Ugrás a tartalomhoz

Bajkál–Amur-vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bajkál-Amur vasútvonal
A Bajkál–Amur-vasútvonal útvonala
Hossz:3819 km
Nyomtávolság:1520 mm
Feszültség:Takszimoig (1469 km):
25 kV 50 Hz =
Üzemeltető:RZSD
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajkál–Amur-vasútvonal témájú médiaállományokat.
0 Tajset Kelet-szibériai vasútvonal
Irkutszki terület (Moszkvai idő UTC+8)
117 Novocsunka
124 Csuna folyó (egyvágányú híd)
129 Szosznovije Rodnyiki
142 Csunszkij
269 Vihorevka
284 Morgudon
Bratszk központja felé (Novobratszk, 20 km)
293 Bratszk
Bratszk központja felé (Novobratszk, 17 km)
304 Galacsinszkij
326 Padunszkije Porogi
329 Angara
(A Bratszki-víztározó gátja, ca. 4400 m)
339 Gidrosztroityel
(Jobb parti Bratszk)
403 Kezsemszkaja
461 Vigyim
533 Ilim (Uszty-ilimszki-víztározó)
550 Korsunov-alagút
(2 egyvágányú alagút 950 m)
552 Korsunyiha-Angarszkaja
(Zseleznogorszk-Ilimszkij)
573 Hrebtovaja
Uszty-Ilimszk (215 km)
652 Kuta
672 Jantal
720 Léna (Uszty-Kut)
737 Léna
784 Zvjozdnaja (Zvjozdnij)
889 Kirenga (Magisztralnij)
915 Kirenga
930 Ulkan
982 Kunerma
1007 Bajkál- vagy Daban-alagút (6686 m)
1010 Burját Köztársaság
1014
1063 Szeverobajkalszk
1067 4 alagút a Bajkál melléki hegységben
(összesen kb. 4500 m)
1090 Nyizsnyeangarszk
1127 Kitcsera
1235 Felső-Angara
1242 Novij Uojan
1315 Kjuhelbekerszkaja (Jancsukan)
1344 Angarakan
Észak-Mujszki alagút elkerülő ág
1354 Észak-Mujszki alagút (15.343 m)
Észak-Mujszki alagút elkerülő ág
1374 Kazankan
1385 Szeveromujszk
1469 Takszimo
1535 Vityim; Bajkálontúli határterület (Moszkvai idő+6) UTC+9
1645 Kodar alagút (1981 m)
1713 Csara
A csinai ércbánya felé (66 km; 26 km üzemel)
1719 Novaja Csara
1835 Jakutföld
1864 Hani Távolkeleti Vasútvonal
1866 Amuri terület
1918 Oljokma
1922 Jakutföld
1927 Amuri terület
2013 Juktali
Bamovszkaja (Transzszibériai vasútvonal, 179 km)
2348 Tinda
2365 Giljuj
2375 Besztusevo
Amur–Jakutszk-vasútvonal
2409 Giljuj (2 híd)
Elginszkoje (épülő vonal kb. 300 km)
2677 Ulak
2687 Zeja (Zeja-völgyzárógát)
2690 Verhnyezejszk
2846 Tungala
3012 Szelemdzsa
3017 Fevralszk
3155 Habarovszki határterület (Moszkvai idő + 7, UTC+10)
3292 Bureja
Izvesztkovij (Transzszibériai vasútvonal, 326 km)
3298 Novij Urgal
3312 Urgal
Csegdomin felé (16 km)
3382 Dussze-Aliny-alagút (ca. 1800 m)
Amguny (3 híd)
3615 Posztisevo (Berjozovij)
3621 Amguny
Komszomolszk és Dzsemgi felé
3819
0
Komszomolszk-rendezőpályaudvar
Habarovszk felé (351 km)
52 Szelihino
Szahalin felé
182 Ounsz
303 Tulucsi
434 Vanyino Vasúti komp Szahalin szigetére
468 Szovjetszkaja Gavany

A Bajkál–Amur-vasútvonal, rövidítve BAM (oroszul: БАМ – Байкало-Амурская магистраль) egyike a Föld leghosszabb és legjelentősebb vasútvonalainak. Szélsőséges időjárási és geológiai környezetben épült. Kelet-Szibériának és a orosz Távol-Keletnek a Transzszibériai vasútvonal mellett a legjelentősebb közlekedési artériája. Hossza 3819 km. Az Irkutszki területen lévő Tajsetet köti össze az Amur melletti Komszomolszk-na-Amure várossal.

A nyomvonal

[szerkesztés]

A vasútvonal teljes hossza a Komszomolszk-na-Amurét Szovjetszkaja Gavannyal összekötő 468 km hosszú szakasszal együtt 4324 km. A Transzszibériai vasútvonalból Tajsetnél ágazik ki. Bratszknál keresztezi az Angarát, Uszty-Kut mellett a Lénát. Északról megkerüli a Bajkál tavat. Komszomolszk-na-Amurénél keresztezi az Amurt és Szovjetszkaja Gavanynál éri el a Csendes-óceánt.

A vasútvonal nagyobbrészt középhegységekben halad. Legmagasabb pontja a Mururinszkij-hágó (1316,93 méter). A BAM-on nyolc alagút épült, ezek közül az Észak-mujszki Oroszország leghosszabb alagútja. Keresztez továbbá 11 jelentős folyót, és a terepviszonyok bonyolultságát jelzi, hogy 2230 kisebb és jelentősebb hídon halad keresztül. A vasútvonal nyugati része villamosított (Takszimo állomásig). A keleti részen dízelvontatást alkalmaznak.

Az építkezés

[szerkesztés]

Az építkezés első szakasza

[szerkesztés]

A BAM építését elrendelő határozatot a Szovjetunió kormánya (A Népbiztosok Tanácsa) 1932-ben hozta. A vasútvonal építését elsődlegesen stratégiai megfontolások indokolták, mivel a Transzszibériai vasútvonal nyomvonala túlzottan közel van a kínai határhoz. A tervezés és a tervezett nyomvonal feltárása még ebben az évben elkezdődött. Ezt követően három, a leendő vasútvonalat a Transzszibériai vasútvonallal összekötő szárnyvonal építésével folytatódtak a munkák. 1937-ben rögzítették a végleges nyomvonalat, 1938-ban kezdődött az építkezés Tajset és Bratszk között a nyugati oldalon, és 1939-ben a keleti oldalon Komszomolszk-na-Amure és Szovjetszkaja Gavany között.

1942 januárjában leállították az építkezést. A síneket, hídszerkezeteket részben visszabontották és a SztálingrádSzaratovUljanovszk frontvasút (a sztálingrádi front utánpótlásának biztosítására épített alkalmi vasútvonal) építkezésénél használták fel.

A nagy honvédő háborút követően létrehozták az AMURLAG Javítómunka-tábort. Az építkezést egészen 1953-ig, a gulag rendszer felszámolásáig, az AMURLAG foglyai végezték. Dolgozott itt Menczer Gusztáv magyar politikai fogoly is. Ez alatt az idő alatt elkészült a Komszomolszk–Berjozovij (Posztisevo) szakasz. A Komszomolszk-na-Amure és Szovetszkaja Gavany közötti 460 km-es szakaszt 1945-ben, a Tajset–Bratszk–Uszty-Kut (Léna) szakaszt pedig 1950-ben adták át a forgalomnak. Ezt követően a további munkálatokat felfüggesztették.

Az építkezés második szakasza

[szerkesztés]

Az építkezés folytatásáról a Szovjetunió Minisztertanácsa 1974. július 8-án kelt kormányhatározatával döntött. Ez egy 3100 km hosszú elsőosztályú vasúti fővonal építését rendelte el, Tajset és Uszty-Kut között második vágány építését, és a Tinda–Berkut között hiányzó 400 km megépítését.

1970-es években a BAM építkezését összszövetségi komszomolista építkezéssé nyilvánították. Ennek megfelelően fiatalok tízezreit irányították az ország minden részéből a építkezés mentén elhelyezkedő komszomolista építőtáborokba. Ekkor terjedtek el azok a viccek, amely szerint a BAM jelentése: Brezsnyev Átveri a Fiatalságot (oroszul: БАМ — "Брежнев Абманывает Молодёжь".[1])

Az építkezés 12 évig tartott és 1984. október 27-én fejezték be. A menetrendszerű forgalom a teljes hosszon csak 1989. november 1-jén indult el.

Az Észak-Mujszki alagút csak 2003-ban került átadásra. Ez az alagút egy 30 km hosszú nagy szintkülönbségű szakaszt váltott ki.

A BAM napjainkban

[szerkesztés]

Az építkezés napjainkban is folytatódik. Befejeződött a Tindából kiinduló Jakutszk felé vezető Amur–Jakutszk-vasútvonal (AJaM) építése. A vasútvonal első szakaszát Aldan és Tommot között már 2004-ben átadták, és 2009 áprilisától a vonatok már Amgáig közlekedtek. A Nyizsnyij Besztyah állomásig tartó utolsó északi szakaszt hivatalosan 2019. július 27-én adták át.

2023. november 29-én az észak-mujai alagútban egy teherszerelvény alatt robbanás történt és tűz keletkezett. Az esetet hivatalosan terrorakciónak minősítették. A vonat elsősorban dízelolaj üzemanyagot szállított. Az 50 kocsiból álló szerelvényből 14-et sikerült kivontatni, a többi az alagútban rekedt a deformálódott sínek és a kiömlött üzemanyag miatt. A vasúti közlekedést az elkerülő sínpályára terelték. Az Észak-mujai-hegységen átvezető alagutat 2003-ban adták át, ez Oroszország leghosszabb vasúti alagútja (15,3 km).[2]

Források

[szerkesztés]
  1. www.timeout.ru. [2009. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 14.)
  2. На пути в Тынду нашлось место для теракта (kommersant.ru, 2023-12-01. Hozzáférés: 2023-12-02)

Képgaléria

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Athol Yates, Nicholas Zvegintzov: Siberian BAM Guide. 2. Auflage, Trailblazer. ISBN 1-873756-18-6

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Baikal Amur Mainline
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajkál–Amur-vasútvonal témájú médiaállományokat.