ARD
ARD | |
Mottó | 'Wir sind eins! ("Egyek vagyunk!") |
Alapítva | 1950. június 5. |
Típus | közszolgálati médium |
Tevékenység | rádiós és televíziós műsorszórás |
Székhely | Berlin |
Intendáns | Karola Wille (MDR) |
Működési régió | Németország |
Az ARD weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz ARD témájú médiaállományokat. |
Az ARD (Arbeitsgemeinschaft der öffentlich-rechtlichen Rundfunkanstalten der Bundesrepublik Deutschland, magyarul: Német Szövetségi Köztársaság Regionális Közszolgálati Médiumainak Munkaközössége) a németországi regionális közszolgálati műsorszórók szövetsége, egy 1950-ben alapított, regionális közmédiumokat tömörítő szövetség.
Az ARD-hez tartozik 9 regionális közmédium, amelyek műsoraikat a Das Erste, tagesschau24 nevű csatornákon közvetítik, a Deutsche Welle pedig külföldieknek és külföldön sugározza a regionális műsorok adásait. Az ARD kezeli a németországi rádiós és televíziós archívumot (Deutsche Rundfunkarchivs). Az ARD a ZDF-fel és a Deutschlandradióval együtt teszik ki Németországban a közszolgálati médiát. Az ARD és a ZDF közösen üzemelteti a Phoenix, FUNK, KiKA, 3sat (Ausztriában és Svájcban is fogható) és az ARTE csatornákat is.
A 9 regionális médiumával együtt az ARD-nek 23 ezer dolgozója van, 11 tv- és 55 rádiócsatornát üzemeltetnek. Az éves költségvetése 6,3 milliárd euró.
Története
[szerkesztés]ARD elődje
[szerkesztés]Az ARD föderális szervezeti felépítése, már elődjénél az 1920-as években kezdett felépülni, amikor Poroszország, Bajorország, Szászország és Württemberg létrehozta saját rádióállomását és megalakult a Reichs-Rundfunk-Gesellschaft (Birodalmi Rádió Társaság), amelyet a nácik hatalomra kerülésük, 1933 után központosítottak és felszámolták a szervezet föderatív jellegét.
ARD szövetség megszületése
[szerkesztés]Az ARD 1950. június 9-én született meg, amikor 6 regionális médium a Bayerischer Rundfunk (Bajor Rádió és Televízió), a Hessischer Rundfunk (Hesseni Rádió és Televízió), a Radio Bremen (Brémai Rádió), a Süddeutscher Rundfunk (Délnémet Rádió és Televízió) a Südwestfunk (Délnyugati Rádió és Televízió) a Nordwestdeutscher Rundfunk és a RIAS (Berlini Amerikai Szektor Rádiója) megalapította a szervezetet.[1]
1950-es években hosszas előkészítő munkával, megszületett az NSZK első országos szövetségi televíziós csatornája. A szövetség tagja lett 1959-ben a Sender Freies Berlin (SFB, Szabad Berlini Adó, amely Nyugat-Berlinben működött), a Nordwestdeutscher Rundfunk feloszlatásából létrejött Westdeutscher Rundfunk és Norddeutscher Rundfunk és a Saarländischer Rundfunk megszületésével már 10 tagmédium volt. Ők együtt Deutsches Fernsehen néven kezdték meg az ARD közös szövetségi televíziós csatornájának működtetését. 1962-ben újabb tagok születettek meg: a Deutschlandwelle (DW) és a német közszolgálati rádió országos programmja a Deutschlandfunk.
ARD és a Német Demokratikus Köztársaság
[szerkesztés]Az ARD műsorait, a Baden-Württembergben található Donebachi adótoronynak köszönhetően, a Német Demokratikus Köztársaság szinte egész területén is lehetett fogni, kivéve Drezda és az Elba völgyében, ahol völgyben való fekvés fizikailag akadályozta a vételi lehetőségeket. Emiatt az ARD-t viccesen az NDK területén "Außer Raum Dresden" (Drezdai téren kívül) vagy "Außer Reichweite Dresdens" (Drezda körzetén kívül) illetve Außer Rügen Dresen (Rügenen és Drezdán kívül). A területet emellett még Tudatlanok völgyének (Tal der Ahnungslosen) nevezték, hiszen az itt lakók nem kaphattak objektív kommunista propagandától mentes híradót, az NDK televízió, a DFF híradója Aktuelle Kamera volt, amely a kommunista propagandát terjesztette. Az NDK televíziója emellett a Der schwarze Kanal (Fekete csatorna) műsorában rendszeresen gúnyt űzött az ARD-ből mint a nyugat-német közmédiumból.[2]
Németország újraegyesítése után
[szerkesztés]A két Németország újraegyesítése után 1992-ben az NDK volt televíziójának az egykori vételi helyén létrehozták a Mitteldeutscher Rundfunkot (Középnémet Rádió és Televízió, amely Szászország, Türingia és Szász-Anhalt tartományok közmédiuma mai napig) és az Ostdeutscher Rundfunk Brandenburgot (ORB, Keletnémet Rádió és Televízió Brandenburg). A RIAS-t pedig kivették az ARD-szövetségből és a Deutschlandradióhoz került, amit az ARD és ZDF közösen vezet.[3]
1998-ban a Süddeutscher Runfunk (SDR) és a Südwestfunk (SWF) fúziójával létrehozták a Südwestrundfunk (Délnyugat Rádió és Televízió) médiumot, 2003-ban az ORB és SFB fúziójával pedig a Rundfunk Berlin-Brandenburg (rbb, Berlin-Brandenburg Rádió és Televízió).
Az ARD 9 együttműködő regionális közszolgálati médium, napjainkban több közös televíziós országos csatornát üzemeltet mint a Das Erstet, KiKA (ami a ZDF-fel közös), Phoenix TV, tagesschau24, One TV. ezenkívül regionális televíziós és rádióscsatornákat. A társaság tizedik tagja a Deutsche Welle, amely az ARD külföldieknek szóló, angol nyelvű csatornája.
Az ARD tagjai
[szerkesztés]Jelenlegi tagok
[szerkesztés]Az ARD-hoz a külföldieknek szóló Deutsche Welle közszolgálati médium mellett 9 regionális közszolgálati médium tartozik az ARD-szövetséghez:
Médium neve | Rövidítés | Székhely | Bevétel 2009 (EUR millió) | Költség (EUR millió) | Alkalmazottak száma (fő) | Alapítás éve | Vételi körzet | Vételi körzet lakosainak száma (millió fő) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Bayerischer Rundfunk | BR | München | 1000 | 879 | 2893 | 1949 | Bajorország | 12,4 |
Hessischer Rundfunk | HR | Frankfurt am Main | 481 | 407 | 1900 | 1948 | Hessen | 6,0 |
Mitteldeutscher Rundfunk | MDR | Lipcse | 636 | 556 | 2023 | 1991 | Szászország, Szász-Anhalt, Türingia | 8,6 |
Norddeutscher Rundfunk | NDR | Hamburg | 1083 | 956 | 3447 | 1956 | Hamburg, Alsó-Szászország, Schleswig-Holstein, Mecklenburg-Elő-Pomeránia (1992 óta) | 13,9 |
Radio Bremen | RB | Bréma | 97 (2008) | 41 (2008) | 300 | 1945 | Bréma | 0,7 |
Rundfunk Berlin-Brandenburg | rbb | Berlin, Potsdam | 395 (2008) | 344 (2008) | 1650 | 2003 | Berlin, Brandenburg | 5,9 |
Saarländischer Rundfunk | SR | Saarbrücken | 116 (2008) | 64 (2008) | 635 | 1957 | Saar-vidék | 1,0 |
Südwestrundfunk | SWR | Stuttgart | 1190 (2008) | 959 (2008) | 3648 | 1998 | Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz | 14,6 |
Westdeutscher Rundfunk Köln | WDR | Köln | 1350 | 1140 | 4210 | 1956 | Észak-Rajna-Vesztfália | 17,5 |
Deutsche Welle | DW | Bonn | Adófizetésből való hozzájárulás | - | 1444 | 1953 | Külföld | - |
Egykori tagok
[szerkesztés]Médium neve | Rövidítés | Logója | Székhely | Alapítás | Megszűnése | Megszűnésének oka | Vételi körzet |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Nordwestdeutscher Rundfunk | NWDR | Hamburg | 1945 | 1954 | A vételi körzet felosztása az NDR, WDR és SFB médiumok közt | Hamburg, Alsó-Szászország, Schleswig-Holstein, Észak-Rajna-Vesztfália, Nyugat-Berlin (1954-ig) | |
Süddeutscher Rundfunk | SDR | Stuttgart | 1949 | 1998 | Egyesülés az SWF-fel, jogutód az SWR | Württemberg-Baden (A vételi körzet Baden-Württemberg megalakulása után is változatlan maradt). | |
Südwestfunk | SWF | Baden-Baden | 1946 | 1998 | Egyesülés az SDR-rel, jogutód az SWR | Baden, Württemberg-Hohenzollern és Rajna-vidék Pfalz (A vételi körzet Baden-Württemberg megalakulása után is változatlan maradt). | |
Sender Freies Berlin | SFB | Berlin | 1954 | 2003 | Egyesülés az ORB-vel, jogutód az RBB | Berlin (1990-ig csak Nyugat-Berlin) | |
Ostdeutscher Rundfunk Brandenburg | ORB | Potsdam | 1991 | 2003 | Egyesülés az SFB-vel, jogutód az RBB | Brandenburg |
Televíziós csatornái
[szerkesztés]Saját országos
[szerkesztés]Csatorna neve | Tematika | Indulás dátuma | Logó |
---|---|---|---|
Das Erste | Országos közszolgálati televízió, a tartományi adók által gyártott műsorokat sugározza. | 1955. augusztus 1. |
Közös üzemeltetésű csatornák
[szerkesztés]Csatorna neve | Tematika | Indulás dátuma | Logó |
---|---|---|---|
3sat | Kulturális adó az ZDF-fel, az ORF-fel és SRG SSR médiumokkal | 1984. december 1. | |
Arte | Német-francia kulturális csatorna a ZDF és a France Télévisions együttműködésével | 1992. május 30. | |
KiKA | Az ZDF-fel közösen müködő gyermekcsatornája | 1995. október 6. | |
Phoenix | ZDF-fel közösen működtetett csatorna politikai, elemző, háttér és közéleti műsorokkal | 1997. április 7. | |
FUNK | Online internetes szolgáltatás fiatalok számára az ZDF segítségével | 2016. október 1. |
Nemzetközi csatorna
[szerkesztés]Csatorna neve | Tematika | Indulás dátuma | Logó |
---|---|---|---|
DW-TV | Deutsche Welle nemzetközi csatornája | 1992. április 1. |
Digitális csatornák
[szerkesztés]Csatorna neve | Tematika | Indulás dátuma | Logó |
---|---|---|---|
tagesschau24 | hírcsatorna | 1997. augusztus 30. | |
One | dokumentum- és kulturáliscsatorna | 1997. augusztus 30. |
Szervezeti működés és vezetés
[szerkesztés]Az ARD 10 regionális közszolgálati médium önkéntes alapú szövetsége. A munkaközösség 1950-ben egy alapszabály[4] alapján jött létre, amit a médiatörvény kiegészített. Az alapszabály kimondja, hogy a munkát és a szervezeti működést az ARD szabályozza. Ebből kiindulva az ARD főszerveként működik a taggyűlés (Mitgliederversammlung), amely a ZDF-fel ellentétben nem a televíziós tanács (Fernsehrat) szerepét látja el. A gyűlés az ARD regionális médiumainak intendánsainak a részvételével zajlik. Emellett főgyűlést is tartanak, amin a regionális médiumok műsorigazgatói és az ügyvezető elnökei is részt vesznek.
Főtitkárság
[szerkesztés]A Főtitkárság 2006-ban jött létre, aminek vezetője a főtitkár a két évre megválasztott ARD-elnöknek alárendelt és felelős az ARD stratégiai elhelyezkedéséért, az ARD házon kívüli érdekképviseletéért és a nyilvánossággal való kapcsolatért. A főtitkár székhelye Berlinben található, a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB), akinek hivatali ideje 5 évig tart.[5]
Program Igazgató
[szerkesztés]Feladatát és jogkörét az ARD-Staatsvertrag (ARD-Államszerződés) tartalmazza. Legalább 2 évre szóló időtartamra a regionális közmédiumok képviselőinek kétharmados többségével lesz kinevezve. Feladata az intendánssal és a regionális közmédiumokat képviselőivel a műsorterv kidolgozása és a műsorok szállítását a regionális műsorszóróktól az országos televíziós csatornákra való koordinálásáért felel. Ugyanis a Das Erste, országos csatornán futnak a regionális közmédiumok által gyártott műsorok.[6]
Finanszírozás
[szerkesztés]-
Az intézmény logója
Németországban az ARD, ZDF és a Deutschlandradio műsoraiért közszolgálati hozzájárulást (Rundfunkbeitrag) kell fizetni, havi 17,50 eurót. Az előfizetést kötelező minden lakástulajdonosnak és bérlőnek is fizetnie. A hozzájárulást az ARD ZDF Deutschlandradio Beitragsservice (ARD, ZDF, Deutschlandradio Járulékalapú Szolgáltató) intézménynek kell fizetni, amely nem minősül jogképes intézménynek. A hozzájárulást annak kell fizetni, aki bejelentkezik fizetőként és az adott háztartás összes lakója az ő nevében fizeti az előfizetést. Az előfizetés alól mentességet élveznek a szociális segélyből élők, nyugdíjasok illetve a háborús rokkantak.[7]
Az előfizetésből 2015-ben 8,1 milliárd eurós bevétel keletkezett, a díj beszedés miatt, emellett 15 millió fizetési felszólítást (Mahnbescheid) küldtek.[8]
Kritika
[szerkesztés]Politikai befolyás
[szerkesztés]1989-ben a Cordt Schnibben, a Der Spiegel újságíró élesen kritizálta az ARD-t a Die ARD ist wie die DDR ("ARD olyan mint az NDK") nevű cikkében. Ebben arról írt, hogy az ARD amellett, hogy nem volt képes felvenni a versenyt a kereskedelmi televíziókkal (RTL, Sat.1), nem működik hatékonyan a Tagesschau hírszerkesztése úgy kifejti, hogy az ARD döntéshozó testületében a grémiumban egyértelműen párt elkötelezett emberek vannak. Emellett kiemeli, hogy a CDU médiapolitikája szerint a kereskedelmi televíziókat támogatják, míg a közszolgálati médiumokat ellehetetlenítik. Henning Röhl, aki ekkor az ARD-aktuell főszereksztője volt, nyíltan támogatta a CDU-t és Helmut Kohl kancellárt, Ulrike Wolf a Norddeutscher Rundfunk főszerkesztője a közmédiában betöltött állása előtt kormányzati szerveknek dolgozott.[9]
Tudósítás az Euromajdanról
[szerkesztés]A Norddeutscher Rundfunk Zapp című közéleti magazinban egy tanulmány a kijevi Euromajdan forradalomról szóló riportjait vizsgálta 2013. november és 2014. február között, ami megállapította, hogy a riportok 80%-ában kormányellenes beszélgető partnerek voltak. A riportok többségét emellett oroszellenesnek, elfogultnak találták.[10]
Műsortanács kritikája a kelet-ukrajnai tudósításokról
[szerkesztés]A Műsortanács az ARD kelet-ukrajnai háborúról 2013. december és 2014. június között készült tudósításait kritizálta 2014 júniusában. A tudósítást hiányosnak, elfogultnak találta. Emellett a tanács megállapította, hogy a tudósítások "tendenciájában Oroszország ellenesek". Sahra Wagenknecht a Baloldali Párt képviselője lesújtónak találta a kritikát. A politikus nő "kiegyensúlyozatlannak és egyoldalúan Oroszország ellenesnek" találta a tudósításokat.[11]
Európai migrációs válságról szóló tudósítások
[szerkesztés]2015 októberében Kai Gniffke, az ARD-aktuell főszerkesztője - aki főszerkesztőként a Tagesschau, Tagesthemen, Nachtmagazin műsorokért és az ARD hírcsatornájáért a tagesschau24 csatornáért is felelős - elismerte, hogy a Németországba érkező menekültekről nem tájékoztattak objektívan, hiszen az operatőrnek a menekültekről szóló tudósításokban kisgyermekes családokat kellett filmeznie, holott a menekültek 80%-a fiatal, életerős, egyedülálló férfi volt. Ezzel teljesen torz képet mutattak be a menekültekről.[12]
Az ARD Magyarországon is ismert műsorai
[szerkesztés]- Berlin, Berlin NDR, Radio Bremen, 2001-2004
- Fixi, Foxi és barátaik. KiKA, 2000-2002
- Kicsi a bors, de erős, NDR, KiKA, 1999
- Marienhof, WDR, 1992-2011
- Őrjárat a kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai, 1966
- Peter Strohm, NDR, 1989-1996
- Pumukli kalandjai, BR, 1982
- Schimanski visszatér, WDR, 1997-2013
- Simsala Grimm, KiKA, 1999-2010
- Tetthely (Tatort) 1970 óta
- Te szent ég! MDR, 2002 óta
- Török kezdőknek, Das Erste, 2006-2009
- Wunschpunsch, a varázskoktél, 2000-2001
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 09.06.1950 bis 05.08.1950 ARD gegründet. [2017. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
- ↑ Im Tal der Ahnungslosen - Wie ARD und ZDF die Nachrichten aus Ostdeutschland „abwickeln“ – ein Programmvergleich. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
- ↑ 01.01.1992 MDR und ORB treten der ARD bei. [2021. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
- ↑ ARD-Satzung. [2017. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 7.)
- ↑ ARD-Generalsekretariat. ard.de. [2016. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 31.)
- ↑ Die Abteilungen der Programmdirektion Erstes Deutsches Fernsehen. daserste.de. [2017. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 31.)
- ↑ Bezahlung. [2017. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 12.)
- ↑ ARD-ZDF Gebühren: neue Hoffnung für Vollstreckungsopfer. [2017. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 12.)
- ↑ „Die ARD ist wie die DDR“. spiegel.de, 1989. november 13. (Hozzáférés: 2017. május 10.)
- ↑ Unausgewogen? Wie deutsche Medien über den Ukraine-Konflikt berichten. (Hozzáférés: 2017. május 10.)
- ↑ Ukraine-Konflikt ARD kritisiert ARD. [2017. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 10.)
- ↑ „Tagesschau“ und „Tagesthemen“: ARD räumt falsches Flüchtlingsbild ein. (Hozzáférés: 2017. november 23.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az ARD című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.