Benito Juárez (kerület)
| Benito Juárez | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Irányítószám | 03000–03999 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 434 153 fő (2020) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 2240–2260 m | ||
| Terület | 26,7 km² | ||
| Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) | ||
 | |||
 é. sz. 19° 22′ 17″, ny. h. 99° 09′ 28″19.371389°N 99.157778°WKoordináták: é. sz. 19° 22′ 17″, ny. h. 99° 09′ 28″19.371389°N 99.157778°W | |||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| Benito Juárez honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Benito Juárez témájú médiaállományokat. | |||
Benito Juárez Mexikóváros egyik belvárosi kerülete, lakossága 2010-ben meghaladta a 385 000 főt.[1]
Földrajz
[szerkesztés]Fekvése
[szerkesztés]A Szövetségi Körzet középső részén, attól kissé északra elhelyezkedő kerület szinte teljesen sík, és egésze beépített. A délnyugati részén húzódó Mixcoac nevű vízfolyáson kívül a felszín alatti csövekben még két folyó folyik: déli részén a Churubusco, északnyugaton a La Piedad.[2]
Éghajlat
[szerkesztés]A kerület éghajlata meleg, de nem forró, és nyáron–ősz elején csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 27 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 35 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 13,9 és a júniusi 19,6 fok között váltakoznak, gyenge fagyok előfordulhatnak. Az évi átlagosan 682 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség közel 75%-a.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 30,0 | 31,0 | 33,5 | 34,1 | 34,3 | 32,8 | 31,8 | 30,2 | 29,5 | 29,6 | 29,0 | 27,6 | 34,3 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 22,7 | 24,7 | 27,2 | 28,2 | 27,1 | 25,9 | 24,1 | 24,5 | 23,5 | 23,8 | 23,3 | 22,2 | 24,8 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 13,9 | 15,5 | 18,2 | 19,5 | 19,5 | 19,6 | 18,4 | 18,6 | 18,0 | 17,2 | 15,7 | 14,1 | 17,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 5,1 | 6,4 | 9,1 | 10,9 | 12,0 | 13,4 | 12,6 | 12,6 | 12,6 | 10,6 | 8,1 | 5,9 | 10,0 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −3,0 | −2,3 | 3,0 | 3,6 | 2,8 | 6,0 | 8,5 | 2,3 | 6,2 | 1,1 | −0,7 | −1,5 | −3,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 10 | 3 | 5 | 21 | 65 | 102 | 151 | 138 | 110 | 54 | 20 | 4 | 682 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[3] | |||||||||||||
Népesség
[szerkesztés]A kerület népessége a közelmúltban sokáig folyamatosan csökkent, de az utóbbi években növekedett:[1]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 407 811 |
| 1995 | 369 956 |
| 2000 | 360 478 |
| 2005 | 355 017 |
| 2010 | 385 439 |
Története
[szerkesztés]A kerület nevét az ország egyik 19. századi elnökéről, Benito Juárezről kapta.
Régészeti leletek szerint a mai kerület területén teotihuacaniak és mexikák éltek. A spanyol hódítás után szinte azonnal elkezdett felépülni az egykori Tenochtitlan helyén a mai Mexikóváros. 1564-ben a mai kerület területén felépült az első ferences templom, 1595-ben pedig a második. A főváros gyors növekedéséhez rengeteg építőanyagra volt szükség, így a mai Benito Juárez területén nagy fejlődésnek indult a téglagyártás: a 19. század közepére már 10 téglagyár működött itt. Ekkor még számos kis település és hacienda állt a coyoacáni corregidorsághoz tartozó területen, nem összefüggő város. Nagy része Tacubaya részét képezte (ma Miguel Hidalgo kerület), a községközpont Mixcoac volt. Miután 1821-ben Mexikó kivívta függetlenségét, 1824-ben létrehozták a Szövetségi Körzetet, amit négy prefektúrára osztottak, ezek egyike volt Tacubaya, amit pedig 5 községre tagoltak, közülük az egyik lett Mixcoac. A század közepén fontos helyszíne volt a mexikói–amerikai háborúnak és a reformháborúnak is, utóbbi alatt a lakosság többsége a szabadelvűeket támogatta.
A forradalom során, amikor 1914-ben a zapatisták dél felől bevonultak a fővárosba, ezt a területet is elfoglalták. A 20. század idején a város folyamatosan nőtt, míg végül egybefüggő településsé nem vált. Amikor 1928-ban kerületekre osztották a fővárost, Benito Juárez még nem volt köztük, csak 1941-ben jött létre, de nem a mai határaival. Azok csak 1970-től kezdve alakultak ki, amikor véglegesítették a ma is létező 16 kerületet.[4]
Turizmus, látnivalók
[szerkesztés]A kerületben régi műemlékeken (például több évszázados templomokon) kívül több modern, országos vagy nemzetközi jelentőségű épület is áll. Köztük a legismertebbek a Világkereskedelmi Központ székháza, a Polyforum Cultural Siqueiros és a Torre AXA México toronyház (korábban a Mexicana de Aviación légitársaság székháza volt). Kulturális szempontból fontos a Benita Galeana múzeumház és a Juan Rulfo kultúrközpont.[4] Kedvelt pihenő- és játszóhely a Parque de los Venados nevű park.
Sport
[szerkesztés]Benito Juárez kerületben található az ország egyik legnépszerűbb labdarúgócsapatának, a Cruz Azulnak a stadionja, az Estadio Azul.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
- ↑ INEGI – Benito Juárez földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 25.)
- ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 25.)
- ↑ a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Benito Juárez (spanyol nyelven). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 25.)
- ↑ Az Estadio Azul a Televisa oldalán (spanyol nyelven). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 25.)
