Ugrás a tartalomhoz

Felsőrámóc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Oberrabnitz szócikkből átirányítva)
Felsőrámóc (Oberrabnitz)
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangVámosderecske településrésze
JárásVámosderecske
Alapítás éve1279
PolgármesterRudolf Pfneisl (ÖVP)
Irányítószám7372
Körzethívószám02617
Forgalmi rendszámOP
Népesség
Teljes népesség264 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság355 m
Terület8,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 29′ 32″, k. h. 16° 21′ 18″47.492200°N 16.355000°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 32″, k. h. 16° 21′ 18″47.492200°N 16.355000°E
Felsőrámóc weboldala
SablonWikidataSegítség

Felsőrámóc (németül: Oberrabnitz, horvátul: Gornji Ramac, gradistyeiül: Zgornji Ramac) Vámosderecske településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Felsőpulyától 16 km-re nyugatra a Répce völgyének felső szakaszán a régi magyar határ mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést 1279-ben "villa dicte Rebza" alakban említik először oklevélben, a neve később (Felső-) Répcefőre (1398: „Rapchafey” családnévként, 1496: „Felsewrepczefew”) változott. A mai névváltozat először 1558-tól adatolható mint „Felsew-Ramich”.[1] A 14. század végén és a 15. század elején a „Rabchafey” azaz Rábcafőy család birtoka volt. Később több nemesi családnak, így a kirchschlagi Pottendorfer, a monyorókeréki Ellerbach, az alsólászlói Tábor családnak, valamint a lánzséri váruradalomnak is voltak birtokai a településen. 1593-ban Lánzsér akkori urának Dersffy Ferencnek két negyed sessiója (úrbéri telke) volt itt. Később a Dersffy birtokok házasság révén az Esterházy család kezére kerültek. 1600-ban pestis pusztított és még ugyanebben az évben hat ház égett le egy tűzvészben. A következő évben újabb kilenc ház lett a tűz martaléka. 1640-ben a lánzséri és a lakompaki uradalom osztozott a falu birtokán. 1780-ban egyházi iskola nyílt a településen, melybe a szomszédos Répcekároly gyermekei is járak. 1781-ben említik az iskola első tanítóját is Jakob Janits személyében. A falu plébániáját 1788-ban alapították, anyakönyveit is ettől az évtől vezetik. 1831-ben a kolerajárvány pusztított, melyben 25 nap alatt 30 helyi lakos hunyt el. 1894-ben egy nagy tűzvészben a falu nagyobb része leégett.

Vályi András szerint " RÁMOCZ. Rabnicz, Alsó, és Felső Rámocz. Két falu Sopron Vármegyében, földes Ura Felső Rámocznak H. Eszterházy; Alsónak pedig Inkey Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Sopronhoz négy mértföldnyire, határbéli földgyeik hegyesek, és néhol soványak, vagyonnyaik középszerűek, fájok, erdejek van, harmadik osztálybéliek."[2]

Fényes Elek szerint " Felső-Rámócz, németül Ober-Rabnicz, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz délnyugotra 3 1/2 mfd., 350 kath. lak., paroch. egyházzal. Határa hegyes völgyes, s van 8 2/8 telek után 428 6/8 hold szántóföldje, 86 hold rétje, 20 hold legelője, 17 4/8 hold kertje, 813 hold uradalmi erdeje. Birja hg Eszterházy. " [3]

1910-ben 434, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-óta közigazgatásilag a szomszédos Vámosderecskéhez tartozik. 2001-ben 260-an laktak itt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Urunk Mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1837-ben épült.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I–II. 2. jav., bőv. kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. ISBN 963 05 4567 5: I. kötet, 88. o.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.