Ugrás a tartalomhoz

1918

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1918 más naptárakban
Gergely-naptár1918
Ab urbe condita2671
Bahái naptár74 – 75
Berber naptár2868
Bizánci naptár7426 – 7427
Buddhista naptár2462
Burmai naptár1280
Dzsucse-naptár7
Etióp naptár1910 – 1911
Hindu naptárak
Vikram Samvat1973 – 1974
Shaka Samvat1840 – 1841
Holocén naptár11918
Iráni naptár1296 – 1297
Japán naptár2578 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár4614–4615
Kopt naptár1634 – 1635
Koreai naptár4251
Muszlim naptár1336 – 1337
Szeleukida naptár2229–2230
Örmény naptár1367
ԹՎ ՌՅԿԷ
Thai szoláris naptár2461
Zsidó naptár5678 – 5679

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1860-as évek1870-es évek1880-as évek1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek

Évek: 19131914191519161917191819191920192119221923

Események

[szerkesztés]

Január

[szerkesztés]
Éljen az Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság!

Február

[szerkesztés]

Március

[szerkesztés]

Április

[szerkesztés]

Május

[szerkesztés]

Június

[szerkesztés]
  • június 28. – A májusi szlovák katonai lázadások után a kragujevaci laktanyában fellázadnak a 71. gyalogezred szlovák katonái. (44 főt végeztek ki.)[1]
  • június 3. – A szövetségesek közös nyilatkozatot adnak ki Lengyelország függetlenségének támogatásáról.[10]
  • június 10. – Egy olasz torpedóvető motorcsónak két torpedóval elsüllyeszti az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének első éles bevetésén lévő csatahajóját, az SMS Szent Istvánt.[5]
  • június 19.Wilson amerikai elnök fogadja Masarykot, s az oroszországi légiókról tárgyal vele.[1]
  • június 28. – Az amerikai kormány nyilatkozatban kilátásba helyezi, hogy támogatja a német és osztrák-magyar uralom alatt élő nemzetek felszabadítási akcióit.[1]
  • június 29.
    • A francia kormány elsőként deklarálja a csehszlovák nemzet jogát az önállóságra, és a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot de facto csehszlovák kormányként ismeri el.[1]
    • Az amerikai kongresszus megszavazza a bevándorlási törvény módosítását, amely lehetővé teszi az oroszországi csehszlovák légiók tagjainak a szabad beutazást Amerikába.[1]

Július

[szerkesztés]

Augusztus

[szerkesztés]
  • augusztus 8. – Az angolok Amiens-nél áttörik a német frontot, a német hadsereg „fekete napja”.
  • augusztus 9. – Az Egyesült Királyság a CSNT-t de facto kormánynak ismeri el.[1]
  • augusztus 1617. – Megalakul Szlovénia és Isztria Nemzeti Tanácsa.[9]
  • augusztus 29. – Szovjet-Oroszországban a Népbiztosok Tanácsa hatályon kívül helyez minden olyan szerződést, amely a lengyel területek meghódításával kapcsolatos, és melyeket Oroszország aláírt, továbbá elismeri a lengyel nemzet jogát a függetlenséghez.[3]
  • augusztus 30.Fanni Kaplan merényletet követ el Lenin ellen, a bolsevik vezető súlyosan megsebesül.[12]

Szeptember

[szerkesztés]

Október

[szerkesztés]
Spanyolnátha plakát
  • október 1.
    • Az angol kormány közvetlen diplomáciai kapcsolatot létesít a CSNT-vel.[1]
    • Sztrájk a lengyel dabrowai bányavidéken, mely csak 3 hét múlva, bizonyos szociális követelések teljesítése után ér véget.[14]
  • október 3.
    • Németországban Max von Baden alakít kormányt[15] és fegyverszüneti ajánlatot állít össze.
    • Kína az oroszországi csehszlovák légiókat elismeri reguláris hadseregnek, a CSNT-t pedig a legfelső nemzeti képviseleti intézménynek.[1]
  • október 6.
  • október 7. – A szovjet-orosz kormány végrehajtó tanácsa a CSNT-t a csehszlovák állam de jure kormányaként ismeri el.[1]
  • október 14.
    • Edvard Beneš bejelenti, hogy Masaryk CSNT-elnök szeptember 26-án Párizsban megalakította az ideiglenes csehszlovák kormányt. (Beneš külügyminiszter minőségében kinevezi az első csehszlovák követeket. A kormány elnöke Masaryk, hadügyminisztere Štefánik lett. Az ideiglenes kormányt Franciaország október 15-én, az Egyesült Királyság október 23-án, Olaszország pedig október 24-én ismeri el.)[17]
    • A Lengyel Szocialista Párt kiáltványában meghirdeti a nagybirtokok és a nagyipar „fokozatos” és következetes államosítását. (A párt galíciai és sziléziai vezetője, Ignacy Daszyński tárgyalásokat kezd a lengyel régenstanáccsal a hatalomról.)[18]
  • október 1416. – A Lengyel Szocialista Párt frakciója általános sztrájkra szólít fel. (Célja a kompromittált lengyel régenstanács lemondatása, Józef Piłsudski kiszabadítása fogságából, törvényhozó nemzetgyűlés (szejm) összehívása.)[18]
  • október 16.IV. Károly felhívása a népekhez, Ausztriát szövetségi állammá nyilvánítja.[19]
  • október 17.Tisza István a parlamentben kijelenti: a háborút elvesztettük – ugyanaznap Magyarország kikiáltja függetlenségét, létrejön a perszonálunió.
  • október 19. – A Szlovén-Horvát-Szerb Nemzeti Tanács bejelenti a hatalomátvételt.[16]
  • október 22. – A Monarchia közös minisztertanácsa Wilson amerikai elnöknek adott válaszában a délszláv egységet csak a Monarchia keretein belül fogadja el.[9]
  • október 23. – A lengyel régenstanács a németek beleegyezése nélkül új kormányt nevez ki.[18]
  • október 24.
Budapesti Katonatanács

November

[szerkesztés]
A Népköztársaság kikiáltása
Tüntetés és a munkabeszüntetés kezdete az Unter den Lindenen

December

[szerkesztés]
„Székely Katonák!”, a Székely Nemzeti Tanács Kiáltványa

Határozatlan dátumú események

[szerkesztés]
  • január–március – Az antant hadviselő felek elismerik a Lengyel Nemzeti Tanácsot. (Franciaországban felállítanak egy – többségében volt lengyel hadifoglyokból álló – 50 ezer fős lengyel sereget, amelyet Józef Haller tábornok parancsnoksága alá rendelnek.)[3]
  • február – Szovjet-Oroszország elismeri Lengyelország függetlenségét.[3]
  • február–május – Katonalázadások az Osztrák Magyar Monarchia délszláv területein.[9]
  • október–novemberCieszyn (Teschen) környékén megalakul a Cieszyni Hercegség Nemzeti Tanácsa.[18]
  • november eleje – Nagy-Lengyelországban létrejön a demokrata többségű Népi Főtanács. (Ennek volt elődje az 1918 júliusában megalakult Központi Honpolgári Bizottság.)[18]
  • november – Szlovén csapatok hatolnak be Dél-Karintiába, szerb csapatok Dél-Magyarországra.[9]
  • az év folyamán
  • december

Az év témái

[szerkesztés]

1918 a zenében

[szerkesztés]

1918 a politikában

[szerkesztés]
  • Az MTK nyeri a hadibajnokságként megrendezett NB 1-et. Ez a klub ötödik bajnoki címe.

Születések

[szerkesztés]

Halálozások

[szerkesztés]

Február 10. 2. Abdulhamid, az Oszmán Birodalom 35. Szultánja.

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Fizikai Max Planck, német fizikus, filozófus
Kémiai Fritz Haber német elektrokémikus
Orvosi-fiziológiai nem adták ki
Irodalmi nem adták ki
Béke nem adták ki

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 131. o.
  2. Csunderlik Péter: „Láznak ifjú serege” vagy „bárgyú eszmezavarosok” – kik voltak a galileisták? https://mult-kor.hu/laznak-ifju-serege-vagy-bargyu-eszmezavarosok-kik-voltak-a-galileistak-20170421?pIdx=4 Hozzáférés: 2020.09.18
  3. a b c d e Baló–Lipovecz Lengyelország, 178. o.
  4. a b c d Varga Beáta: A Kijevi Rusztól a szuverén Ukrajnáig. In.: Rubicon. XXXIII. évf., 373-374. (2022/3-4.) szám, 12-13. oldal, ISSN 0865-6347
  5. a b c d Krámli Mihály: Az osztrák–magyar haditengerészet. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 40-45. oldal, ISSN 0865-6347
  6. a b c d e Németh István: A német flotta az első világháborúban. A császári haditengerészet tündöklése és bukása. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 21-27. oldal, ISSN 0865-6347
  7. Szabó Béla: Ejtőernyősünnep. Közel száz éve ég és föld között. In.: Magyar Honvéd. XXVII. évf., 2016/4. sz., 34. oldal, ISSN 0865-6932
  8. Kőhalmi Béla: Pillanatképek Szabó Ervin élete utolsó évéből http://www.epa.oszk.hu/00000/00021/00272/pdf/MKSZ_EPA00021_1968_84_03_237-245.pdf 237. oldal Hozzáférés: 2021.05.21
  9. a b c d e f g h i j k l m n o p Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 163. o.
  10. Romsics Ignác: A nagyhatalmak és az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása. In.: Rubicon. XXV. évf., 278. (2015/1.) sz., 35. oldal, ISSN 0865-6347
  11. Hollósi Gábor: Alkotmányos alkotmánytalanság. A tanácsköztársaság alkotmányával kapcsolatos problémák. In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 15. oldal, ISSN 0865-6347
  12. Németh András: A múltat végképp visszahozni. In.: HVG. XLV. évfolyam, 2023/38. (2306.) szám, 44. oldal, ISSN 1217-9647
  13. a b c Balla Tibor: Magyar katonák az Osztrák–Magyar Monarchia hadrendjében (1914–1918). In.: Honvédségi Szemle. 142. évf., 2014/6. sz., 128. oldal, ISSN 2060-1506
  14. Baló–Lipovecz Lengyelország, 178-179. o.
  15. a b Matz 297. o.
  16. a b c Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia. Aula, [Budapest], 1999. 335. p. ISBN 963-9215-51-1
  17. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 131-132. o.
  18. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w Baló–Lipovecz Lengyelország, 179. o.
  19. a b c d e Bödők Gergely: Forradalmak és ellenforradalmak. Politikai erőszak az első világháború után. In.: Rubicon. XXV. évf., 278. (2015/1.) sz., 68-69. oldal, ISSN 0865-6347
  20. a b Veres Gábor: Tisza István, 1861–1918. In.: Rubicon. XXVI. évf., 288. (2015/11.) sz., 13. oldal, ISSN 0865-6347
  21. a b c d e f g Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 132. o.
  22. Bölöny–Hubai 88. o.
  23. Pergel Antal: A török függetlenségi háború. In.: Rubicon. 2010/9. sz., 58. p.
  24. Bölöny–Hubai 89. o.
  25. Romsics Ignác: Tisza István. Eszmei–politikai portré. In.: Rubicon. XXVI. évf., 288. (2015/11.) sz., 5. oldal, ISSN 0865-6347
  26. Révész Tamás: 1918: az erőszak éve. Fegyelem és lázadás a hadseregben az első világháború végétől a Tanácsköztársaság kikiáltásáig. In.: Rubicon. XXXI. évf., 345-346. (2020/1-2.) különszám, 19. oldal, ISSN 0865-6347
  27. a b https://magyarkronologia.hu/1918/11
  28. a b c d e Révész Tamás: Teljes leszerelés vagy munkáshadsereg? A Károlyi-kormány kísérletei egy ütőképes haderő felállítására. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 50-57. oldal, ISSN 0865-6347
  29. Németh István: Kommunista hatalomátvételi kísérletek Németországban. 1918–1923. In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 86. oldal, ISSN 0865-6347
  30. https://magyarkronologia.hu/1918/11/page/2
  31. https://books.google.hu/books?id=7CLTNAzcynMC&q=%22Kun+returned+to+budapest+from+Russian+captivity+on+november+16%22&pg=PA13&redir_esc=y#v=snippet&q=%22Kun%20returned%20to%20budapest%20from%20Russian%20captivity%20on%20november%2016%22&f=false Hozzáférés: 2021.01.27
  32. Székelyföld autonómiája a két világháború közti erdélyi magyarrendezési tervekben (1918–1940) http://real.mtak.hu/17410/1/magy_jav_erdelyi_szekely_kerdes_bardi_2014_0601.pdf 4. oldal Hozzáférés: 2020.07.02
  33. Rónaföldi Zoltán: Páncélvonataink I. kötet 2016 http://mek.oszk.hu/16400/16458/16458.pdf Hozzáférés: 2018.11.26
  34. Ligeti Dávid: Kitört a proletárdiktatúra! In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 7. oldal, ISSN 0865-6347
  35. A székely autonómia kérdése 1918-ban https://www.3szek.ro/load/cikk/34682/a_szekely_autonomia_kerdese_1918-ban Hozzáférés: 2018.11.26
  36. A Székely Hadosztály emlékezete https://nemfelejtjuk.blog.hu/2009/07/31/a_szekely_hadosztaly_emlekezete Hozzáférés: 2018.11.26
  37. https://www.maszol.ro/index.php/hatter/127612-fuggetlen-szabad-es-szuveren-koztarsasagot-a-szekely-koztarsasag-torteneter-l-f-cze-janost-kerdeztuk Archiválva 2020. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés: 2020.07.02
  38. Bárdi Nándor: Impériumváltás Székelyudvarhelyen 1918-1921. Aetas 1993. 3. sz. 76–120. és http://real.mtak.hu/17410/1/magy_jav_erdelyi_szekely_kerdes_bardi_2014_0601.pdf 5. oldal Hozzáférés: 2020.07.02
  39. Tarján M. Tamás - 1918. december 1. | A románok gyulafehérvári nagygyűlése kimondja Erdély elszakadását http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1918_december_1_a_romanok_gyulafehervari_nagygyulese_kimondja_erdely_elszakadasat/ Hozzáférés: 2018.11.26

Források

[szerkesztés]
  • Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
  • Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X 
  • Matz: Matz, Klaus-Jürgen. Ki mikor uralkodott, kormányzott?. fordította: Hulley Orsolya. Magyar Könyvklub, Budapest (2003). ISBN 963 547 849 6 
Commons:Category:1918
A Wikimédia Commons tartalmaz 1918 témájú médiaállományokat.