Almoš
Za mađarsko-hrvatskog princa iz 12. vijeka, vidite članak Almoš od Hrvatske.
Almoš (mađ. Álmos vezér),(r. oko 820. - †oko 895) godine i bio je jedan od mađarskih knezova i prvi Veliki knez Mađara, praotac dinastije Arpadovića. Almoš na mađarskom jeziku znači onaj koji je iz sna.[1]
Almoš je bio sin Eđeka ili Egeka (Egyek/Ügek) i Emeše (-mese). Ime po kojem je zabeležen otac je Eđek ili Egek i ima značenje stari (ős), a ime majke Emeše ima značenje mama, mamica (anyácska)[2] , tako da najverovatnije ova imena i nisu prava imena ovih osoba već su proizašla iz kasnijih zabeležaka.[3] Prema legendi Almoš je dobio ime tako što je u Emešinom snu Turul ptica začela Emešu i prorekla da će njen budući sin postati prvi u nizu mađarskih kraljeva.[4]
Sredinom 9. veka Almoš je postao vrhovni vođa mađarskih plemena i ujedinitelj i on je bio taj koji je doveo Mađare do Karpata. Sam Almoš nije stigao i do Panonske nizine pošto je već u vreme početka velike seobe bio u poznim godinama, tako da je, dok su mađarska plemena stigla do Karpata, on i umro. Naslijedio ga je Arpad
- ↑ Dümmerth Dezső: Emese álma – Virrasztó géniusz, összegyűjtött esszék. Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, 1987
- ↑ Kristó, Gyula (editor) (1994). Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14. század) (Encyclopedia of the Early Hungarian History - 9-14th centuries). Budapest: Akadémiai Kiadó. str. 39. ISBN 963 05 6722 9.
- ↑ Kristó Gyula-Makk Ferenc: Az Árpád-ház uralkodói. I.P.C. könyvek Kft., 1996
- ↑ Demény István Pál (19. 09. 2006.). „Emese álma”. Erdélyi Múzeum (58. kötet, 1996.).
- Dümmerth Dezső: Emese álma – Virrasztó géniusz, összegyűjtött esszék. Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, 1987
- Kristó, Gyula (editor): Korai Magyar Történeti Lexikon - 9-14. század (Encyclopedia of the Early Hungarian History - 9-14th centuries); Akadémiai Kiadó, 1994, Budapest; ISBN 963-05-6722-9.
- Kristó, Gyula - Makk, Ferenc: Az Árpád-ház uralkodói (Rulers of the Árpád dynasty); I.P.C. KÖNYVEK Kft., 1996- ISBN 963 7930 973.
- Kristó, Gyula: Magyar honfoglalás - honfoglaló magyarok (The Hungarians' Occupation of their Country - The Hungarians occupying their Country); Kossuth Könyvkiadó, 1996; ISBN 963-09-3836-7.
