1217
| 1217 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1217 |
| Ab urbe condita | 1970 |
| Bahái naptár | -627 – -626 |
| Berber naptár | 2167 |
| Bizánci naptár | 6725 – 6726 |
| Buddhista naptár | 1761 |
| Burmai naptár | 579 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1209 – 1210 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1272 – 1273 |
| Shaka Samvat | 1139 – 1140 |
| Holocén naptár | 11217 |
| Iráni naptár | 595 – 596 |
| Japán naptár | 1877 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3913–3914 |
| Kopt naptár | 933 – 934 |
| Koreai naptár | 3550 |
| Muszlim naptár | 613 – 614 |
| Szeleukida naptár | 1528–1529 |
| Örmény naptár | 666 ԹՎ ՈԿԶ |
| Thai szoláris naptár | 1760 |
| Zsidó naptár | 4977 – 4978 |
Évszázadok: 12. század – 13. század – 14. század
Évtizedek: 1160-as évek – 1170-es évek – 1180-as évek – 1190-es évek – 1200-as évek – 1210-es évek – 1220-as évek – 1230-as évek – 1240-es évek – 1250-es évek – 1260-as évek
Évek: 1212 – 1213 – 1214 – 1215 – 1216 – 1217 – 1218 – 1219 – 1220 – 1221 – 1222
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- április 9. – III. Honoriusz pápa Courtenay Pétert konstantinápolyi latin császárrá koronázza Rómában.
- május 20. – A második lincolni csata, melyben az alig kilencéves III. Henrik pártjára visszatért rebellis bárók legyőzik az angol trónra ácsingózó Oroszlán Lajos francia trónörököst.[1]
- június 6. – A mindössze 14 éves I. Henrik kasztíliai király – egy tragikus balesetben – életét veszti, amikor egy lezuhanó tetőcserép agyonütötte.[2]
- augusztus 24. - A Sandwichi csatában a Hubert de Burgh vezette angol flotta legyőzi az Eustace vezette francia hajóhadat a La Manche-csatornában, Sandwich közelében.
- augusztus 30. – III. Ferdinánd kasztíliai király trónra lépése. (1230-tól León királya is, s 1252-ig uralkodik.)
- szeptember 21. – Szent Máté-napi csata a Kardtestvérek rendje és az észtek között.
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- az év első fele – A magyarországi johannita perjel és Sándor erdélyi prépost II. András követeiként szerződést kötnek a velencei dózséval, melynek révén a magyar király hajókat bérel a városállamtól, hogy seregét átszállíthassa a tengerentúlra.[3]
- szeptember – II. András keresztes hadával útra kel a Szentföldre[4]
- október – a keresztesek akkoni gyülekezőjével megkezdődik az ötödik keresztes hadjárat
- az év folyamán –
- Csák Ugrin tölti be a királyi kancellári tisztet.[5]
- Nemanjics István szerb fejedelem királyi címet kap III. Honorius pápától.[6]
- Dzsingisz kán serege elpusztítja a Kara-Kitaj-államot.
- Haakon Sverresson király törvénytelen gyermeke, Haakon foglalja el a norvég trónt.[7]
- III. Honoriusz pápa engedélyezi Christian missziós püspöknek, hogy keresztes hadat vezessen a poroszok ellen.[8]
- Befejezik és felszentelik a zágrábi székesegyházat.[9]
Születések
[szerkesztés]- II. Baldvin konstantinápolyi latin császár († 1273)
- Hülegü ilhán mongol vezér († 1265)
- I. János breton herceg
Halálozások
[szerkesztés]- június 6. – I. Henrik kasztíliai király (* 1204)
- Lembitu észt vezér, a keresztesek elleni honvédelmi harc vezetője
- Péter győri püspök (* 1170 vagy 1175)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Laura Ashe: A királyt megölni nem kell félnetek. BBC History, VII. évf. 8. sz. (2017. augusztus) 64. o.
- ↑ Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. Szerk. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. 269. o. ISBN 963 9075 12 4
- ↑ Hunyadi Zsolt: „…CONTRA DEI ADVERSARIOS ET HOSTESCRUCIS CHRISTI…”. A johanniták katonai tevékenysége a XIII-XIV. századi Magyarországon. Hadtörténelmi Közlemények, CXXIV. évf. 3. sz. (2011) 828. o. ISSN 0017-6540
- ↑ Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története. Szerk. Veszprémy László, ford. Bánki Vera és Nagy Mónika Zsuzsanna. Budapest: Osiris Kiadó. 1999. 751. o. ISBN 963-379-448-X
- ↑ Magyar katolikus lexikon II. (Bor–Éhe). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1996. 327. o. ISBN 963-361-626-3
- ↑ Magyar katolikus lexikon XIII. (Szentl–Titán). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2008. ISBN 963-361-626-3
- ↑ Britannica Hungarica nagylexikon 11. (Gyógypedagógia–herpangina). Főszerk. Nádori Attila. [Budapest]: Kossuth. 2013. 41. o. ISBN 978-963-09-6805-8
- ↑ Pósán László: Fosztogató martalócok, fegyveres rablóbandák a középkori baltikumi hadviselésben. Hadtörténelmi Közlemények, CXXVII. évf. 1. sz. (2014) 161. o.
- ↑ Magyar katolikus lexikon XV. (Veszp–Zs). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2010. ISBN 963-361-626-3
A Wikimédia Commons tartalmaz 1217 témájú médiaállományokat.