Ugrás a tartalomhoz

Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(NENYI szócikkből átirányítva)

A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata (röviden NENYI) egy, az Országgyűlés által 2010. június 14-én elfogadott politikai nyilatkozat, amely a 2010-es magyarországi országgyűlési választásokat forradalomnak nevezi, s azt állítja, hogy a negyven éven át tartó kommunista uralom után a rendszerváltást követő húsz év politikai paktumai, lelki és gazdasági válsága következett. Kinyilvánítja, hogy 2010 áprilisában új társadalmi szerződés született, amelyben a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) megalapítása mellett döntöttek. Kiemeli, hogy a határon túli magyarság része ennek a rendszernek.[1]

A nyilatkozat állami szerveknél való kifüggesztéséről szóló rendelet

[szerkesztés]

A második Orbán-kormány határozatot hozott arról, hogy e nyilatkozat egy példányát kötelező jelleggel, „méltó és a középület sajátosságainak megfelelő jól látható helyen” ki kell helyezni a következő szerveknél, illetve hivataloknál: a központi államigazgatási szervek és területi, helyi szervei, valamint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, továbbá a Magyar Honvédség katonai szervezetei és a katonai igazgatás területi szervei.[2] A kormányhatározat nem írja elő kötelezően a többi hatalmi ág képviselőinek a nyilatkozat kifüggesztését, hanem kéri tőlük, hogy tegyék ezt meg. Ide tartoznak: az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az ügyészségek, az ombudsmani hivatalok, az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a helyi és kisebbségi önkormányzatok.[3]

Az ellenzéki pártok reakciói a kifüggesztésről szóló rendeletre

[szerkesztés]

Az LMP az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel a párt véleménye szerint a nyilatkozat szövegének kötelező kifüggesztése sérti a közigazgatási szervek pártatlan működésének a jogállamiság elvéből eredő követelményét, a fegyveres testületek pártsemleges működését előíró alkotmányos passzust, a foglyul ejtett közönség esete miatt a szólásszabadságot, valamint ellentétben áll a kormánytisztviselői törvénnyel. Az LMP szerint a 20. századi magyar történelem legsötétebb időszakait idézi a törvény, s azt egy demokratikus jogállamhoz méltatlan, indokolatlan és alkotmányellenes intézkedésnek tartja.[4]

A Jobbik részéről Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője így fogalmazott: a Jobbik eleinte tréfának vélte a rendeletet. A párt szerint a rendelkezés a dinamikusan épülő „narancsköztársaság” egyik szimbóluma lesz, s azt a rossz emlékezetű forradalmi munkás-paraszti korszakot idézi, amikor Lenin, Sztálin, Rákosi Mátyás és Kádár János arcképei mellett hirdettek hasonló dokumentumokat. Mirkóczki megjegyezte, hogy a Jobbik bízik abban, hogy ezt a kormányhatározatot nem követi a „narancslobogó ünnepélyes felvonása országszerte a nemzeti trikolór mellé”.[5]

Az MSZP szerint Magyarországon Horthy Miklós és Rákosi Mátyás, Romániában pedig Nicolae Ceaușescu élt hasonló módszerekkel. Az MSZP szerint a kormányhatározat nem más, mint „Orbán Viktor lemondólevele a nyugati civilizációról”, a demokrácia helyett a hivatalos álláspontot kötelezővé tevő, az ellenvéleményt megtorló totális rendszer kiépítésének szimbolikus lépése.[6] Szintén az MSZP nyújtott be egy ironikus törvényjavaslatot a Parlamentnek, amelyben Orbán Viktor születésnapját ünnepnappá és munkaszüneti nappá nyilvánítanák, előírnák Orbán Viktor fényképének és életútja leírásának kötelező elhelyezését a középületekben, stb. A javaslat így fogalmaz: „A Szavazófülkékben Lezajlott Forradalom Eredményeként Létrejött Nemzeti Együttműködés Rendszere (SZALEFORELÉNER) az idén áprilisban az egységbe forrt magyar nép akaratából létrejött új politikai, gazdasági, társadalmi rendszer”. A javaslat bevallottan a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatára, illetve annak kötelező kifüggesztésére irányuló irónia, s 11 szocialista képviselő, köztük Gyurcsány Ferenc és Lendvai Ildikó írta alá.[7] Az Atv.hu információi szerint a törvényjavaslatot angol nyelven eljuttatták az amerikai és az uniós országok nagyköveteinek is.[8]

Egyes intézmények reakciói

[szerkesztés]
Politikai nyilatkozat rovásos felirattal

A bíróságokon, így az Alkotmánybíróságon (AB) sem kerül kifüggesztésre a nyilatkozat. Az Alkotmánybíróság arra hivatkozott, hogy az AB tagjai az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak, a politikai nyilatkozat kihelyezése az AB épületében politikai tevékenységnek minősülne.[9]

Az ügyészségek is megtagadták a nyilatkozat kifüggesztését, a Legfőbb Ügyészség sajtóirodája így nyilatkozott: „Az ügyészség nem lát lehetőséget arra, hogy az ügyészi szervezet épületeiben kihelyezze az Országgyűlés politikai nyilatkozatát. Az Alkotmány szerint ugyanis az ügyészek nem folytathatnak politikai tevékenységet”.[10]

A Köztársasági Elnöki Hivatal jelezte, hogy Sólyom László mandátumának lejártáig nem függeszti ki a nyilatkozatot.[10]

A Főpolgármesteri Kabinet közölte, hogy a nyilatkozatot „jól látható helyre, sok példányban kihelyezik”. A Kabinet kerítésén is elhelyeznek néhány példányt, mivel az útmutatás szerint „a nyilatkozatnak ott a helye, ahol az emberek gyakran megfordulnak”. A kifüggesztett nyilatkozat mellé hasonló méretű üres papírlapokat is kihelyeznek, hogy „nemzeti konzultáció szellemében a polgárok közvetlenül megfogalmazhassák ötleteiket, építő javaslataikat a kormány számára”.[11] Az Ombudsmani Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank 2010-ben még nem döntött a nyilatkozat kihelyezéséről.

Az Eötvös Károly Intézet, amelyet Majtényi László vezet, a faliújságra, művirágokkal körítve helyezte el a nyilatkozatot, s erről ironikus hangú közleményben számolt be.[12]

Az Országházban és a képviselői irodaházban a nyilatkozat kifüggesztésre került.

A Mixonline.hu cikke nyomán elkészült a nyilatkozat rovásírásos változata.[13][14]

Internetes tiltakozások a kötelező kifüggesztés ellen

[szerkesztés]

Az interneten számtalan, a NENYI ellen tiltakozó, avagy azt gúnyoló fotó készült, illetve csoport alakult. A Szabad Emberek Magyarországért (SZEMA) Nemzeti Engedetlenségi Mozgalmat (NEM) hirdetett a Facebook közösségi oldalon, ahol egyébként több csoport is alakult a NENYI apropóján. Az egyik arra szólít fel, hogy a Facebookon is tűzzék ki a Nyilatkozatot, a másik pedig arra, hogy tűzzék ki mellé a miniszterelnök fényképét is, a harmadik csoport pedig a Švejk-beli Ferenc József-képnek hasonló sorsot szánna a nyilatkozatnak. Olyan kezdeményezés is indult, hogy a Hírcsárda falára, avagy a WC-be tűzzék ki a Nyilatkozatot. Persze rögtön aktivizálta magát az ellen-ellentábor is, így már megalakult azok csoportja is, akik önmaguktól is kiteszik otthon a NENYI-t, üdvözölve a „kormánynál több erők döntését”. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének is van saját rajongótábora. Az Elit Nemzeti Együttműködés Kommandó (ENEK) elnevezésű (természetesen viccnek szánt) csoport azért alakult, hogy feljelenthessük azokat a szomszédainkat, akik nem működnek együtt. A csoport elnevezése a Brian élete című Monty Python-film elit öngyilkos alakulatára utal.[15]

Eltávolítása

[szerkesztés]

2021. augusztus 4-én Orbán Viktor miniszterelnök kormányhatározatban rendelte el a NENYI eltávolítását a közintézményekből.[16] Helyére az ún. Nemzeti Hitvallás került.

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata PDF
  2. ↑ 1140/2010. (VII. 2.) kormányhatározat a Nemzeti Együttműködésről szóló 1/2010. (VI. 16.) OGY politikai nyilatkozat egyes középületekben való kihelyezéséről PDF – Magyar Közlöny, 2010/112. szám
  3. ↑ Ki kell függeszteni a középületekben a nemzeti együttműködés nyilatkozatát. Index. (Hozzáférés: 2010. július 29.)
  4. ↑ Alkotmánybírósághoz fordult az LMP. Lehetmas.hu. [2010. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 29.)
  5. ↑ Jobbik: a nemzeti együttműködésnek nem a falakon a helye. Hirszerzo.hu, 2010. július 3. [2010. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 29.)
  6. ↑ Lampyon: Fidesz: a nemzeti együttműködés nyilatkozata az emberek akaratának elismerése - BELFÖLD - NÉPSZAVA online. Nepszava.hu. [2010. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 29.)
  7. ↑ mszp.hu. mszp.hu. [2010. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 29.)
  8. ↑ Orbán-portrét minden közintézménybe?. Erdely.com. (Hozzáférés: 2010. július 29.)
  9. ↑ A bíróságok nem függesztik ki a nemzeti együttműködés nyilatkozatát. Index. (Hozzáférés: 2010. július 29.)
  10. ↑ a b Az ügyészség sem függeszti ki a nemzeti együttműködés nyilatkozatát. Mr1-kossuth.hu. (Hozzáférés: 2010. július 29.)[halott link]
  11. ↑ A főváros segíti a Nemzeti Együttműködést. Galamus.hu. (Hozzáférés: 2010. július 29.)
  12. ↑ Legyen béke, szabadság és egyetértés!. Ekint.org. [2011. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 29.)
  13. ↑ Politikai nyilatkozat rovással. rovas.info. (Hozzáférés: 2010. augusztus 17.)[halott link]
  14. ↑ Kétharmados rovásírás. mixonline.hu. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.)
  15. ↑ http://orszaginfo.hu/lazito/beszeljunk-rola/5057-alakul-a-nenyi-ellenes-mozgalom[halott link]
  16. ↑ 1543/2021. (VIII. 4.) kormányhatározat PDF – Magyar Közlöny, 2021. augusztus 4.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nemzeti_Együttműködés_Nyilatkozata&oldid=27104186”