Aranyfejű földirigó
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Geokichla citrina (Latham, 1790) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Aranyfejű földirigó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyfejű földirigó témájú médiaállományokat és Aranyfejű földirigó témájú kategóriát. |
Az aranyfejű földirigó (Geokichla citrina) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt John Latham angol ornitológus írta le 1790-ben, a Turdus nembe Turdus citrinus néven. Sorolták a Zoothera nembe Zoothera citrina néven is.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Geokichla citrina citrina (Latham, 1790) - a Himalája keleti része (Nepál, Bhután és Északkelet-India) és Mianmar északi része
- Geokichla citrina cyanota (Jardine & Selby, 1828) - India középső és déli része
- Geokichla citrina innotata (Blyth, 1846) - Mianmar keleti része, Kína déli része és Vietnám északi része
- Geokichla citrina melli (Stresemann, 1923) - Kína déli része
- Geokichla citrina courtoisi (Hartert, 1919) - Kína keleti része
- Geokichla citrina aurimacula (Hartert, 1910) - Hajnan, Vietnám északi és keleti része, Laosz, Thaiföld északi része és Kambodzsa
- Geokichla citrina andamanensis (Walden, 1874) - Andamán-szigetek
- Geokichla citrina albogularis (Blyth, 1847) - Nikobár-szigetek
- Geokichla citrina gibsonhilli (Deignan, 1950) - Mianmar középső és délkeleti része és Thaiföld délnyugati része
- Geokichla citrina aurata (Sharpe, 1888) - Borneó
- Geokichla citrina rubecula (Gould, 1836) - Jáva és Bali
Előfordulása
[szerkesztés]Dél- és Délkelet-Ázsiában, Banglades, Bhután, Kambodzsa, Kína, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Thaiföld és Vietnám területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők és száraz erdők, folyók és patakok környékén, valamint ültetvények és vidéki kertek. Vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 23 centiméter, testtömege 47–60 gramm.[5]
 |
Életmódja
[szerkesztés]Mindenevő, rovarokkal, földigilisztákkal, piócákkal, meztelen csigákkal, csigákkal, valamint bogyókkal, gyümölcsökkel és fűmagvakkal, különösen fügével táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. március 6.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. március 6.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. március 6.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. március 6.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. március 6.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. március 6.)
- EAZA tenyészprogramok áttekintése 2020. október - Magyar neve
