Ugrás a tartalomhoz

Ügyek törzsfő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ügyek
Ábrázolása a Képes krónikában
Ábrázolása a Képes krónikában
Magyar nemzetségfő
Uralkodási ideje
8. század vége (?) – 818 után
Elődje?
UtódjaLevedi (?)
Életrajzi adatok
UralkodóházÁrpád-ház
Született8. század közepe
Elhunyt818 után
ÉdesapjaEd (?)
HázastársaEmese (?)
GyermekeiÁlmos (?)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ügyek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ügyek – vagy Ugyel, Ugek, Ugeg, Vgec, Vger – (8. század közepe - 818 után) mondabeli magyar nemzetségfő, Álmos vezér feltételezett apja vagy nagyapja. Felesége valószínűleg Emese, Álmos anyja volt, aki a legenda szerint isteni álmot látott fiuk születése előtt.

A név jelentése

[szerkesztés]

Anonymusnál Vgec néven szerepel, mely alak később különféle magyarázatoknak lett alapja. A név elemzése körüli legújabb összefoglaló, B. Szabó János és Sudár Balázs tanulmánya[1] a név magyarázatának következő lehetőségeit adja:

  • Ügyek - A nevet még 1926-ban Pais Dezső nyelvész fordította először Ügyekként. Pais Dezső szerint Ügyek neve az ügy, üd, igy, id ’szent’ szó (vö. egy kő, egy fa, egy-ház, idvezül stb.) -k vagy -g kicsinyítő képzős származékának látszik.[2]
  • Üge/Öge török méltóságnév - Györffy György szerint innen ered,[3] és ezt Pais Dezső sem zárta ki teljesen.[4] Az üge/öge jelentése: "bölcs" (melléknév ill. főnév), valamint "tanácsadó". A szó az újguroknál is előfordult, jellemzően el-ögeszi -az ország ögéje- formában. A herceggel és vezírrel áll egy szinten.[5] A legfőbb vezetők egyike volt, általánosságban pedig bölcs embert, tanácsadót jelentett.
  • Üge - Az utolsó ujgur fejedelem neve. Ráadásul az illető éppen akkoriban élhetett, mint Álmos apja, Ügyek: a IX. század első felében volt aktív, s 846-ban halt meg az Altaj hegységben.[6] B. Szabó és Sudár feltételezik, hogy az ujgur birodalom széthullásával egyes nemzetségeik nyugatra menekülhettek.

Jelentősége

[szerkesztés]

A tágan értelmezett sztyeppi kultúrkörben viszonylag jól megfogható, hogy a dinasztiák miféle ősöktől származtatták magukat, illetve hogy meddig vezették vissza a származásukat. Lényegében három típus létezik.[7]

  1. A távoli, „szellemi” ős, aki a család életében valamilyen fontos és meghatározó lépést tett meg, de az igazi hatalom majd csak nemzedékekkel később fejlődött ki;
  2. A birodalomalapító, aki egy hatalmas államot hozott létre, amelyet utódai örököltek;
  3. A családfa elágazási pontján álló személy, aki után a dinasztia tagjainak meg kellett határozniuk, hogy melyik ághoz is tartoznak.

Ügyek egyértelműen az első csoportba tartozónak tekinthető.[8] Sokatmondó a csoport többi tagjának személye: Ertogrul (az Oszmán Birodalom alapítójának, I. Oszmánnak az apja), Sejh Szafi (Szafavida Birodalom), Számán (Számánida Birodalom), több más híres alapító mellett.[8]

Feltételezett családja

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ B. Szabó János – Sudár Balázs: "Vgec-ügyek – Egy elfeledett ősapa". In: Türk Attila (szerk.): Hadak útján XXIV. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája Esztergom, 2014. november 4–6. 2. kötet. PPKE – ELTE, Budapest–Esztergom, 2017. 223–231. o. (továbbiakban: B. Szabó-Sudár 2014) https://www.academia.edu/33390119/Vgec-%C3%BCgyek_Egy_elfeledett_%C5%91sapa_A_forgotten_forefather_named_Vgec
  2. ↑ MAGYAR ANONYMUS 1926, 146
  3. ↑ Györffy Gy.: Krónikáink és a magyar őstörténet. Budapest 1948
  4. ↑ „Hogy a név nem csak az így~ügy szóból fejthető meg elfogadom. Azt is lényegesnek vélem, hogy a Györffytől idézett szóval függ össze a mi krónikáinkbéli személynév; azonban azt hozzá teszem, hogy nem úgy, ahogy Györffy gondolja, hanem ekként: a turfáni feliratokból kimutatható egy ög ’loben: dicsér, becsül’ ige, s ennek a török származéka az öge, és ugyancsak belőle való török névszói képződmény lehet a mai Ugek stb. nevünk török *Ögek~Ügek előzménye.” Pais D.: A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből. Budapest 1975
  5. ↑ Az ögével egy lapon említett méltóságok még: bujruk, tarkán, tutuk. B. Szabó-Sudár 2014
  6. ↑ Dromp, M. R.: Tang China and the Collapse of the Uighur Empire: A Documentary History. Leiden 2005
  7. ↑ Sudár Balázs: Az Árpádok, Attila és a dinasztikus hagyományok. Századok 150:2 (2016) 431–441
  8. ↑ a b B. Szabó-Sudár 2014.

Források

[szerkesztés]
  • B. Szabó János – Sudár Balázs: "Vgec-ügyek – Egy elfeledett ősapa". In: Türk Attila (szerk.): Hadak útján XXIV. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája Esztergom, 2014. november 4–6. 2. kötet. PPKE – ELTE, Budapest–Esztergom, 2017. 223–231. o.
  • Kristó Gyula - Makk Ferenc: Az Árpád-ház uralkodói (IPC Könyvek, 1996)
  • Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14. század), főszerkesztő: Kristó Gyula, szerkesztők: Engel Pál és Makk Ferenc (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994)
Előző
? 		Magyar uralkodó
8. század vége – 818 után 		Következő
Levedi (?)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ügyek_törzsfő&oldid=26877742”