Ugrás a tartalomhoz

Aragónia (autonóm közösség)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aragónia (Aragón)
Aragónia címere
Aragónia címere
Aragónia zászlaja
Aragónia zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
TartományaiZaragoza
Huesca
Teruel
Rangautonomous community of Spain
Hivatalos nyelv
SzékhelyZaragoza
ElnökJavier Lambán, PSOE–Aragónia (2015–)
PolgármesterJorge Azcón (2023–)
Népesség
Teljes népesség1 326 261 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület47 719 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41°, ny. h. 1°41.000000°N 1.000000°WKoordináták: é. sz. 41°, ny. h. 1°41.000000°N 1.000000°W
Aragónia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aragónia témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Aragónia (spanyolul és aragónul: Aragón, katalánul: Aragó) Spanyolország egyik autonóm közössége. Területe nagyrészt az Ebro-medencében fekszik, amit északon a Pireneusok, délnyugaton a Meseta külső pereme fog közre. A Földközi-tenger felé a Katalóniai-hegység zárja le.

Földrajz

[szerkesztés]

Domborzata

[szerkesztés]

Egyhangú dombvidék, kissé komor jelleggel, körös-körül hegyek övezik. Tájai:

  • Felső-Aragónia: a Pireneusok hegyei magasodnak itt. Lélegzetelállító táj mélyen bevágott völgyekkel, kis falvakkal.
  • Ebro-medence: feltöltődött tengeröböl. A folyó teraszain a talaj sós, a növényzet sztyepp jellegű.
  • Alsó-Aragónia: az Ebro völgyétől délre elterülő dombvidék (Piedra, Daroca, Alcaniz) szőlőhegyekkel és oliva-ültetvényekkel. Jellemzőek a sziklaszirtekre épült függőfalvak. Része a Montes Universales: Teruel magasföldjei tartoznak ide, itt ered pár folyó: a Guadalquivir, a Turia és a Tajo.

Éghajlata

[szerkesztés]

Az autonóm közösség klímája kontinentális, rendkívül száraz nyárral, melyben a fojtogató, forró calina (ún. szárazlégköri homály) telepszik rá a szürkés síkságokra.

Történelem

[szerkesztés]
A Pireneusi-félsziget a 15. század elején
Petronila és IV. Rajmund Berengár

A római uralom megszűnése után a nyugati gótok birtokába jutott, a 8. században a terület nagy része az araboké (mórok) lett, majd Kasztíliával együtt keresztény uralom alá került.[2] Navarral része volt 1035-ig. Innen indult el az ibériai földek keresztény visszahódítása az araboktól, a reconquista.

Miután 1137-ben dinasztikus módon egyesült Katalóniával, a Barcelonai-ház uralma alatt Európa, és különösen a Mediterráneum egyik nagyhatalmává vált. Birtokolta a Baleár-szigeteket, Korzikát, Szardíniát, egy ideig hozzá tartozott a Nápolyi Királyság és vele Szicília, Athén környéke Görögországban, kisebb területek Észak-Afrikában a Barbár-parton és Dél-Franciaországban; ide értve Montpellier városát is. Területének szétdaraboltsága miatt azonban soha nem válhatott egységes birodalommá; mindvégig kisebb, többé-kevésbé önálló királyságok laza, dinasztikus szövetsége maradt.

Magyar vonatkozások

[szerkesztés]

Az Árpád-ház és az Aragón Korona között két dinasztikus házasság köttetett a 12. és a 13. században. II. (Tiszta) Alfonz lánya, Konstancia III. Béla fiához, Imre királyhoz (11961204) ment hozzá 1198-ban. A II. András második feleségétől, Courtenay Jolántól született lánya, Jolán pedig I. (Hódító) Jakab felesége lett 1235-ben. Ez utóbbi frigyhez kapcsolódik egy irodalmi alkotás. A 14. században született Magyarország királyának leánya (La filla del rei D'Hongria) című középkori katalán nyelven íródott legendát Jolán Barcelonába érkezése ihlette meg. Az Aragón Korona Országai volt az egyetlen olyan hispániai (spanyol-katalán) terület, amelyet középkori magyar uralkodó felkeresett: Luxemburgi Zsigmond király látogatott az akkor Katalóniához tartozó Perpignanba a konstanzi zsinat idején 1415-ben az aragón királyi párhoz, I. Ferdinánd királyhoz és Alburquerquei Eleonóra királynéhoz.

Kultúra

[szerkesztés]
  • Jota tánc, Liszt Ferenc is feldolgozta a Spanyol rapszódia című művében
  • Goya, a felvilágosodás legkiemelkedőbb spanyol festője
  • Luis Buñuel, Spanyolországban úttörő volt a szürrealista film megteremtésében, Andalúziai kutya, Las Hurdes, melyet Mexikóba is továbbvitt (Öldöklő angyal, ...)
  • Jesús Moncada, Mequinenzában született író, akinek műveit több mint 20 nyelvre lefordították

Népesség

[szerkesztés]

A terület ritkán lakott, csekély számú településsel, és ezek is a folyó partján fekszenek. Székhelye Zaragoza egy huertán fejlődött ki, mandula, olajbogyó, füge és bor terem itt.

Jelentős városai:

  • Zaragoza a tartomány fővárosa.
  • Huesca a Pireneusok lábánál fekszik páratlanul szép természeti környezetben.
  • Teruel városa hosszú ideig arab uralom alatt állt, a mudéjar építészet példáival hívja fel magára a figyelmet. Különösen székesegyháza, továbbá a San Martín, a San Pedro és a Salvador templom kiemelkedő.

Aragónia eredeti nyelve az aragón, amelyet ma már csak a lakosság töredéke beszél. Az aragónok zöme a századok során áttért a spanyol nyelvre. Katalánul Aragonia Katalóniához közel eső területén beszélnek.

Közigazgatás

[szerkesztés]

Tartományok

[szerkesztés]

Tartományainak (provincia) száma három.

Járások

[szerkesztés]

Járásainak (comarcas) rendszere:

Aragónia összesen 33 járásból áll.

Járás
Terület
(km²)
Lakosság
(2006)
Népsűrűség
(fő/km²)
Közigazgatási központ(ok)
Tartomány(ok)
01 Jacetania 1857,9 18 166 9,8 Jaca Huesca/Zaragoza
02 Alto Gállego 1359,8 13 457 9,9 Sabiñánigo Huesca
03 Sobrarbe 2202,7 7293 3,3 Aínsa y Boltaña Huesca
04 Ribagorza 2459,8 12 811 5,2 Graus y Benabarre Huesca
05 Cinco Villas 3062,5 33 154 10,8 Ejea de los Caballeros Zaragoza
06 Hoya de Huesca 2525,6 64 531 25,6 Huesca Huesca/Zaragoza
07 Somontano de Barbastro 1166,6 23 464 20,1 Barbastro Huesca
08 Cinca Medio 576,7 23 072 40,0 Monzón Huesca
09 La Litera 733,9 18 847 25,7 Binéfar y Tamarite de Litera Huesca
10 Monegros 2764,4 20 896 7,6 Sariñena Huesca/Zaragoza
11 Bajo Cinca 1419,6 23 366 16,5 Fraga Huesca/Zaragoza
12 Tarazona y el Moncayo 452,4 14 575 32,2 Tarazona Zaragoza
13 Campo de Borja 690,5 14 524 21,0 Borja Zaragoza
14 Aranda 561,0 7681 13,7 Illueca Zaragoza
15 Ribera Alta del Ebro 416,0 24 875 59,8 Alagón Zaragoza
16 Valdejalón 933,3 26 437 28,3 La Almunia de Doña Godina Zaragoza
17 Zaragoza 2288,8 702 662 307,0 Zaragoza Zaragoza
18 Ribera Baja del Ebro 989,9 9197 9,3 Quinto Zaragoza
19 Bajo Aragón-Caspe 997,3 13 606 13,6 Caspe Zaragoza
20 Comunidad de Calatayud 2518,1 40 327 16,0 Calatayud Zaragoza
21 Campo de Cariñena 772,0 10 580 13,7 Cariñena Zaragoza
22 Campo de Belchite 1043,8 5196 5,0 Belchite Zaragoza
23 Bajo Martín 795,2 7252 9,1 Híjar Teruel
24 Campo de Daroca 1117,9 6594 5,9 Daroca Zaragoza
25 Jiloca 1932,1 13 972 7,2 Calamocha y Monreal del Campo Teruel
26 Cuencas Mineras 1407,6 9476 6,7 Montalbán y Utrillas Teruel
27 Andorra-Sierra de Arcos 675,1 11 123 16,5 Andorra Teruel
28 Bajo Aragón 1304,2 29 128 22,3 Alcañiz Teruel
29 Comunidad de Teruel 2791,6 45 313 16,2 Teruel Teruel
30 Maestrazgo 1204,3 3737 3,1 Cantavieja Teruel
31 Sierra de Albarracín 1414,0 4912 3,5 Albarracín Teruel
32 Gúdar-Javalambre 2351,6 8574 3,6 Mora de Rubielos Teruel
33 Matarraña 933,0 8673 9,3 Valderrobres y Calaceite Teruel
- Aragónia összesen: 47 719,2 1 277 471 26,8 Zaragoza Huesca/Zaragoza/Teruel

Gazdaság

[szerkesztés]

Aragóniában a - és gipsztartalom miatt terméketlen a talaj. A félsivatagsztyepp jellegű tájon főleg silány juhlegelőket találunk. Gabonát és zöldségeket a folyók, főként az Ebro és a Segre partvidékén termesztenek. Öntözésre csak az Ebro vonalát követő, 90 km hosszú Császár-csatorna alkalmas. Öntözéses mezőgazdasága és állattenyésztése mellett az élelmiszeripar és a bányászat ad megélhetést lakóinak.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Spanyol Wikipédia (közigazgatási táblázat)
  • Baedeker Spanyolország (Ikon Kiadó Kft., Bp. 1992.) ISBN 963-7948-14-7

További információk

[szerkesztés]