Azori-szigetek

	Azori-szigetek
	Região Autónoma dos Açores
; Az Azori-szigetek zászlaja	; Azori-szigetek címere
	Nemzeti mottó: Antes morrer livres que em paz sujeitos; (Inkább halj meg szabadon, mint békében leigázva); Nemzeti himnusz: A Portuguesa (országos); Hino dos Açores (helyi)
Fővárosa	Ponta Delgada (regionális kormányzat); Angra do Heroísmo (legfelsőbb bíróság); Horta (törvényhozó gyűlés)
	é. sz. 37° 44′, ny. h. 25° 40′37.733333°N 25.666667°WKoordináták: é. sz. 37° 44′, ny. h. 25° 40′37.733333°N 25.666667°W
Államforma	autonóm régió
	Vezetők
Elnök	Vasco Cordeiro
Hivatalos nyelv	portugál
Betelepülés	1439
Tagság	Lista Assembly of European Regions
	Népesség
Népszámlálás szerint	236 440 fő (2021)
Becsült	241 763 fő (2001)
Népsűrűség	104 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	2333 km²
Víz	?%
Időzóna	GMT-1 (UTC-1)
	Egyéb adatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel	P
Hívószám	351
Internet TLD	.pt
Villamos hálózat	220 volt
	A Wikimédia Commons tartalmaz Azori-szigetek témájú médiaállományokat.

Az Azori-szigetek (portugálul: Açores) Portugáliához tartozó szigetcsoport az Atlanti-óceánon, Lisszabontól körülbelül 1400 km-re nyugatra, Marokkótól körülbelül 1500 km-re északnyugatra és körülbelül 1930 km-re délkeletre Új-Fundlandtól. Portugália két autonóm régiójának egyike (a másik Madeira). Adminisztratív központja a Faial szigetén épült Horta, legnagyobb városa a São Miguel szigetén található Ponta Delgada.

Főbb iparágai a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a halászat és a turizmus, amely a régió egyik fő szolgáltatási tevékenységévé vált. Az Azori-szigetek kormánya a lakosság nagy százalékát közvetlenül vagy közvetve a szolgáltató szektorban foglalkoztatja. A 20. században és bizonyos mértékig a 21. században az Európa és Észak-Amerika között közlekedő repülőgépek üzemanyag-utántöltő állomásaként szolgált.

Természeti földrajza

A szigetek az é. sz. 36° 43' – 39° 56' között és ny. h. 24° 46' – 31° 16' között helyezkednek el, a Közép-Atlanti-hátság részeként.

A 9 lakott sziget 3 csoportban helyezkedik el:

nyugaton Corvo és Flores,
középen Faial, Pico, São Jorge, Graciosa és Terceira
keleten São Miguel, és Santa Maria.

Ezeken kívül van még néhány kis, lakatlan sziget vagy inkább szirt; ezek az úgynevezett hangyácskák.^[2]

Földtani felépítése

A szigetek a Közép-Atlanti-hátság nevű óceáni hátsághoz közel egy, a hátságra merőleges transzform vető mentén alakultak ki alapvetően a vetőzóna menti húzófeszültség hatására. Létrejöttükben számos szakember szerint szerepet játszhat egy magmafeláramlás, úgynevezett köpenycsóva (plume) is.^[3] Ennek megfelelően a vulkanikus szigetek anyaga úgynevezett óceánközépi (MORB) bazalt. A legmagasabb (2351 m-es) tűzhányó a Pico-szigeten emelkedik; ennek csúcsa Portugália legmagasabb pontja.

Növényzete

A szigetcsoport – a Madeira- és a Kanári-szigetekkel együtt – az északi flórabirodalom (Holarktisz) Makaronézia flóraterületének része. Természetes növénytakarója a sok csapadékot kapó babérlombú erdő, de ezek helyén ma már nagyrészt legelő van. Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok listáján^[4] szereplő endemizmusok:

azori durdafű (Isoetes azorica),
azori mételyfű (Marsilea azorica),
azori nefelejcs (Myosotis azorica),
azori harangvirág (Azorina vidalii),
azori budavirág (Spergularia azorica),
azori hanga (Erica scoparia azorica),
azori kerep (Lotus azoricus),
azori fagyöngy (Arceuthobium azoricum),
azori jázmin (Jasminum azoricum),
Picconia azorica,
azori sóska (Rumex azoricus),
széleslevelű kutyabenge (Frangula azorica),
luzitán szilva (Prunus lusitanica azorica),
azori szemvidítófű (Euphrasia azorica),
azori baraboly (Chaerophyllum azoricum),
azori gombernyő (Sanicula azoricum).

Itt él Európa talán legritkább orchideája, a Platanthera azorica, valamint a csaknem ugyanolyan ritka Platanthera micrantha, melyek állományait élőhelyük pusztulása és invazív növényfajok terjeszkedése is veszélyezteti.^[5]^[6]

Éghajlata

A szigetcsoport nagyjából ugyanolyan szélességi fokon terül el, mint Portugália szárazföldének déli fele, ami általában enyhe, óceáni, szubtrópusi éghajlatot eredményez, alacsony évi és napi ingadozással.

Köppen éghajlati besorolása szerint a keleti szigetcsoportot általában a mediterrán kategóriába sorolják, míg a középső és a nyugati csoportot inkább nedves szubtrópusiba.

Ponta Delgada éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	20,2	20,4	22,8	22,6	23,2	25,6	28,2	28,8	28,6	26,2	25,5	22,6	28,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	16,8	16,6	17,0	17,7	19,1	21,4	23,9	25,3	24,3	21,9	19,4	17,8	20,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	12,2	11,5	12,0	12,3	13,6	15,8	17,8	19,0	18,4	16,5	14,3	12,9	14,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)	4,4	3,7	4,2	5,5	6,6	8,3	12,0	13,0	12,2	10,4	7,6	6,2	3,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)	97	84	88	77	72	40	27	46	92	109	109	147	986
Havi napsütéses órák száma	97	103	120	141	174	163	208	213	175	142	109	93	1738
Forrás: Instituto de Meteorologia;^[7] NOAA^[8]

Történelem

Bár az akkor lakatlan szigetek felfedezését hivatalosan 1427-hez, illetve Gonçalo Velho portugál hajóskapitány személyéhez kötik, nagy valószínűséggel már az ókori karthágóiak számára is ismertek voltak. Szerepeltek már "hivatalos felfedezése" előtti térképeken, például egy a Mediciek által 1351-ben készíttetett térkép már feltünteti a hét szigetből álló, a portugál partokhoz kapcsolható szigetcsoportot az óceánban, illetve egy XIV. század végi katalán térkép meg is nevezi Corvo, Flores és São Jorge szigetet. Portugália 1432-ben deklarálta fennhatóságát, és – elsősorban Algarve, Alentejo és Minho tartományokból – ekkor érkeztek az első telepesek a Santa Maria szigetre. Feltérképezését 1450-ben Diogo de Silves végezte. Kolumbusz 1492-es felfedező útjáról hazatérőben kikötött Santa Marián. Az 1580-tól 1640-ig tartó perszonálunió idején jogilag továbbra is a portugál koronához tartozott, de gyakorlatilag Spanyolországból kormányozták. II. Fülöp spanyol király 1583-ban portugál és spanyol hajókból álló flottát küldött, mellyel vérengzések árán kiűzte a francia kereskedőket. A szigetek fejlődését meghatározta stratégiailag fontos elhelyezkedése; ennek következményeként épült az évszázadok során az itt található 161 katonai objektum. Az Azori-szigetek virágkorát a XIX. században, a fejlett transzatlanti hajózás idején élte, a repülés térhódításával jelentősége csökkent. 1974 és 1975 között az Azori Felszabadítási Front megpróbálta kihasználni a Portugáliában a Salazari-rezsim megszűnését követő bizonytalanságot és függetleníteni a szigeteket az anyaországtól, kapcsolatba léptek továbbá Madeirán az ottani paramilitarista FLAMÁ-val is, de végül letettek erről a tervről. Az 1976-os portugál alkotmány az Azori-szigetek jogi státuszát – a Madeira-szigetekével megegyezően – autonóm körzetként határozza meg.

Települések

Község	Lakosság
Ponta Delgada	68 809
Angra do Heroísmo	35 402
Lagoa	14 442
Rosto do Cão	7 898
Rabo de Peixe	7 407
Arrifes	7 086
Horta	15 038
Praia da Vitória	21 035
Ribeira Grande	32 112
Vila Franca do Campo	11 229

Közigazgatás és népesség

A szigetek 19 körzetre (municípios) oszlanak:

Sziget	Koordináták	Terület (km²)	Népesség (2006)	Székhely	Körzetek száma	Körzetek
São Miguel	é. sz. 37° 46′ 50″, ny. h. 25° 29′ 45″37.780555555556, -25.49583333333337.780556°N 25.495833°W	759	152 154	Ponta Delgada	6	Lagoa, Nordeste, Ponta Delgada, Povoação, Ribeira Grande, Vila Franca do Campo
Terceira	é. sz. 38° 43′ 18″, ny. h. 27° 13′ 13″38.721666666667, -27.22027777777838.721667°N 27.220278°W	403	54 996	Angra do Heroísmo	2	Angra do Heroísmo, Praia da Vitória
Faial	é. sz. 38° 35′ 32″, ny. h. 28° 41′ 45″38.592222222222, -28.69583333333338.592222°N 28.695833°W	173	14 934	Horta	1	Horta
Pico	é. sz. 38° 27′ 36″, ny. h. 28° 19′ 22″38.46, -28.32277777777838.460000°N 28.322778°W	446	14 579	Madalena	3	Lajes do Pico, Madalena, São Roque do Pico
São Jorge	é. sz. 38° 38′ 31″, ny. h. 28° 01′ 54″38.641944444444, -28.03166666666738.641944°N 28.031667°W	246	9 522	Velas	2	Calheta, Velas
Santa Maria	é. sz. 36° 58′ 50″, ny. h. 25° 06′ 19″36.980555555556, -25.10527777777836.980556°N 25.105278°W	97	5 490	Vila do Porto	1	Vila do Porto
Graciosa	é. sz. 39° 03′ 09″, ny. h. 28° 00′ 25″39.0525, -28.00694444444439.052500°N 28.006944°W	62	4 708	Santa Cruz da Graciosa	1	Santa Cruz da Graciosa
Flores	é. sz. 39° 26′ 52″, ny. h. 31° 11′ 40″39.447777777778, -31.19444444444439.447778°N 31.194444°W	143	3 949	Santa Cruz das Flores	2	Lajes das Flores, Santa Cruz das Flores
Corvo	é. sz. 39° 42′ 09″, ny. h. 31° 06′ 28″39.7025, -31.10777777777839.702500°N 31.107778°W	17	435	Vila do Corvo	1	Corvo
Összesen		2346	260 767		19

Galéria

Caldeirão-tó, ilha do Corvo
Lagoa do Congro, Ilha de São Miguel.
Miradouro do Pico do Ferro, ilha de São Miguel.
Faial da Terra faluja, ilha de São Miguel
Lagoa da Fajã de Santo Cristo, ilha de São Jorge.
Fortaleza de São João Baptista, Monte Brasil, ilha Terceira.

Nagyítás

Tájkép São Mateus mellett Terceira szigetén

Nagyítás

São Miguel - Sete Citades

Jegyzetek

↑ https://www.ine.pt/xportal/xmain?xpid=INE&xpgid=ine_indicadores&contecto=pi&indOcorrCod=0011166&selTab=tab0
↑ Azori kisokos: minden, amit az Azori-szigetekről, főleg Sao Miguelről tudni szeretnél
↑ Harangi Szabolcs: Vulkánok. A Kárpát-Pannon térség tűzhányói. SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, Szeged, 2015.
↑ 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet. [2015. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 5.)
↑ [Bateman RM, Rudall PJ, Moura M. (2013) Systematic revision of Platanthera in the Azorean archipelago: not one but three species, including arguably Europe’s rarest orchid. PeerJ 1:e218 http://dx.doi.org/10.7717/peerj.218]
↑ [1]
↑ Normais Climatológicas (1981–2010) (portuguese nyelven). Instituto de Meteorologia
↑ Ponta Delgada Climate Normals 1961–1990. NOAA

További információk

Nézd meg az Azori-szigetek címszót a Wikiszótárban!

Azori-szigetek.lap.hu – Linkgyűjtemény
Portugália-képgaléria.lap.hu – Linkgyűjtemény
Azori-szigetek látnivalók – Útibeszámoló
The Azores Islands, Site with abundant information about Portuguese Azores Islands (angolul)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[333424130baa46f479ff49108e2d9b5715b2646a-1] ttps://www.ine.pt/xportal/xmain?xpid=INE&xpgid=ine_indicadores&contecto=pi&indOcorrCod=0011166&selTab=tab0

[2] Azori kisokos: minden, amit az Azori-szigetekről, főleg Sao Miguelről tudni szeretnél

[3] Harangi Szabolcs: Vulkánok. A Kárpát-Pannon térség tűzhányói. SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, Szeged, 2015.

[4] 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet. [2015. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 5.)

[5] [Bateman RM, Rudall PJ, Moura M. (2013) Systematic revision of Platanthera in the Azorean archipelago: not one but three species, including arguably Europe’s rarest orchid. PeerJ 1:e218 http://dx.doi.org/10.7717/peerj.218]

[6] [1]

[7] Normais Climatológicas (1981–2010) (portuguese nyelven). Instituto de Meteorologia

[8] Ponta Delgada Climate Normals 1961–1990. NOAA

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

Sablon:Európa m v sz Európa országai
Dél-Európa	Andorra Málta¹ Olaszország¹ Portugália^1,2 Spanyolország^1,2 San Marino Vatikán
Délkelet-Európa	Albánia Bosznia-Hercegovina Bulgária¹ Ciprus³ Észak-Macedónia Görögország¹ Horvátország¹ Montenegró Románia¹ Szerbia Törökország⁴
Észak-Európa	Dánia^1,2 Észtország¹ Finnország¹ Izland Lettország¹ Litvánia¹ Norvégia² Svédország¹
Kelet-Európa	Azerbajdzsán⁴ Fehéroroszország Grúzia⁴ Kazahsztán⁴ Moldova Oroszország⁴ Örményország⁵ Ukrajna
Közép-Európa	Ausztria¹ Csehország¹ Lengyelország¹ Liechtenstein Magyarország¹ Németország¹ Svájc Szlovákia¹ Szlovénia¹
Nyugat-Európa	Belgium¹ Egyesült Királyság ( Anglia, Észak-Írország, Skócia, Wales)² Franciaország^1,2 Hollandia^1,2 Írország¹ Luxemburg¹ Monaco
Függő területek	Akrotíri és Dekélia⁵ Åland Feröer Gibraltár¹ Grönland⁶ Guernsey Bailiffség Jersey Bailiffség Man-sziget
Vitatott státuszú területek	Abházia Dél-Oszétia Dnyeszter Menti Köztársaság Észak-Ciprus⁵ Koszovó
¹ Az Európai Unió tagja ² Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik ³ Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja ⁴ Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik ⁵ Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. ⁶ Földrajzilag Észak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része

Sablon:Portugália kerületei m v sz Portugália kerületei
Kerületek	Aveiro · Beja · Braga · Bragança · Castelo Branco · Coimbra · Évora · Faro · Guarda · Leiria · Lisszabon · Portalegre · Porto · Santarém · Setúbal · Viana do Castelo · Vila Real · Viseu
Autonóm körzetek	Azori-szigetek · Madeira-szigetek