Bajanhongor tartomány
| Bajanhongor tartomány (Баянхонгор аймаг) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mongólia | ||
| Székhely | Bajanhongor | ||
| Székhely | Bajanhongor | ||
| Alapítás éve | 1941 | ||
| Körzethívószám | 0144 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 83 936 fő (2015) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 115 977,8 km² | ||
| Időzóna | UTC+8 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 06′, k. h. 100° 41′46.100000°N 100.683333°EKoordináták: é. sz. 46° 06′, k. h. 100° 41′46.100000°N 100.683333°E | |||
 | |||
| Bajanhongor tartomány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bajanhongor tartomány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bajanhongor tartomány (mongolul: Баянхонгор аймаг) Mongólia huszonegy tartományának (ajmag) egyike. Az ország középső és délnyugati részén terül el, székhelye Bajanhongor. Bajanhongor tartomány Dzavhan tartomány, Dél-Góbi tartomány, Góbi-Altaj tartomány, Övörhangaj ajmag, Észak-Hangáj tartomány és Belső-Mongólia Autonóm Terület tartományokkal határos. Lakosainak száma 83 936 fő (2015).
- Népesség – 82 229 fő (2006)[1]
- Népsűrűség – 0,71 fő/km²
Földrajz
[szerkesztés]Nyugaton Góbi-Altaj-, északon Dzavhan- és Észak-Hangáj-, keleten Dél-Hangáj-, délkeleten Dél-Góbi tartománnyal, valamint délen Kínával határos.
A tartomány északi fele a Hangáj-hegység központi részére és dél felé lenyúló platójára terjed ki, melyet részben ligetes puszta (erdős sztyepp), dél felé egyre inkább száraz sztyepp borít.[2] Jóval délebbre a Mongol-Altaj délkeleti nyúlványai és a Góbi-Altaj északnyugat–délkeleti csapású vonulatai húzódnak. Itt van a tartomány legmagasabb pontja, az Ih-Bogd-hegység Tergun-Bogd csúcsa (Тэргун Богд, 3959 m). A két hegység által közrezárt, délkelet felé hosszan elnyúló lefolyástalan medence a Tavak völgye (Нууруудын хөндий), legnagyobb tava a 252 km2 kiterjedésű Bőn-Cagán-tó (Бөөн цагаан нуур).
A Hangaj-hegységből több folyó indul a déli medence felé, de a kisebbek vize többnyire elvész a félsivatagban. A jelentősebb folyók:
- Bajdrag (Байдраг гол, 295 km), fő ága a Bőn-Cagán-tóba ömlik; mellékfolyója az Öldzít (Өлзийт)
- Tüj (Түйн гол, 243 km), az Orog-tóba (Орог-нуур) torkollik, de vize néha elvész, mielőtt a tavat elérné. Jelentősebb mellékfolyója a Sargaldzsút (Шаргалжуут гол) , melynek völgyében találhatók az ország legforróbb vízű, kb. 90 fokos forrásai.
A tartomány legdélibb része az Altajon túli Góbi vidékéhez tartozik. A hegyekből leereszkedő kisebb folyók vize ott szinte mindenütt elvész a sivatagban.
Népesség
[szerkesztés]| 2011 | 76 085
|
| 2015 | 83 936
|
Járások
[szerkesztés]
| Járás | Mongol nyelven |
| Bácagán járás | Баацагаан сум |
| Bajanbulag járás | Баянбулаг сум |
| Bajangobi járás | Баянговь сум |
| Bajanlig járás | Баянлиг сум |
| Bajan-Ovó járás | Баян-Овоо сум |
| Bajan-Öndör járás | Баян-Өндөр сум |
| Bajancagán járás | Баянцагаан сум |
| Bogd járás | Богд сум |
| Bömbögör járás | Бөмбөгөр сум |
| Búcagán járás | Бууцагаан сум |
| Erdenecogt járás | Эрдэнэцогт сум |
| Galút járás | Галуут сум |
| Gurvanbulag járás | Гурванбулаг сум |
| Dzsargalant járás | Жаргалант сум |
| Dzsinszt járás | Жинст сум |
| Hürémaral járás | Хүрээмарал сум |
| Öldzít járás | Өлзийт сум |
| Sinedzsinszt járás | Шинэжинст сум |
| Dzag járás | Заг сум |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ [1] Hivatalos statisztikai adat, archivált
- ↑ Juzsno-Hangajszkoje plato (Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija)
Források
[szerkesztés]- Kara György. Mongólia. Panoráma, 260–261. o.. ISBN 963-243-062-X (1979)
- Bajanhongorszkij ajmak (Mongolia szejcsasz/Geografija. Hozzáférés: 2018-08-16)
- Regioni Mongolii / Bajanhongor ajmag (Legendtour.ru, hozzáférés: 2018-08-16)
- Mongólia hegy- és vízrajzi térképe, 1: 3 000 000 (mongol nyelven, 1971)
| Tartományok | Bajanhongor • Bajan-Ölgij • Bulgan • Darhan-Úl • Dél-Góbi • Dél-Hangáj • Dzavhan • Észak-Hangáj • Góbi-Altaj • Góbi-Szümber • Hentij • Hovd • Hövszgöl • Keleti • Kelet-Góbi • Közép-Góbi • Központi • Orhon • Szelenga • Szühebátor • Uvsz |  |
|---|---|---|
| Tartományi jogú városok | ||
