Zangidák
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Zangidák | |||
1127 – 1250 | |||
| |||
Fővárosa | |||
Vallás | szunnita iszlám | ||
Államvallás | iszlám | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zangidák témájú médiaállományokat. |
Arab |
زنكيون |
Tudományos átirat |
Zankiyyūn |
A Zangidák vagy Zengidák (arabosan Zankidák) egy 12–13. századi, török származású uralkodódinasztia volt, mely Moszul és Szíria térségében uralkodott. Ez utóbbi területen egyik hadvezérük, Szaláh ad-Dín (Szaladin) fosztotta meg őket hatalmuktól, észak-iraki birtokaikon pedig az 1259-es mongol támadás söpörte el uralmukat.
A kezdetek
[szerkesztés]A dinasztia névadója és alapítója egy szeldzsuk atabég, I. Imád ad-Dín Zangi („a hit oszlopa”) volt, aki 1127-ben szerezte meg a moszuli emírséget a maga számára, 1128-ban pedig az Artukidáktól hódította el Aleppót. 1147-ig tartó uralma során Észak-Irak (a Dzsazíra) és Szíria nagy részét meghódította. Hódításai során, 1144-ben az Edesszai Grófságot is megszerezte, ami a II. keresztes hadjárat megindítását vonta maga után.
A szíriai Zangidák
[szerkesztés]Zangí fia, Núr ad-Dín (a hit fénye) folytatta atyja dicsőséges életművét: 1149-ben legyőzte és megölte Rajmund antiochiai herceget, és 1154-ben bevette Damaszkuszt. A keresztesek egyre szorultabb helyzetbe kerültek, főleg miután a Fátimidák hanyatló egyiptomi birodalma felett is Núr ad-Dín szerezte meg a befolyást. 1163-ban egy kurd hadvezérét, Aszad ad-Dín Sírkúhot („a hit oroszlánja”) küldte Kairóba, aki 1168-ban visszaverte a keresztesek támadását, majd a Fátimida kalifák vezírjeként irányította a tartományt 1169-es haláláig, amikor is Sírkúh unokaöccse, Szaláh ad-Dín örökölte tisztségeit. Ez utóbbi felszámolta a kalifátust, de Núr ad-Dín 1174-es haláláig ha nem is segítőkész, de nagyjából lojális alattvalója maradt a szíriai uralkodónak.
Núr ad-Dín halálát követően a Zangidák hatalma gyorsan szétesett. Szaláh ad-Dín Egyiptomból kiindulva 1183-ra megszerezte szíriai birtokaikat, bár hivatalosan mindvégig elismerte Núr ad-Dín Aleppóba visszavonult kiskorú fia, asz-Szálih Iszmáíl főségét.
A moszuli ág
[szerkesztés]A moszuli Zangidák sokkal tovább kitartottak, és még Szaladin hódító törekvéseinek is ellen tudtak állni. Az ágat Imád ad-Dín másik fia, I. Szajf ad-Dín Gází alapította meg (1146–1149). Uralmuk utolsó majdnem ötven évében, 1211–1259 között egy vezírjük, Badr ad-Dín Lulu regnált Moszulban, 1233-tól gyakorlatilag is viselve az emíri címet. Miután Bagdadot 1258-ban elfoglalták, a Hülegü vezette mongolok 1259-ben Lulu hatalmának is véget vetettek.
a Zangi-ház uralkodói
[szerkesztés]Moszuli atabégek
[szerkesztés]- I. Imád ad-Dín Zangí 1127-1146
- I. Szajf ad-Dín Gází 1146-1149
- Kudb ad-Dín Mavdud 1149-1170
- II. Szajf ad-Dín Gází 1170-1180
- I. Izz ad-Dín Maszúd 1180-1193
- I. Núr ad-Dín Arszlán 1193-1211
- II. Izz ad-Dín Maszúd 1211-1218
- II. Núr ad-Dín Arszlán 1218-1219
- Naszr ad-Dín Mahmúd 1219-1222
Aleppói atabégek
[szerkesztés]- I. Imád ad-Dín Zangí 1127-1146
- Núr ad-Dín Mahmúd Zangí 1146-1174
- Szálih Iszmáíl Malík 1174-1181
- II. Imád ad-Dín Zangí 1181-1183
Szindzsári atabégek
[szerkesztés]- II. Imád ad-Dín Zangí 1171-1197
- Kudb ad-Dín Mehmed 1197-1219
- Imád ad-Dín Sehensáh 1219-1220
- Dzselál ad-Dín Mahmúd 1219-1220
- Fet ad-Dín Umár 1219-1220
Dzsazírai atabégek
[szerkesztés]Családfa
[szerkesztés]Ak Szonkor | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Aleppói atabégek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
I. Zangí | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
I. Gázi | Mavdud | Núr ad-Dín | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
II. Gází | I. Maszúd | II. Zangí | Szálih | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
I. Arszlán | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
II. Maszúd | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
II. Arszlán | Mahmúd | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||