Alphaville (film)

Alphaville (Alphaville, une étrange aventure de Lemmy Caution)
1965-ös francia–olasz film
Eddie Constantine a filmben
Rendező	Jean-Luc Godard
Producer	André Michelin
Műfaj	sci-fi, film noir, krimi, kémfilm
Forgatókönyvíró	Peter Cheyney motívumainak felhasználásával Jean-Luc Godard
Főszerepben	Eddie Constantine
Hang	monó
Zene	Paul Misraki
Operatőr	Raoul Coutard
Vágó	Agnès Guillemot
Gyártás
Gyártó	francia-olasz koprodukció, Athos Films, Chaumiane, Filmstudio
Ország	Franciaország, Olaszország
Nyelv	francia, magyar szinkron
Forgatási helyszín	Párizs
Játékidő	100 perc
Képarány	1,37:1
Forgalmazás
Forgalmazó	MOKÉP (mozi) Örökmozgó (DVD)
Bemutató	1965. május 5. 1971. augusztus 26.
Díj(ak)	Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, Arany Medve díj (1965)
Korhatár	12 év (Magyarország)
További információk
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Alphaville témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Alphaville (franciául: Alphaville, une étrange aventure de Lemmy Caution, a DVD kiadás címe: Alphaville, a titokzatos város) Jean-Luc Godard 1965-ben készült fekete-fehér disztópikus sci-fi film noir krimije, kémtörténete. A rendező a forgatókönyvet a nálunk kevésbé ismert angol krimiíró, Peter Cheyney motívumainak felhasználásával írta meg.

Eredeti, Cheyney regényei alapján forgatott Lemmy Caution filmek közül, amelyekben egyébként többnyire szintén Eddie Constantine alakította Lemmy Caution-t, eddig csupán egyet mutattak be Magyarországon, A szőke démont.

Ezen kívül csak a Godard által az Alphavillehez hasonlóan erősen átértelmezett Lemmy Caution történetet, az 1991-es Németország kilenc (új) nulla című filmjét, amelyben ismét Eddie Constantine alakította az ügynököt.

A film futurisztikus jeleneteit Párizs modern negyedében forgatták. Többek között a Francia Elektromos Művek (az EDF), valamint a Francia Rádió székházában, illetve a La Scribe Szállodában.

Az Alphaville inspirálta a neves német szintipop-rock együttes névválasztását.

Érdekes magyar vonatkozás, hogy filmben a főmérnök szerepében az ismert magyar színész, Szabó László is feltűnik. Az eredeti francia nyelvű változatban saját jellegzetes eredeti hangjával, a magyar szinkronos változatban viszont Székhelyi Józsefével.

A film külföldön is változatos címeken szerepelt:

• Agente Lemmy Caution, missione Alphaville
• Alphaville, a Strange Adventure of Lemmy Caution
• Alphaville, a Strange Case of Lemmy Caution
• Dick Tracy on Mars
• Lemmy Caution gegen Alpha 60

Eredeti munkacíme a kissé semmitmondó: Tarzan versus IBM volt.

Történet

Alább a cselekmény részletei következnek!

A történet Alphaville-ben játszódik, az 1990-es évek közepén, ami a bemutató idején a beláthatatlan csodás jövőnek számított. (A film vége felé von Braun egy mondatából kiderül, hogy harminc évvel 1964 után, azaz egy évtizeddel Orwell világa után).

A film univerzumában Alphaville, Pékingville, Nueva York, Tokyorama, Firenze, Angouleme City csillagrendszerek, galaktikák.

A főhős, Lemmy Caution, a 003-as számú titkosügynök, aki Ivan Johnsonnak, a Figaro-Pravda tudósítójának adja ki magát, Alphaville-be érkezik. Caution Nueva York-ban született, körülbelül 45 éves.

A ma kissé lassúnak tűnő filmet a maga korában követhetetlenül gyorsnak és kapkodónak tartották. Ám a titkosszolgálatok tükörlabirintusának vagy inkább tükörszilánk kaleidoszkópjának a művészi filmes megjelenítésének.

Alphaville társadalma merev, ridegen célszerű, gépies, kasztrendszer szerű társadalom (Béatrice „csábnő a hármas rendből”). A felszín alatt pedig brutális diktatúra, amely az „α60” szuperszámítógép irányítása alatt áll. (Nueva York, I. B. M. Olivetti Electric General Tokyorama, valójában egy akkor korszerű Bull-General-Electric gyártmányú Gamma M-40 típusú számítógép.)

Így Alphaville mint kifejezés jelentése nyilvánvalóan az Alpha 60 által irányított, uralt város.

A sírás és egyéb logikátlan cselekvés (szerelem, költészet) tilos, a „logikátlanul viselkedőket” egy uszodában (C.N.P.), vagy kivégzőszínházakban kivégzik. A gyógyíthatónak ítélt deviáns viselkedésűeket a Súlyos Betegek Kórházában (S.B.K., Hospital de la Long Maladie (H.L.M.) „átnevelik”.

A köszönés „jól-vagyok-köszönöm-kérem” vagy „nagyon-jól-vagyok-köszönöm-kérem”. Az emberek kartársnak és kartársnőnek szólítják egymást. A fejrázás viszont furcsamód igent jelent.

Leonard von Braun professzor, a halálsugár feltalálója, Alphaville elnöke.

1964-ben üldözték el a hazájából. Lánya, Natacha von Braun „programozó a kettes rendből”, és az Általános Szemantikai Intézetben (Ragyogó Sugárzás sugárút 14.) dolgozik. Őt jelöli ki a Lakosságellenőrző Lemmy Caution mellé idegenvezetőnek.

Caution feladata valójában von Braun professzor likvidálása, mielőtt életbe lépne a rejtélyes „Nagy Omega Mínusz Terv”.

Caution felkeresi az X21-es ügynököt, Henry Dicksont a lepusztult, ósdi Vörös Csillag Szállodában (Enrico Fermi u. 12.). Tőle megtudja, hogy a korábban nyomtalanul eltűnt két ügynök, Dick Tracy és Guy Leclair már meghalt. Elhozza Paul Éluard „Capitale de la douleur”, azaz „A fájdalom fővárosa” című verseskötetét és egy noteszt.

Caution beleszeret von Braun lányába, és feladata végrehajtása közben igyekszik a lányt kizökkenteni társadalma által belé nevelt, jéghideg, bár a maga módján racionálisnak tűnő révületéből.

Lemmy a történet végén likvidálja a professzort, és elpusztítja az Alpha 60-at. Amikor a káosz uralta Alphaville-ből menekül, kiderül, hogy Natasából még nem veszett ki minden emberi érzés.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők

Szerep	Színész	Magyar hangja (1. szinkron)
Lemmy Caution	Eddie Constantine	Bárány Frigyes
Natacha von Braun	Anna Karina	Káldy Nóra
Henri Dickson	Akim Tamiroff	Győrffy György
Leonard Nosferatu / Leonard von Braun professzor	Howard Vernon	?
Főmérnök	Szabó László	Székhelyi József
Dr. Jeckell professzor	Jean-Louis Comolli	?
Dr. Heckell professzor	Jean-André Fiesch	Gyabronka József
Von Braun asszisztense	Michel Delahaye	?
Béatrice	Christa Lang	?
Szobapincér	Jean-Pierre Léaud	?

• További magyar szinkronhangok: Balázsi Gyula, Rátonyi Hajni, Szabó Ottó, Várkonyi András

Utalások

Lemmy Caution alakja maga is az. De a filmben számtalan apró utalás villan fel más alkotásokra, valós és irodalmi alakokra is:

• Caution a szállodában Raymond Chandler „Le grand sommeil” (Hosszú álom) című regényét olvassa, Paul Éluard „Capitale de la douleur”, azaz „A fájdalom fővárosa” című verseskötete, 003-as számú titkosügynök, Dick Tracy és Guy Leclair, ...
• Caution keresztneve, Lemuel azonos Gulliverével.
• Leonard von Braun professzor, a halálsugár feltalálója nyilvánvaló utalás Wernher von Braunra. A film szerint eredeti neve régi hazájában még Leonard Nosferatu volt.
• Von Braun munkatársai, Heckell és Jeckell professzor neve egy amerikai képregény két madárfigurájának a nevére emlékeztet (Heckle és Jeckle).
• A furcsa nevű minisztériumok és intézmények (Átformálásügyi Minisztérium, Lakosságellenőrző, Rendőrség (Ministere de la Dissuasion, Police)) George Orwell világát idézik. Hasonlóképpen a szótárból és emlékezetből egyaránt törölt szavak.
• Alphaville némileg Fritz Lang Metropolisának gépies világára emlékeztet.
• A történet heppiendes Orfeusz és Eurüdiké (Jean Cocteau Orfeusz című 1950-es filmje) illetve Lót és felesége motívummal végződik.

Egyes utalások viszont némileg blöffszerűek. Például Caution rejtélyes mondata: „Nem rossz egy öreg guadalcanalitól!”

Díj

• 1965 – Arany Medve díj, Berlini Nemzetközi Filmfesztivál

Források

• Alphaville a PORT.hu-n (magyarul)
• Alphaville az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Alphaville az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Alphaville a Rotten Tomatoeson (angolul)
• Alphaville a Box Office Mojón (angolul)