Ugrás a tartalomhoz

Aranyos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aranyos
Az Aranyos Aranyosgerend és Hadrév között
Az Aranyos Aranyosgerend és Hadrév között
Közigazgatás
Országok Románia
Földrajzi adatok
Hossz164 km
Vízgyűjtő terület2970 km²
ForrásBihar-hegység
é. sz. 46° 22′ 20″, k. h. 23° 01′ 01″46.372222°N 23.016944°E
TorkolatMaros (Marosludas mellett)
é. sz. 46° 25′ 49″, k. h. 23° 58′ 37″46.430278°N 23.976944°E
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Aranyos (románul: Arieș, latinul Aureus) folyó Romániában, Erdélyben.

Nevének eredete

[szerkesztés]
Az Aranyos Tordánál

Nevét aranytartalmú hordalékáról kapta.[1] A folyó menti lakosság aranymosással foglalkozott.

Földrajza

[szerkesztés]

A Bihar-hegységben ered két forráspatakból (Kis-Aranyos és Nagy-Aranyos) és a hegységből kilépve délnyugat-északkeleti irányú széles tektonikus völggyel a Gyalui-havasokat elválasztja az Erdélyi-érchegységtől.

Borrévnél festői mészkőszurdokkal töri át a hegységet, majd a Jára vizét felvéve lép ki az Erdélyi medencébe. Vajdaszegnél, Székelykocsárd fölött torkollik a Marosba.

Áthalad Fehér megye, Kolozs, Maros megyéken. Hosszúsága 130 km. A Maros legnagyobb mellékfolyója.

Nagyobb mellékvizei bal oldalon a Jára-patak, Hesdát-patak és a Túri-patak, jobb oldalon az Abrud.

Története

[szerkesztés]

A folyó legrégibb latin neve Crisola, később Auratus volt.

Nevét 1177-ben már említették az oklevelekben, mint az aradi káptalan földjét iuxta Aranyos néven.

1256-ban sóvámmal kapcsolatban, 1262-ben pedig az Aranyos melletti Szentmiklós neve volt említve az oklevelekben.

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1983. 60. o. ISBN 963 05 3346 4  

Források

[szerkesztés]
Commons:Category:Arieş
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyos témájú médiaállományokat.