érkeztek az első anabaptista hitelveket valló misszionáriusok, akik közül sokan mártírokká lettek a hitük miatt. Baptista misszió mintegy 150 éve működik.

Története

Előzmények

Miután a reformáció kivívta a vallásszabadságot Európa országaiban, életre keltek, és munkálkodni kezdtek az Evangéliumhoz és a biblikus gyülekezeti élethez ragaszkodó hívők. A reformáció korában anabaptistáknak nevezték őket.

Németországban Thomas Müntzer hatására különösen sokan csatlakoztak a társadalmi átalakulást követő szélsőséges baptista irányzathoz. Hollandiában Menno Simons, Ausztriában Balthasar Hubmaier, a dél-német és svájci területeken pedig Felix Mantz, Konrad Grebel és Georg Blaurock nevéhez fűződik a pacifista anabaptizmus térhódítása.

Nyugaton

A német nyelvterületen kibontakozó anabaptista mozgalom biblikus irányzatának szellemi örökségeként Hollandiában jött létre az első baptista gyülekezet 1609-ben. Először Angliában, később az európai vallási türelmetlenség miatt Észak-Amerikában terjedt el.

Az első angol baptista Richard Blount volt, akit Jan Batte 1640-ben keresztelt meg Hollandiában. Cromwell hadseregében számos baptista harcolt, John Milton, az „Elveszett paradicsom” világhírű költője és Bunyan János, „A zarándok útja” írója szintén baptisták voltak.

Amerikában

Az amerikai baptista misszió Roger Williams volt anglikán pappal vette kezdetét, aki 1631-ben az üldözött puritánokkal menekült Amerikába. 1636-ban ő alapította Providence-ban (Rhode Island) az első baptista gyülekezetet.

Világszerte

Napjainkban a legdinamikusabban Afrikában, Dél-Amerikában és Kelet-Ázsiában növekednek a baptista közösségek.

Baptisták Magyarországon

Előzmények

Magyarországon már a 16. században is voltak anabaptisták, sokan Morvaországból menekültek ide. Fischer András szász származású prédikátor a hitelvei miatt 1540-ben, Krasznahorka váránál vértanúhalált halt.

19. század

1844-ben több Hamburgban tartózkodó magyar iparos az ottani baptista gyülekezethez csatlakozott és visszatérésük után terjesztették a hitüket, de nem alkottak önálló hitközséget és csendben járták az országot. Ekkor még számottevő hívő nem csatlakozott hozzájuk.

Az elmosódott mozgalom élesztgetése részben a Hamburgból visszatérő Rottmayer János asztalos (1817-1901) által történt (1846), majd pedig Bihar-megyében Novák Antal által. (Rottmayer később Conradi révén adventista lett, Conradi pedig adventistából hetednapi baptista.)

1871-ben Nagyszalontán kezdett kibontakozni az első „újkori” gyülekezett, amikor Novák Antal bibliaárus egy 7-8 fős bibliaolvasó társaságot talált (akik vezetője Lajos János puskaműves volt). 1877. november 11. én Nagyszalontán diakónusszá választják Kornya Mihály vendéglőst és Tóth Mihályt (pénztárnok Lajos János).

1873-ban Meyer Henrik (ő anyanyelvén, németül prédikált és Nassauból érkezett, mint "brit (londoni) és külföldi biblia társulat ügynökeként jött Budapestre"; egyes források szerint Meyer) asztalos a saját lakásán (Budapest, Hárompipa utca 11., fszt. 2.) kezdte meg a misszionáriusi tevékenységét.

1874-ben az ország különböző pontjain lévő baptisták a budapestiekhez csatlakoztak és egy hitközséggé alakultak. A vezető Meyer Henrik volt és két diakónusza Kaiblinger György (asztalos, Buda, 5 pacsirta utca) és Tatter János (kovács, óbudai hajógyár) volt. Tatter János volt a pénztárnok is. Budapesten két helyen gyülekeztek, heti 2-2 alkalommal: Hárompipa utca 11.-ben és az óbudai Korona utca 719.-ben.

1876-ban Meyer Henrik kérvényezte a Belügyminisztériumnál, hogy Budapesten és országosan is szabad legyen a vallásgyakorlása és ismerjék el baptista hitszónoki címét, de elutasították.

1877. március 17-én tárgyalta a Képviselőház Meyer Henrik kérvényét a teljes vallásszabadságról és a kötelező polgári házasság bevezetéséről, de elutasították.

1878-ban a rendőrség lefogta a vasárnapokon és ünnepek alkalmával a nyilvánosság előtt (vagy inkább nyilvános helyen – pl. a Városligetben – tartott isten tiszteleteken) igehirdető Meyer Henriket, Peter Henriket és Hempfl Adolfot, ill. a Dob utca 12. alatt található imaházukból lefoglaltak „egy imádságos könyvet és a vallási szabályokat”.

1880-ban Meyer Henrik kérvényezte Pest megye előljáróságainál egy újpesti imaház megnyitását.

1882 tavaszán Dunában (a Margit híd és Újpest közötti részen) megtartott 4 személy megkeresztelésről szóltak a hírek, de egy évvel később már a Dohány utca 24. sz. alatti imaházat használták erre a célra 2 hívő megkeresztelésére.

1884-ben megépült a budapestiek első imaháza a Wesselényi utcában.

20. század

A baptistákat 1905-ben ismerte el a vallás- és közoktatásügyi miniszter. Az elismerés az 1905 szept. 15-én tartott ócsai gyűlésen elfogadott ócsai hitvallás alapján történt. Az elismerés két részre szakította a magyar baptistákat.

Bár az állam elismert vallássá tette a baptizmust, de Meyer Henrik, Kornya Mihály és a legtöbben ellenezték az elismerést, mert ők szabad vallásgyakorlást akartak, amely megvalósulása esetén nem kell egy vallást sem elismerni. Valószínűleg a Meyeréktől kivált kisebbség járt közben az állam általi elismerés érdekében. Megjegyzendő, hogy az állam eddig csak, mint magántársulatra tekintett a baptistákra, akik magánfelolvasásokat tarthattak, de hivatalos hitszónoki tevékenységet nem folytathattak.

Mivel a gyülekezetek tagsága gyarapodott, 1910-ben nyomdát vásároltak. Lehetővé vált a baptista énekeskönyvek, folyóiratok, vallási könyvek nagyobb szánú megjelentetése. 1919-ben aztán a Tanácsköztársaság a nyomdát államosította.

A baptisták magyarországi terjedése az I. világháború után megtorpant. Vele szemben Erdélyben tovább virágzott a mozgalom.

A baptisták száma az 1929. évi hivatalos adatok szerint 6087 fő volt. Az egyház azonban ekkor kb. 12,5 ezer hívőjét tartotta nyilván. Az 1920-as évek végén — családtagokat is beleszámítva — körülbelül negyvenezerre rúgott a számuk a Csonka-Magyarországon.

Jelenlétük a világban

Egyes országokban több baptista szövetség is működik, ilyen például az Amerikai Egyesült Államok. Más országokban egyetlen szövetség és több független gyülekezet alkotja a baptista egyház bázisát. A magyarországi szövetség a Magyarországi Baptista Egyház, de ettől függetlenül is működnek gyülekezetek több városban is. Egyes független baptista gyülekezetet külföldről érkező misszionáriusok alapították. Ilyen esetben a misszionárius feladata az, hogy minél előbb kiképezzen egy helyi lelkipásztort, aki a tagok választása alapján később átveszi a gyülekezetet.

Baptista templom az USA-ban (First Baptist Church, Georgia)

Baptista templom Ausztráliában, Brisbane

A Baptista Világszövetség megkeresztelt tagjainak száma kb. 40-50 millió, de baptistának kb. 100 millió ember vallja magát, a CNRS a 2020-as adata pedig a tágabban értelmezhető híveit 170 millióra teszi.

Legnagyobb nemzeti szövetségek:

• Déli Baptista Szövetség (USA) – 14,5 millió
• Nemzeti Baptista Szövetség (USA). – 7,5 millió
• Nigériai Baptista Szövetség – 6,5 millió
• Amerikai Missziós Baptista Szövetség – 3,1 millió
• National Baptist Convention of America, Inc. – 3,1 millió
• Ugandai Baptista Unió – 2,5 millió
• Kongói Baptista Közösség – 2,1 millió
• Tanzánia Baptista Szövetsége – 2,0 millió
• Texas Baptista Általános Szövetsége – 2,0 millió
• Brazil Baptista Szövetség – 1,6 millió
• Progresszív Nemzeti Baptista Szövetség – 1,5 millió
• Baptista Egyházak Tanácsa Északkelet-Indiában – 1,3 millió
• Amerikai Baptista Egyházak, USA – 1,2 millió
• Nemzetközi Baptista Bibliai Közösség – 1,2 millió
• Lott Carey Foreign Mission Convention – 1,1 millió
• National Primitive Baptist Convention of the U.S.A. – 1,0 millió
• Mianmari Baptista Szövetség – 1,0 millió

Baptista templom Déván, Romániában

Európában

Európai Baptista Szövetség 2011-es adatai alapján a kontinensen következő országokban a legnagyobb a számuk :

• Egyesült Királyság 155,8 ezer
• Ukrajna 125,5 ezer
• Románia 107,6 ezer
• Oroszország 91,7 ezer (teljes ország!)
• Németország 88,5 ezer fő.

A baptisták jelenléte Romániában a népesség arányában (2002-es népsz.)

A népességhez viszonyítva a legnagyobb a számuk a következő országokban (100 ezer főre jutó baptista; 2011-ben) :

• Románia 565
• Moldova 551
• Észtország 468
• Lettország 316
• Ukrajna 275
• Egyesült Királyság 247

Szerveződése

A baptista közösségek – ellentétben a felülről szervezett egyházakkal (például római katolikus egyház) – alulról szervezett szövetségekbe rendeződnek. Az egyház tulajdonképpeni vezetője a hívők közössége (gyülekezet), a hívők választják a lelkipásztort és a gyülekezet vezetőit.

A kongregacionalista egyházkormányzati rendszer autonómiát ad az egyes helyi egyházaknak a belső szervezés és a tanítás területén. A baptista egyházak nem állnak semmilyen központi szervezet közvetlen irányítása alatt. A szervezeti formát, a vezetést és a tantételt általában az egyes gyülekezetek hívői (laikus tagjai) döntik el demokratikusan, ami megmagyarázza a baptista gyülekezetek hiedelmeinek sokféleségét. Ez alól csak a presbiteri rendszerben szerveződő református baptisták képeznek kivételt, a kongói baptisták püspöki rendszere, valamint néhány baptista mega-egyház, amelyek az erősebb klerikus vezetés által jellemezhető stílus felé hajlanak, és bizonyos esetekben teljesen feladják a kongregacionalista rendszert.

A baptista gyülekezetek szövetségbe tömörülnek, amelynek elnökét a gyülekezetek küldöttei szavazással választják meg. Az elnökség feladata a közösség vezetése, lelki irányvonalának meghatározása, képviselet az állam és a hatóságok, valamint a nemzetközi és ökumenikus szervezetek felé. A legtöbb országban az elnökség bizonyos központi adminisztratív feladattal is meg van bízva, így például Magyarországon is ellátja a központi levél- és irattár funkcióját és lelkipásztorok, egyházi munkások képzését is.

Az országos baptista szövetségek nemzetközi szövetsége szinte semmilyen jogkörrel nem bír. Tulajdonképpen feladata lényegében konferenciák és találkozók szervezése, melyeken esetleg ajánlások születnek a gyülekezetek számára. A gyülekezetek az ajánlások elfogadásáról saját hatáskörben döntenek.

Hitvallása

Egy felnőtt hívő bemerítéses keresztsége Londonban

Amerikai baptista templom táblája, amely jelzi, hogy a gyülekezet a Biblia 1611-es, King James verzióját használja

A baptistáknak egységes hitvallásuk nincs, de minden egyháznak van egy egy közös hitvallása, így például a magyarországi baptistáknak is egy általánosan elfogadott hitvallása, amely 20 pontban foglalja össze a tanítás lényegét. A közel négy évszázada, különböző helyen és időben, különböző gyülekezetcsoportok által megfogalmazott baptista hitvallások a következő közös elveket tartalmazzák.

• A teljes Szentírás Istentől ihletett, amely a világot és benne az embert is teremtő Isten kijelentése, az egyedüli és kielégítő forrása életgyakorlatunknak és gondolkodásunknak.
• Vallják, hogy a lét zavarainak forrása az Isten elleni lázadás, és hogy az emberi élet csak Jézus Krisztus megváltása által rendeződhet és válhat teljessé itt a Földön, és a földi élet után, az örökkévalóságban.
• Azokat, akik az Úr Jézus Krisztus helyettes áldozatát elfogadták, életüket neki átadták, hitük nyilvános megvallása után bemerítkezéssel keresztelik meg. (Elnevezésük is innen származik: „alámeríteni”, „baptidzein” a Biblia újszövetségi részének eredeti, ógörög nyelvében.)
• A helyi gyülekezetek teljes felelősséggel végzik szolgálatukat, irányítják életüket. Természetesen szükségesnek tartják testvéri közösségápolás és együttmunkálkodás céljából a szövetségekbe, egyházakba való tömörülést.
• Vallják, hogy bármilyen állam, és bármelyik egyház között alá-, fölérendeltség nem engedhető meg. Az adott társadalomban igyekszenek krisztusi lelkiismeretük szerint felebarátaik javára élni.
• Hiszik, hogy Jézus Krisztus vissza fog jönni, és mindenkinek elé kell állnia, hogy számot adjon életéről (végítélet).

Magyar szövegkiadások

• A Magyarországi Baptista Egyház alapokmányai. A baptizmus rövid története. Baptista hitvallás / Baptista egyházszervezeti szabályzat; szerk. Győri Kornél, sajtó alá rend. Gerzsenyi Sándor; Magyarországi Baptista Egyház, Bp., 1974
• Baptista hitvallás; Békehírnök, Bp., 1989 (Baptista kiskönyvtár)
• Baptista hitvallás; Magyarországi Baptista Egyház, Bp., 2015
• Az 1689-es baptista hitvallás vagy A második londoni hitvallás szentírási igazolásokkal; ford. Tóth Benjámin, Tóth Máté; Soli Deo Gloria, Bp., 2023

Erkölcsi és egészségvédelmi elvek

A baptistáknál fontos szerepet tölt be az antialkoholista életforma támogatása. A 20. század elején a protestáns többségű észak-európai országokban és Észak-Amerikában a szesztilalom lendületének nagy részét a baptisták és más protestáns felekezetek alkoholellenes erkölcsi meggyőződése adta.

Karitatív baptista szervezetek

• Baptista Szeretetszolgálat
• Baptista Tevékeny Szeretet Misszió
• Menedék alapítvány
• Kiskörösi és hajdúböszörményi szeretetházak
• Kegyelem alapítvány
• Samaritánus erszénye alapítvány

Híres baptisták

Magyarok

• Meyer Henrik (1842–1919. március) – az újkori baptista hitközség első vezetője Magyarországon
• Kornya Mihály (1844–1917) – a magyar parasztapostol
• Tóth Mihály (1836–1931) – a magyar baptizmus egyik úttörője Nagyszalontán
• Somogyi Imre – lelkipásztor, író, a magyarországi baptisták egyik legjelentősebb elnöke
• Dr. Beharka Pál – Orgonaművész
• Dr. Haraszti (Ritter) Sándor (1920–1998) Orvos, lelkész, egyházi diplomata
• Batiz András – riporter, műsorvezető, szerkesztő, volt kormányszóvivő
• Almási Mihály baptista lelkipásztor, egyetemi tanár, a Szent Korona hazahozatalának egyik előkészítője
• Szenczy Sándor – a Baptista Szeretetszolgálat alapító-elnöke, baptista lelkipásztor
• Stefán István – mérnök, üzletember, vállalkozó, a Medimetal alapítója, az Egri Baptista Gyülekezet vezetője
• Pannonhalmi Zsuzsa – Ferenczy Noémi-díjas, Érdemes Művész, keramikusművész, iparművész, a MAOE iparművész alelnöke
• Ilonka Mihály – homoródszentmártoni származású lelkipásztor, a székelyföldi magyar baptizmus úttörője
• Papp János – A Magyarországi Baptista Egyház elnöke. A Magyarországi Baptista Egyház Országos Közgyűlése 2012. április 28-án választotta meg egyházelnöknek.

Egyházi személyek

• John Bunyan – angol író és prédikátor
• D. L. Moody – evangélista, prédikátor
• Charles Haddon Spurgeon – a „prédikátor”
• Billy Graham – igehirdető, evangélista
• Martin Luther King – Nobel-békedíjas lelkipásztor
• Laslie Zakor – a „prédikátorok fejedelme”
• Thomas Newcomen – angol prédikátor, feltaláló (nevéhez fűződik a gőzgép), az ipari forradalom atyja

USA-beli vezető politikusok

• Abraham Lincoln – az Egyesült Államok 16. elnöke
• Andrew Johnson – az Egyesült Államok 17. elnöke
• Warren G. Harding – az Egyesült Államok 29. elnöke
• Harry S. Truman – az Egyesült Államok 33. elnöke
• Jimmy Carter – az Egyesült Államok 39. elnöke
• Bill Clinton – az Egyesült Államok 42. elnöke
• Al Gore – az Egyesült Államok 45. alelnöke, üzletember és Nobel-békedíjas környezetvédelmi aktivista

Művészek, előadók

• Eddie Murphy – amerikai színész
• Kevin Costner – amerikai színész
• Aretha Franklin – énekesnő
• Chuck Berry – amerikai gitáros, énekes
• Buddy Holly – rock and roll úttörője
• Johnny Cash – amerikai énekes és dalszövegíró
• Maynard James Keenan – amerikai énekes (Tool, Puscifer, A Perfect Circle)

Kapcsolódó szócikkek

• Új protestáns felekezetek irodalma
• Magyarországi Baptista Egyház
• Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége
• Újpesti Baptista Gyülekezet
• Hetednapi baptisták
• Keresztény felekezetek összehasonlítása

Források

• http://www.baptist.hu
• www.magyarbaptista.hu
• www.emabisz.ro
• http://www.baptista.hu
• http://baptista.lap.hu/
• https://web.archive.org/web/20141217025512/http://biblia-baptista.hu/
• Baptisták listája az angol wikipédiában

További információk

• Somogyi Imre: A vallásszabadság és a baptisták, rövid történelmi és közjogi megvilágításban; Magvető, Budapest, 1937
• Udvarnoki Béla: Kik a baptisták?; Magyar Baptista Kiadó–Jugoszláviai Baptisták Szövetsége, Novi Sad, 1972
• A Magyarországi Baptista Egyház 125 éves jubileumáról; szerk. Somogyi Barnabás; Magyarországi Baptista Egyház, Budapest, 1972 (Emléklapok)
• A Magyarországi Baptista Egyház alapokmányai. A baptizmus rövid története. Baptista hitvallás / Baptista egyházszervezeti szabályzat; szerk. Győri Kornél, sajtó alá rend. Gerzsenyi Sándor; Interpress, Budapest, 1974
• Győri Kornél: "Vizsgáljuk meg útjainkat!". A magyarországi baptisták történelmének utolsó négy évtizede. Elhangzott a Magyarországi Baptista Egyház országos lelkipásztor-továbbképző tanfolyamán; szerzői, Budapest, 1989
• "Krisztusért járva követségben". Tanulmányok a magyar baptista misszió 150 éves történetéből. 1846–1996; szerk. Bereczki Lajos; Baptista Kiadó, Budapest, 1996
• Bethlen Gábor és a baptisták. Alvinci kéziratok, 1623–1644; szerk. Zágoni Jenő, sajtó alá rend., ford. Bartha Ildikó Katalin; Magyarországi Baptista Egyház–Baptista Levéltár, Budapest, 2003 (Emléklapok)
• Almási Mihály: Theologia popularis brevis / Népszerű teológia röviden; Jó Pásztor Alapítvány, Budapest, 2003
• Magyar baptista külmisszió és szeretetszolgálat. Beszámolók, levelek, életrajzok; szerk. Zágoni Jenő; Magyarországi Baptista Egyház–Baptista Levéltár, 2004 (Emléklapok)
• Baptisták az első világháborúban. A harcmező, beszámolók, levelek, versek a lövészárokból és a fogolytáborokból, hősi halottaink; szerk. Zágoni Jenő; Magyarországi Baptista Egyház Levéltára, Budapest, 2007 (Emléklapok)
• Baptizálás, baptizmus. Megyesi József igehirdetése és grafikái alapján; Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége, Nagyvárad, 2009
• Szebeni Olivér: Német baptisták Magyarországon; Baráti Missziós Alapítvány, Jánoshalma, 2010
• Baptisták a második világháborúban. Emlékkönyv; összegyűjt., szerk. Zágoni Jenő; Magyarországi Baptista Egyház Levéltára, Budapest, 2010 (Baptista levéltári kiadványok)
• A baptista vallásosság Magyarországon; Baptista Levéltár–Rákoscsabai Béthel Alapítvány, Budapest, 2016
  • 1. A hagyományos baptista kegyesség és napjaink változásai; tan. László Gábor, ifj. László Gábor, közrem. Benedekné Cséki Annabella
• "Aki hisz és megkeresztelkedik...". A baptisták élete. Történelmi szemelvények, jellegzetességek, jeles képviselők; szerk. Bereczki Lajos, Kovács József; 2. jav. kiad.; Magyarországi Baptista Egyház–Magyar Baptisták Világszövetsége, Budapest, 2017 (Emléklapok)
• Magyar baptisták, baptista magyarok. A MABAVISZ tagszövetségeinek mindennapjaiból; szerk., sajtó alá rend. Marosi Nagy Lajos; Baptista Kiadó, Budapest, 2017
• Isten hozott; összeáll. Záborszky Dávid; 2. átdolg., bőv. kiad.; Tér Budapest Gyülekezet, Budapest, 2019
• Gerzsenyi László–Miklya Luzsányi Mónika: Mindeddig... Az első magyarországi baptista gyülekezet története; 2. jav. kiad.; Harmat–Wesselényi Utcai Baptista Gyülekezet, Budapest, 2019
• Almási Mihály: Teológiai irányzatok formálódása a baptista misszióban; Jó Pásztor Alapítvány, Dömsöd, 2019
  • 1. Kompendium kommentárokkal. Segédanyag a baptista teológia iránt érdeklődő olvasóknak
• Mészáros Kálmán: Akik sokakat az igazságra vezettek. A baptisták eredete, története és hitvallása; Professzorok Kiadója, Budapest, 2020
• Almási Mihály: A gyülekezeti (egyházi) struktúrák változásai baptista viszonylatban. Kompendium; Jó Pásztor Alapítvány, Dömsöd, 2020
  • 1. Ősi közösségi struktúrák
• Baptista lexikon; szerk. Marosi Nagy Lajos; Magyarországi Baptista Egyház, Budapest, 2022
• Gondolatfüzér. Válogatás a Baptista Egyházi Szociális Módszertani Központ szakmai rendezvényeinek előadásaiból. Absztraktok 2022; szerk. Szirtes-Tankó Tünde; Baptista Egyházi Szociális Módszertani Központ, Budapest, 2023
• Mészáros Kálmán: Baptisták a Kárpát-medencében. A Magyarország jelenlegi határain kívül élő magyar baptista közösségek missziói tevékenységének múltja, kitekintéssel a jelenre; Magyarországi Baptista Egyház–Baptista Teológiai Akadémia, Budapest, 2023