Amr ibn Bahr al-Dzsáhiz
| Amr ibn Bahr al-Dzsáhiz | |
 | |
| Született | 775[1] Baszra |
| Elhunyt | Baszra |
| Álneve | الجاحظ |
| Foglalkozása | |
| Halál oka | zuhanás okozta halál |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Amr ibn Bahr al-Dzsáhiz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Abu Uszmán Amr ibn Bahr al-Dzsáhiz (arab betűkkel أبو عثمان عمرو بن بحر الجاحظ – Abū ʿUṯmān ʿAmr ibn Baḥr al-Ǧāḥiẓ; Baszra, 776/777 körül – Baszra, 868 december vagy 869 január) az egyik legelső és legjelentősebb arab prózaíró, az adab műfajának egyik megteremtője volt. Közismert ragadványnevének jelentése: „dülledt szemű”.
Élete
[szerkesztés]Származása ismeretlen, bizonyára abesszíniai eredetű. Ősei rabszolgák voltak, ő maga a Kinána törzs Fukajm-ágának klienseként (maula) teljes szabadságot élvezett. Sötét bőre és dülledt szemei miatt hírhedten csúnyának számított, és később számos anekdota született rondaságával kapcsolatban. Gyermek- és ifjúkoráról alig tudni valamit: a baszrai Kinána-negyed Korán-iskolájába járt, egyes források szerint halárus is volt egy időben. Később a legjelentősebb baszrai filológusok (Abu Ubajda, Aszmái, Abu Zajd al-Anszári) tanítványa lett, nyelvtanra Abu l-Haszan al-Ahfas, hadísztudományra a kádi Abu Júszuf tanította, teológiai ismereteit pedig Szumáma ibn Asrasztól és Nazzámtól sajátította el. Erősen hatott rá a hellenisztikus kultúra, ez kifejeződött a rációt előnyben részesítő, az ókori formális logikát hasznosító vallásfilozófiai irányzat, a mutazila harcos propagálásában, amelyen belül utóbb egy önálló irányzatot is kialakított.
Körülbelül harmincéves korára már be tudott kapcsolódni a kulturált baszrai körök életébe. Néhány 815–816-ban írott munkája, amelyekben az Abbászidák hatalomra jutását szándékozott igazolni a síitákkal szemben, felhívta rá al-Mamún kalifa figyelmét, s az uralkodó meghívására később Bagdadba költözött. Tanulmányait itt fejezte be, s itt kezdett egyre tudatosabban kizárólag az irodalmi tevékenységgel foglalkozni. Valószínűleg hivatalos, állandó állással nem rendelkezett, több magas rangú hivatalnok támogatásából tartotta fenn magát. A mutazilával szakító al-Mutavakkil kalifa (847-861) uralkodása alatt az immár idős és részben lebénult Dzsáhiz visszatért szülővárosába, ahol 868 decembere/869 januárja folyamán érte a halál – egy kétséges hitelű történet szerint a nála tartott könyvhalmok egyike dőlt rá, kioltva az életét. A halálhírre al-Mutazz kalifa sajnálkozását fejezte ki, sajnálkozva afelett, hogy egészségi állapota miatt a neves író már nem tudott ellátogatni az udvarába.
Munkássága
[szerkesztés]
1000 évvel Charles Darwin előtt al-Dzsáhiz megfogalmazta az egyedfejlődés és természetes kiválasztódás elméletét, miszerint a környezeti tényezők, valamint a túlélésért folytatott küzdelem hatására az állatok új fajokká alakulnak át.[3] Emellett felismerte az ökoszisztéma jelentőségét, gyakran "hálóhoz" hasonlítva azt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 14.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ El-Zaher, Sumaya: The Father of the Theory of Evolution: Al-Jahiz and His Book of Animals (amerikai angol nyelven). MVSLIM, 2018. október 9. (Hozzáférés: 2022. október 19.)
Források
[szerkesztés]- Charles Pellat: The Life and Works of Jahiz. Berkeley/Los Angeles, University of California Press, 1969.
- Goldziher Ignác: Az arab irodalom rövid története. Budapest: Kőrösi Csoma Társaság. 2005. ISBN 9638378212
