Bahcsiszeráj
| Bahcsiszeráj (Бахчисарай) | |||
 | |||
| A kán palotája, a Hansaray | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Járás | Bahcsiszaraji járás (1923. október – ) | ||
| Rang |
| ||
| Irányítószám | 98400 — 98408 | ||
| Körzethívószám | +380-6554 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 28 609 fő (2021) | ||
| Népsűrűség | 190 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 300 m | ||
| Terület | 55 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 45′ 10″, k. h. 33° 51′ 39″44.752778°N 33.860833°EKoordináták: é. sz. 44° 45′ 10″, k. h. 33° 51′ 39″44.752778°N 33.860833°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bahcsiszeráj témájú médiaállományokat. | |||
Bahcsiszeráj vagy Bahcsiszaraj (ukránul: Бахчисарай, oroszul: Бахчисарай, krími tatárul Bağçasaray, törökül: Bahçesaray) város a Krím félszigeten a Bahcsiszaraji járásban.[1] Legfőképpen az 1441 és 1783 között fennállt Krími Tatár Kánság fővárosaként ismert.
Nevének eredete
[szerkesztés]A város neve a perzsa باغچه سرای [bahcse-szaraj] szóból ered, amelynek jelentése "kertpalota" - bağça=kert, saray=palota krími tatár nyelven.
Fekvése
[szerkesztés]A Krím hegység belső oldalán, a Cürük Suv folyó völgyében, 30 km-re délnyugatra a Krími Autonóm Köztársaság fővárosától Szimferopoltól.
Látnivalók
[szerkesztés]- Fő nevezetessége a Hansaray-palota, mely a krími tatár kánok egyetlen ma is fennálló palotája. Jelenleg múzeumként látogatható a turisták számára.
- Bej Jude szultán síremléke (Мавзолей "Дюрбе Бей-Юде-Султан"), Frunze u. 10/1.
- Kis minaret (Малий мінарет)
- Tahtali mecset (Мечеть Тахтали-Джамі)
- Ismihn dzsámi (Мечеть Ісміхан-Джамі) Szevasztopol u.
- Régi orosz temető (Старе російське кладовище). 1855-ben a krími háborúban elesett 2-4 ezer katona temetője
- Katalin km kő (Катерининська миля)
- Szári-Hjuzel fürdő (Лазня Сари-Гюзель)
- Eszki sír (Мавзолей "Ескі-Дюрбе")
- Csufut-Kale sziklaerőd (Фортеця Чуфут-Кале). 3 km-re keletre.
- Mennybemenetel kolostor (Успенський монастир). Marjam-Dere szakadék oldalán, 2,5 km-re keletre.
- Tepe-Kermen barlangváros (Печерне місто "Тепе-Кермен"). 5 km-re délnyugat felé
- Kiz-Kermen (Печерне місто "Киз-Кермен"). 6 km-re dél felé
- Szent Mihály- és Gábriel-arkangyalok temploma (Церква архангелів Гавриїла і Михаїла)
- Kacsi-Kalon barlangkolostor (Печерний монастир Качи-Кальон) Bastanivka falu közelében
- Kacsinszki kanyon természetvédelmi terület (Державний заповідник "Качинський каньйон"). 5 km-re délre
Közlekedés
[szerkesztés]Két buszállomása van. Az 1-es számú naponta közel 100 járatot indít és fogad (Автостанция №1) Rakitszko u. 2. Rendszeres vasúti összeköttetése van Szimferopollal és Szevasztopollal.
Érdekesség
[szerkesztés]A Bahcsiszeráji szökőkút című elbeszélő költemény Alekszandr Szergejevics Puskin műve, melyből Borisz Aszafjev szerzett balettet.
Források
[szerkesztés]- A város történelme és látnivalói (oroszul)
- Látnivalók (angolul), (ukránul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bakhchisaray című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
