Ugrás a tartalomhoz

Berve

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berve (Berghin, Blutroth)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
KözségBerve
Rangközségközpont
Irányítószám517113
Körzethívószám0x58[1]
SIRUTA-kód2997
Népesség
Népesség691 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság10 (2011)[2]
Népsűrűség9,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság290 m
Terület75,17 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 04′ 42″, k. h. 23° 44′ 13″46.078333°N 23.736944°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 42″, k. h. 23° 44′ 13″46.078333°N 23.736944°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Berve témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Berve (románul Berghin) községközpont Romániában, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.

A település első említése 1313-ból való Lotryd néven. Névváltozatai: Bumi, Beumi (1332), Bervey (1348), Bluet Rydt (1558), Berve (1369, 1625).[3]

Története

[szerkesztés]

A település és környéke már a népvándorlás és a római kor idején is lakott hely lehetett, a falu délkeleti részén római illetve népvándorlás korabeli nekropoliszt tártak fel.[4]

Nevét 1313-ban az oklevelek Lotryd néven említették. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 134.), majd neve 1332-ben Bumi, Beumi (Documente. XIV. C., III. 129, 130.), 1348-ban Bervey, 1369-ben Berve, majd 1625-ben is Berve (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában fordult elő.

A falunak 1332-ben már plébániatemploma is volt, a pápai tizedjegyzék szerint ebben az évben Konrád nevű papja 22 dénárt, majd 34 dénárt fizetett. Ez a Konrád egyben a springi kerület dékánja is volt. (Documente. XIV. C., III. 129, 130.)

Egy 1348. évi oklevél szerint Berve püspöki birtok volt. (Documente. XIV. C., IV. 424.; Györffy: i.h.) Temploma a feljegyzések szerint 1826-ban már rossz állapotban volt, 1887-ben pedig egy vihar után használhatatlanná vált. Később, 1900-ban szép gótikus stílusban építették újjá.

A reformáció idején középkori lakossága lutheránussá lett templomával együtt.

Népesség

[szerkesztés]
  • 1850: 3817 fő, ebből 3029 román, 31 magyar, 581 német, 176 egyéb
  • 1900: 4995 fő, ebből 4066 román, 53 magyar, 800 német, 76 egyéb
  • 1930: 5583 fő, ebből 4422 román, 6 magyar, 991 német, 164 egyéb
  • 1966: 3845 fő, ebből 3324 román, 3 magyar, 518 német
  • 1992: 2260 fő, ebből 2094 román, 3 magyar, 148 német, 15 egyéb
  • 2002: 2169 fő, ebből 2035 román, 14 magyar, 34 német, 86 egyéb

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Szent Péter-templom, 1707-ben épült[4]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
  3. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
  4. a b Lista monumentelor istorice: Județul Alba. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)