Alsómedves
Alsómedves (Großmürbisch) | |||
Szent István király plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Burgenland | ||
Rang | község | ||
Járás | |||
Alapítás éve | 1336 | ||
Polgármester | Siegfried Klucsarits (SPÖ) | ||
Irányítószám | 7540 | ||
Körzethívószám | 03322 | ||
Forgalmi rendszám | GS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 242 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 35 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 293 m | ||
Terület | 7,9 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Térkép | |||
Elhelyezkedése | |||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 01′ 01″, k. h. 16° 21′ 37″47.016944°N 16.360278°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 01″, k. h. 16° 21′ 37″47.016944°N 16.360278°E | |||
Alsómedves weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsómedves témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alsómedves (más néven Nagymedves, németül: Großmürbisch, horvátul: Veliki Medveš) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Németújvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Németújvártól 6 km-re délkeletre a Zsámándi-patak jobb partján, a magyar határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]Alsómedves nemeseit már 1336-ban említik "Nobiles de Medus. Poss. seu terra Olsomedus" alakban. 1427-ben magának a településnek a neve is feltűnik "Medwes" néven.[2] Neve a Zsámándi-patak (Reinersdorfer Bach) régi Medves nevéből származik, mely "fluvius Medus" alakban 1457-ben egy németújvári adománylevélben szerepel. 1459-ben Hunyadi Mátyás király a németújvári uradalmat hívének, Újlaky Miklós erdélyi vajdának adta. Az uradalom mellett kisnemeseknek és a Gersei Pethő családnak is voltak itt birtokaik.[2] Újlaky Lőrinc halála után 1524-től II. Lajos adományként gróf Batthyány Ferenc lett a birtokosa. 1532-ben elpusztította a török, mely után a Batthyányak horvátországi birtokairól származó horvátokkal telepítették be. A várszentmiklósi plébániához tartozott. 1576-ben 46, 1599-ben 55, 1634-ben 57 portát számláltak a településen. Első tanítója Franz Schwarz 1779-ből ismert, egyben harangozó is volt. 1787-ben 63 házában 357 lakos élt. 1828-ban 65 háza és 438 lakosa volt. Régi templomát 1899-ben lebontották, mivel túl kicsinek bizonyult. Ezután építették fel a mai templomot nagyrészt az Amerikába kivándoroltak adományaiból.
Vályi András szerint: „Kis, Nagy, és Nemes Medves. Három falu Vas Várm. Kis, és Nagy Medvesnek földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, Nemes Medvesnek pedig több Urak, lakosai többfélék, fekszenek Német Újvárhoz mintegy 3/4 órányira, földgyeik nem igen termékenyek, határjok többnyire hegyes, szőlejek jó borokat teremnek, fájok tűzre, és épűletre van, legelőjök jó.”[3]
Fényes Elek szerint: „Nagy-Medves, német falu, Vas vmegyében: 432 kath. Hegyes határ. Bortermesztés. A német-ujvári uradalomhoz tartozik. Ut. posta Rába-Keresztur.”[4]
Vas vármegye monográfiája szerint: „Nagy-Medves. Házszám 133, lélekszám 698, a kik horvát és németajkúak. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Német-Ujvár. Birtokos Batthyány Fülöp herczeg.”[5]
1910-ben 628, lakosa volt, melyből 332 horvát, 292 német, 3 magyar, 1 egyéb nemzetiségű volt.[6] A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1966-ban felépült az új iskola épülete. 1971-ben Újteleppel, Felsőmedvessel, Borosgödörrel és Sándorheggyel egy nagyközségben egyesítették. 1991. május 31-én a nagyközséget megszüntették és részei újra önálló községek lettek.
2001-ben 274 lakosából 264 német, 7 magyar, 3 horvát volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1900-ban épült.
- Első világháborús hősi emlékmű
További információk
[szerkesztés]- Várszentmiklós weboldala
- Alsómedves a dél-burgenlandi települések honlapján
- Alsómedves az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján
- Geomix.at[halott link]
- Az ASV Großmürbisch sportklub honlapja
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ a b Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
- ↑ http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103247&settlement_name=[halott link]