Bálint Andor

Bálint Andor
Született	Büchler Andor 1920. május 21. Tiszavárkony
Elhunyt	2006. május 16. (85 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	genetikus, biológus, egyetemi tanár
Iskolái	Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1946)
Sablon • Wikidata • Segítség

Bálint Andor (Büchler Andor, Tiszavárkony, 1920. május 21. – Budapest, 2006. május 16.) genetikus, növénynemesítő, biológus, egyetemi tanár.

Életútja

1920. május 21-én látta meg a napvilágot Tiszavárkonyban. Általános iskolába Szentmártonkátán járt, a középiskolai tanulmányait Jászberényben végezte. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Osztályán 1939-től volt tanuló, örökléstant, növénynemesítést és növénytermesztést hallgatott Szabó Zoltán, Dobi Géza és Surányi János professzorok előadásain.

A második világháború során a keleti fronton, a Don-kanyarban volt munkaszolgálatos, oklevelét emiatt 1946-ban kapta meg. Ezután Mosonmagyaróváron járt Willax Ödön professzorhoz az egyéves bentlakásos Felsőbb Növénynemesítő Tanfolyamra. Miután megszerezte növénynemesítői diplomáját, 1947-ben Budapestre ment, ahol a Növény Örökléstani Kutató Intézetben kezdett dolgozni, melyet Győrffy Barna vezetett. 1948-ban doktorált. 1949 és 1954 között osztályvezetőként működött a Földművelési Minisztérium Mezőgazdasági Tudományos Központjában (MTK), szaktitkár volt az MTA Hivatalában valamint tanszékvezető a zsámbéki Mezőgazdasági Akadémia Agrobiológiai Tanszékén. 1952-ben nyerte el a kandidátusi fokozatot doktori disszertációja alapján, 1953-ban lett rektorhelyettes a Magyar Agrártudományi Egyetemen, egyúttal az Agrobiológiai Tanszék vezetőjévé választották.

1954-ben került Gödöllőre, itt Solt Jenő halála után a megüresedett Növénynemesítés Tanszék vezetői feladatát látta el. 31 éven keresztül, egészen 1985-ig működött eme tisztségében, 1990-ben vonult nyugállományba. Ezután még haláláig dolgozott mint professor emeritus. 1953 és 1955 között rektorhelyettesi teendőket látott el, 1957 és 1960, illetve 1969 és 1972 között volt a Mezőgazdaságtudományi Kar dékánja.

Könyveiből generációk tanultak, az Öröklés és származástan alapjai című munkáját több ízben is kiadták, spanyol nyelven is megjelent. Ezután 8 másik könyv következett, ezek között A mezőgazdasági növények nemesítése 1966-ban, A növénynemesítés alapjai 1967-ben, A gazdasági növények produkció genetikája 1977-ben (angolul 1984-ben jelent meg).

1969-ben a biológiai tudományok doktora lett (MTA Doktora). 1960-ban indította útnak a növénygenetikus szakmérnök képzést.

A Szent István Egyetem félévszázados oktatómunkája elismeréséül 1993-ban Honoris Causa doktori, 1996-ban professor emeritus címekkel, 2001-ben pedig az Egyetemi Aranyéremmel jutalmazta. A Magyar Tudományos Akadémiától 1998-ban kapta meg az Eötvös Koszorút. 2006. március 15-én, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki, amit a Parlamentben vett át. Gyémánt diplomája átvételét már nem érhette meg.

2006. május 12-én még a tanszéken dolgozott, 14-én vasárnap kórházba került, másnap még üzent, hogy a nála vizsgára jelentkezett hallgatókat kollégái értesítsék. 2006. május 16-án kedden reggel érte a halál.

Művei

• Öröklés és származástan alapjai (1964)
• A mezőgazdasági növények nemesítése (1966)
• A növénynemesítés alapjai (1967)
• A heterózis és mutáció a kukoricában (1967)
• Protein Growth by Plant Breeding (1970)
• A gazdasági növények produkció genetikája (1977)
• Physiological genetics of agricultural crops (1984)

Források

• Heszky László: Bálint Andor
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Szluka Emil, Schneider László. Bp., Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1988.