Békató
| Békató (Krottendorf bei Neuhaus am Klausenbach) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Vasdobra településrésze |
| Járás | Vasdobra |
| Alapítás éve | 1387 |
| Polgármester | Helmut Sampt (ÖVP) |
| Irányítószám | 8385 |
| Forgalmi rendszám | JE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 142 fő (2001) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 50′ 60″, k. h. 16° 01′ 45″46.849900°N 16.029200°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 60″, k. h. 16° 01′ 45″46.849900°N 16.029200°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Békató témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Békató (németül: Krottendorf bei Neuhaus am Klausenbach, szlovénül: Sabjavec) Vasdobra településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Gyanfalvától 14 km-re délnyugatra, Burgenland déli csücskében fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1387-ben említik először abban az oklevélben, melyben Zsigmond király a dobrai uradalmat az alsólendvai Széchy családnak adja. Dobra várának tartozéka volt.[1]
1607-ben a dobrai uradalommal együtt a Batthyány család birtoka lett. 1720-ban 6 házat számláltak a településen. 1787-ben 37 házában 213 lakos élt. 1830-ban 32 háza volt 222 lakossal. 1857-ben 34 házat és 250 lakost számláltak itt.
Vályi András szerint " BÉKATÓ. Krottendorf. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Német Újvárhoz más fél mértföldnyire, középszerű földgye van, réttyei, ’s szőlei is többnyire meglehetősek, erdeje, legelője elég, második Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint " Békató, német falu, Vas vmegyében, a dobrai uradalomban. Ut. p. Radkersburg."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint " Békató kis német község a stájer határon, 38 házzal és 255 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Vas-Dobra, távirója Gyanafalva. Lakosai a kocsikasfonást mint jövedelmező háziipart űzik."[4]
1910-ben 249, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriához csatolták. 1971-ben Vasdobrához csatolták. 2001-ben 142 lakosa volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
