Ugrás a tartalomhoz

Almásy László (politikus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Almásy László
1929-ben
1929-ben
Született1869. július 27.[1]
Jászberény
Elhunyt1936. március 12. (66 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1910–1918)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1922–1935)
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1890, jogtudomány)
A Wikimédia Commons tartalmaz Almásy László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Almásy László Péter Pál (Jászberény, 1869. július 27.Budapest, 1936. március 12.) politikus, jogász.

Életpályája

[szerkesztés]

Ifjúsága

[szerkesztés]

Jászberényben született 1869. július 27-én.[2] Apja, nemes Almásy Antal (18231876) földbirtokos, Jászberény főszolgabírája, városi képviselője, anyja Wágner Alojzia (18381914).[3] Testvére Almásy Sándor (1874–1958) politikus volt. 1886-ban érettségizett a jászberényi gimnáziumban, majd 1890-ben a budapesti tudományegyetemen szerzett jogtudományi doktori oklevelet, 1892-ben pedig ügyvédi vizsgát tett.

Munkássága

[szerkesztés]

1893–1894 között Szolnokon volt bírósági jegyző, majd 1894–1897 között Jászberény város tiszti ügyésze, 1897-től 1910-ig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszti főügyésze. 1910-től 1918-ig munkapárti programmal a szentendrei kerületet képviselte az országgyűlésen. Tisza István köréhez tartozott. A második nemzetgyűlésbe 1922-ben egységes párti programmal Pomázon választották be. 1922–1923-ban a nemzetgyűlés alelnöke. A Gömbös Gyula-féle fajvédő frakció kiválása után 1923-ban az Egységes Párt ügyvezető alelnöke, majd 1927-től 1929-ig elnöke. 1929. február 7-től 1935. május 1-ig a képviselőház elnöke volt.

Elismerései

[szerkesztés]

A Ferenc József-rend tiszti keresztese, az I. oszt. Magyar Érdemkereszt tulajdonosa (1931), a Szuverén Máltai Rend tagja volt (1928).[4]

Művei

[szerkesztés]

Politikai, közigazgatási és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó cikkei a Jogtudományi Közlönyben (1904-től), A Jogban (1905-től), a Városok Lapjában (1910-től), a Magyar Figyelőben (1911-től), a Magyar Pénzügyben (1913–1916) és a Számviteli Közlönyben jelentek meg (1914-től).

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Névpont [1]
  • Jónás Károly–Villám Judit: A magyar Országgyűlés elnökei 1848–2002, 275–278. oldal. Argumentum Kiadó, 2002
  • Wayback Machine. web.archive.org, 2010. december 3. [2010. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 25.)