Csernáton
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Csernáton (Cernat) | |
 | |
| A községháza a Damokos Dénes-kúria | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Község | Csernáton |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 527070 |
| Körzethívószám | 0267 |
| SIRUTA-kód | 64201 |
| Népesség | |
| Népesség | 3321 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3189 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 25,74 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 558 m |
| Terület | 129 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 57′ 01″, k. h. 26° 02′ 07″45.950345°N 26.035320°EKoordináták: é. sz. 45° 57′ 01″, k. h. 26° 02′ 07″45.950345°N 26.035320°E | |
 | |
| Csernáton weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csernáton témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csernáton (románul Cernat) falu Romániában, Kovászna megyében, Csernáton község központja. Alsó- és Felsőcsernáton egyesítése.
Fekvése
[szerkesztés]Kézdivásárhelytől 9 km-re délnyugati irányban a Csernáton-patak két oldalán fekszik. A 11-es nemzeti főút (DN11) két oldalán, illetve nagyobbrészt a bal oldalon, északnyugati irányban a Csernáton-patak völgyében, és felnyúlik az Ika váráig, ami körülbelül 6 kilométernyi kanyargós út.
Terület
[szerkesztés]Csernáton adminisztratív területe 12 070 hektár, ebből 469 ha beépíthető. A községnek 4500 ha szántóföldje, 1100 ha legelője, 550 ha kaszálója és 4700 ha erdeje van.
Története
[szerkesztés]Határában az Aranyos-hegyen kőkorszaki telep, a Hegyes nevű helyen sáncokkal megerősített vaskori földvár volt. 1332-ben Churuacun néven említik. A falut 1658-ban a török égette fel, 1719-ben pestis pusztított, 1836-ban majd 1853-ban újabb tűzvész volt. 1848. május 30-án itt hirdették meg Háromszék küldöttei a népfelkelést. 1910-ben 1949 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.
Etnikai megoszlás
[szerkesztés]A 2002-es népszámlálási adatok alapján a nagyközségnek összesen 4025 lakosa volt, a jelenlegi adatok szerint ez a szám 4320-ra nőtt. A települések szerinti megoszlás a következő: Alsócsernáton 2470, Felsőcsernáton 1200, Albis 380, Ikafalva 270 lélekszám. A legutóbbi népszámlálás során a község lakói közül 4266-on magyarnak, 54-en románnak és ketten cigánynak vallották magukat. Egyedül Ikafalva az, ahol kizárólag csak magyar nemzetiségűek élnek.
Felekezeti arány
[szerkesztés]E tekintetben is a 2002-es összeírásra hivatkozunk. Csernáton községben 2329 reformátust (Alsócsernáton 1063, Felsőcsernáton 702, Albis 366, Ikafalva 199), 1587 római katolikust, 44 baptistát, 44 ortodoxot, 14 Jehova tanúját, 2 görögkatolikust, 2 unitáriust, 1 evangélikust, 1 felekezeten kívülit és 1 ateistát tartottak nyilván.
Látnivalók
[szerkesztés]- Erődített református vártemploma román kori eredetű, később gótikus stílusban átépítették. Kiállta az 1658-as és az 1661-es török ostromot, de 1680 és 1700 között teljesen újjáépítették. 1830-ban átépítették. Tornya 66 m-es magasságával a legmagasabb volt Háromszékben. Az 1836 évi tűzvészben égett le. 1904-ben javították, mai tornya 1836-ból való, ekkor alacsonyították le falait is a mai magasságra.
- Római katolikus temploma 1844-ben épült Urunk Színeváltozása tiszteletére az 1766-ban egy házban nyitott kápolna helyett. Előtte az építtető Zambler János plébános szobra áll.
- Ortodox temploma 1872-ben épült az 1793-ban épített fatemplom helyére.
- „Ika” vára (nincs pontos írott adat, hogy mikor épült)
- A faluban számos nemesi udvarház található, az 1831-ben épített Damokos-udvarházban van az 1973-ban nyitott Haszmann Pál Múzeum. 1881-ben Itt szállt meg Jókai Mór, aki az 1882-ben megjelent Damokosok című regényben írta meg az itt gyűjtött élményanyagot. A múzeumkertben van Jókai hársfája, a hársfa alatt jelképesen kőasztal és pad van.
- Damokos Dénes-kúria (18-19. század)
- Damokos Mihály-kúria (1844)
- Damokos-Cseh udvarház (épült 1838)
- Damokos-Eperjessi (épült 1840)
- Sándor István-féle (épült 1860)
- Bernáld-kúria (épült 1820 körül)
- Farkas-kúria (épült 1840–1850)
- Molnár Sándor-féle (18. sz.)
- Kelemen Gábor-féle (épült 1859)
Képek
[szerkesztés]-
Végh Antal szobra a Haszmann Pál Múzeum előtt -
Damokos udvarház -
Múzeum a pincében -
Pirostojás kiállítás
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1663-ban Csernátoni Pál nagyenyedi professzor.
- Itt született 1805-ben Cseh Imre honvédőrnagy, Kossuth török tolmácsa.
- Itt született 1811-ben Végh Antal, Gábor Áron ágyúöntőtársa, a Végh-eke feltalálója.
- Alsócsernátonban született 1838-ban Cseh Károly orvos, balneológiai szakíró.
- Felsőcsernátonban született Bod Péter református lelkész, irodalomtörténész 1712-ben.
Testvértelepülések
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
További információk
[szerkesztés]- Csernáton község honlapja
- Kleinwalsertal a német wikipédiában
- Hivatalos turisztikai információs portálja. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 11.)
- Felvételek a csernátoni Haszmann Pál Múzeumról
Kovászna megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg?lang=hu){kind=small}