Ugrás a tartalomhoz

Mezopotámiai mitológia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sumer mitológia szócikkből átirányítva)

A mezopotámiai mitológia alapja a sumer mitológia. A sumer istenek a görögökhöz hasonlóan antropomorfak, emberekhez hasonló alakúak és tulajdonságúak, akik mintegy királyként az embereket alattvalóiknak tekintik. A panteonba néhány korai uralkodó is belépett halála után (pl. Tammúz). Hasonlóképpen a szomszédos nomád népek mezopotámiai hódítását is az illető nép istenének a mezopotámiai pantheonba való beházasodásával írták le (Marduk). Az egyes istenek szerepe városának felemelkedésével erősen megnőhetett (Marduk, Assur).

Az istenek tetteit az agyagtáblára írt sumer és akkád eposzok örökítették meg.

Mezopotámiai pantheon

[szerkesztés]

Istenek

[szerkesztés]

A lista általában az isten központi szentélyeit és városait adja meg, néhol egy-egy az isten szempontjából kisebb jelentőségű szentélyt is zárójelben.

Sumer név Akkád név Város Szentélykörzet Szerepe Megjegyzés
Őselemek az első istenek létrehozói (saját városuk és kultuszuk nincs)
Abzu „távoli víz” (édesvíz) (Engur) Apszú (Apszum) (Engurru)
–
–
 a megtermékenyítő édesvíz, az élet ősoka Lahmu és Lahamu apja
Tiamat „tenger” (sósvíz) Apszú(Apszum)
–
–
 tenger, őskáosz, halála után kettévágva az ég és a föld alapanyaga Lahmu és Lahamu anyja
Az istenek régi nemzedéke (saját városuk és kultuszuk nincs)
Lahmu
–
–
 Abzu és Tiamat fia
Lahamu
–
–
 Abzu és Tiamat lánya
Ansar
–
–
 saját kultusza nem ismert, később azonosították Assurral Lahmu és Lahamu fia
Kisar
–
–
 saját kultusza nem ismert Lahmu és Lahamu lánya
Az istenek új nemzedéke: a sumer uralkodó istentriász
An (Anu) „ég” Anum Uruk Kulaba a pantheon vezére, az istenek atyja, a hatalmon lévő istentriász első tagja, a csillagos ég ura Ansar és Kisar fia
Enlil „szél ura”, „levegő ura” Ellil Nippur Ékur „hegy háza” az istentriász második tagja, a levegő, a szél és a vihar istene, az Abzu és Tiamat elleni lázadás vezetője An és Ki fia
Enki Éa (Éja, Haja) Eridu Éabzu „édesvíz háza” az istentriász harmadik tagja, a földfelszín és az édesvizek ura, a bölcsesség, mágia és művészetek istene An és Nammu fia. Ninmah, Ningikuga férje.
Az istenek új nemzedéke: az istenanya megtestesülései
Ki „föld” földanya
Ninhurszag „erdős hegy úrnője” (Ninmah „fenséges úrnő”, Mah) Aruru Adab Émah „fenséges ház” a mitológia istenanyja, azonosult Kivel Enki egyik felesége
Damgalnunna „fejedelmi főfeleség” Damkina Malgum azonosult Ninhurszaggal itt Enki felesége, aki szintén a város istene
Ninszikila „szűzi úrnő” Enki egyik felesége Tilmun mítoszában
Nintu „szülés úrnője” (Mama) Bélet-ilí „az istenek úrnője” (Mami) Kés Ninhurszag mása Enki és Ninszikila lánya, Enki egyik felesége
Uras Dilbat Éimbi-Anu földistenanya, azonosult Kivel An egyik felesége
Nammu Eridu sumer ősistenanya, akkád szövegekben szinte soha nem szerepel An egyik felesége
Antu (Antum) égi istenanya az akkád mitológiában An felesége Urukban
Az istenek új nemzedéke: asztrális (égitestekhez köthető) istenek
Innin (Inanna) Istár Uruk/ (Szippar)/ (Agade)/ (Assur)/ (Ninive) Éanna „ég háza”/ (Éulmas)/ (Éulmas)/ (...)/ (Émismis) a Vénusz megtestesülése, a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a termékenység, az anyaság, háború (Istarként) stb. istennője Urukban An és Antum lánya; funkcióiban több isten felesége
Nanna (Nannar, Enzu) Szín (Szuen) Ur/ Harrán / (Babilon) Égissirgal „nagy fény háza”/ Éhulhul „öröm háza” / (Égissirgal) holdisten Enlil és Ninlil elsőszülött fia
Utu (Utug) Samas Larsza, Szippar Ébabbar „fehér ház” napisten Nanna és Ningal fia, Aja férje
Az istenek új nemzedéke: akkád-asszír főistenek
Marduk Babilon Észagíla „fej felemelésének háza” Hammurapi idején átvette Enlil szerepét Enki és Damgalnunna fia
Szarpánítu Babilon Észagíla „fej felemelésének háza” főistennő, a terhesség és szülés segítője, a család megalkotója (mint Szerpánítum) Marduk felesége
Aszalluhi Aszari Kuara helyi védőisten, később azonosították Mardukkal Enki fia
Assur Assur Ékur: Éhurszagkurkurra helyi védőisten, majd Enlil címeivel főisten, később azonosult Ansarral is
Az istenek új nemzedéke: An többi gyermeke
Mardu (Martu) Amurrú nomád viharisten An fia
Iskur Adad Bít-Karkara Éudgalgal „hatalmas vihar háza” viharisten, a bőség ura is, fegyvere a villám, szent állata a bika An és Sala fia; amurrú, kánaánita: Hadad
Ningikuga An és Nammu lánya, Enki egyik felesége
Gatumdug Gatumdu Bagara helyi védőistennő An lánya
Baba Bau (Bava) Girszu helyi védőistennő An és Gatumdug lánya, Ningirszu felesége
Gula (Niníszína, Ninkarrak) Íszín Égalmah „nagy fenséges ház” (palota) a gyógyászat istennője, a „Nagy Orvosnő”, Niníszína „Íszín Úrnője” An lánya, Ninurta felesége
Niszaba (Nidaba, Nanibgal) Umma, Uruk az írás, olvasás, betakarítás istennője An és Uras lánya
Nininszina
Az istenek új nemzedéke: Enlil többi gyermeke
Ningirszu („Girszu ura”, tkp. „úrnője”) Lagas/Girszu Éninnu/Émah helyi védőisten, viharisten lehetett Enlil és Nanse fia; Bau férje; később azonosították Ninurta hadistennel
Ninurta Dilbat/Lagas a termékenység, majd a háború istene Enlil fia; felesége Ninegal a „nagy ház úrnője”; később azonosították Ningirszuval
Nergal Kuta Meslam az alvilág istene Enlil és Ninlil/Bélet-ili fia
Ninazu Esnunna helyi orvosisten Enlil és Ninlil/Ereskigal fia, jelképe, mint Aszklépioszé, a bot köré csavarodó kígyó
Enbilulu sorsisten Enlil és Ninlil fia
Namtar sorsisten Enlil és Ereskigal fia
Az istenek új nemzedéke: Enki többi gyermeke
Ningal „nagy úrnő” Ur Enki és Ningikuga lánya, Nanna felesége, Utu anyja
Nanse Nina Szirara az igazság, jóslás, termékenység és halászat istennője Enki és Ninhurszag lánya
Abu Ninhurszag teremtette Enki meggyógyítására
Ninszutu
Nintulla
Ninkaszi „vágy úrnője” Ninhurszag teremtette Enki fájó ínyének meggyógyítására; a sörfőzés istennője
Ninti „borda(élet/éj) úrnője” Ninhurszag teremtette Enki fájó bordájának meggyógyítására
Dazimua
Ensag
Az istenek új nemzedéke: A többi isten
Ninlil Nippur Tummal a déli szél istennője Nunbarsegunu lánya; Enlil felesége
Szud Suruppak helyi védőisten, azonosították Ninlillel Niszaba lánya
Erra Kuta a háború és a dögvész istene Kutában közös szentélye volt Nergallal
Ereskigal Kuta az alvilág úrnője
Zababa Kis Émeteurszag „Hős harának háza” a háború istene
Senirda (Szudanga) Aja Larsza, Szippar Gigunum Utu felesége
Tispak Esnunna helyi isten
Dagan Tuttul az Eufrátesz menti nyugati sémi telepesek védőistene
Nabú Borszippa Ézida „szent ház” az írás és a tudományok istene Marduk fia
Sulutula védőisten Éannatum említi a Keselyű-sztélén
Ningiszida „Nin-gis-zida: a tiszta fa ura” (Giszida) alvilági isten Ninazu fia
Gestinanna (Ngestinanna, Gestinnin, ?Amagestina „szőlővessző anyó”) látnok, álomfejtő Enki és Ninhurszag lánya, a lagasi istenkörben Ningiszida felesége
Azimua az alvilág írnoknője az uruki istenkörben Ningiszida felesége
Szumukan a vad- és háziállatok védelmezője
Dumuzi Duuzu az állattenyésztés, a nyájak, aklok, karámok istene óhéber, arámi: Tammúz
Enkimdu a földművelés, a csatornák és árkok istene
Ninsubur „sertés úrnő” (Papszukal) Ilabrat Innin (hermafrodita?) kísérője, An (férfi) követe
Iszimud (Iszimu) Uszumu Enki követe

Szellemek és mitikus lények

[szerkesztés]

Lélekformák és démonjaik

[szerkesztés]
  • ilu – isteni eredetű szellemi képesség, (jó- vagy bal)szerencse
  • istaru – sors, életút
  • lamasszu – jellem
  • sédu – életerő

A világ története

[szerkesztés]

Teremtés

[szerkesztés]

A mezopotámiaiak hite szerint kezdetben csak két teremtmény létezett, amelyek élőlények és elemek voltak egyszerre. Egyikük Apszú, az édesvíz, másikuk Tiámat a tenger. Kettőjük egyesüléséből született az összes többi isten.[forrás?]

Édenkert

[szerkesztés]

A sumer irodalomban is megemlítenek a Bibliához hasonlóan egy édenkertszerű paradicsomot. Ez a Dilmunnak nevezett föld ártatlan, tiszta és napsütötte; egy olyan hely, ahol a mezőket friss víz táplálja, ahol nincsenek ragadozók, ahol a betegség és az öregedés ismeretlen, egy olyan föld, amelyet az istenek vagy szent és halhatatlan emberek laknak. Akárcsak a bibliai Édenkert, Dilmun is keletre fekszik, a felkelő nap irányában.[1] Egyes mai kutatók szerint Dilmun - és talán maga az éden is - ma már a Perzsa-öböl mélyén nyugszik, annak a radikális vízszint-emelkedésnek a következményeként, amely itt következett be. [1]

Özönvíz

[szerkesztés]

A sumer királylista összeköti a mitikus kort a régészetileg is igazolható királyok korával. A listát két részre osztja az özönvíz amit egyes vélemények az i. e. 2900 körüli nagy dél-mezopotámiai folyami árvízzel azonosítanak, aminek nyomát Suruppakban és máshol is közvetlenül a Dzsemdet Naszr-kor feletti zárórétegként azonosítottak. A lista utolsó vízözön előtti mitikus suruppaki királyát, Ubartutut a későbbi mítoszok – pl. Ziuszudra és a vízözön –, mint Ziuszudra – másképpen Ut-napistim – apját írják le. A Gilgames-eposz szerint Ut-napistim Enki tanácsára bárkát épített és így túlélte az istenek által küldött özönvizet. Ut-napistim-it így egyes kutatók a bibliai Noé sumer előképének tekintik.

Ez az ókori témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
Ez a vallási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

További információk

[szerkesztés]

Gods and Demons of Ancient Mesopotamia (balaams-ass.com)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mezopotámiai_mitológia&oldid=26878208”