Brabham BT56
Brabham BT56 | |
A BT56-os a kép alján látható | |
Gyártási adatok | |
Versenysorozat | Formula–1 |
Gyártó | Brabham |
Előző | Brabham BT55 |
Következő | Brabham BT58 |
Műszaki adatok | |
Vázszerkezet | Szénszálas és kevlár kompozit monocoque |
Első felfüggesztés | Nyomórudas, dupla kereszt lengőkaros felfüggesztés |
Hátsó felfüggesztés | Mint az előző |
Motor | BMW M12/13 1,5l L4 turbómotor |
Váltó | Weismann 6 sebességes manuális |
Tömeg | 545 kg |
Üzemanyag | Castrol |
Gumik | Goodyear |
Versenyeredmények | |
Csapat(ok) | Motor Racing Development |
Pilóták | 7. Riccardo Patrese 7. Stefano Modena 8. Andrea de Cesaris |
Első verseny | 1987-es Formula–1 brazil nagydíj |
Utolsó verseny | 1987-es Formula–1 ausztrál nagydíj |
Futott versenyek | 16 |
Győzelmek | 0 |
Dobogós helyezések | 2 |
Edzéselsőségek | 0 |
Leggyorsabb körök | 0 |
A Brabham BT56 egy Formula–1-es versenyautó, melyet John Baldwin és Sergio Rinland tervezett az 1987-es Formula-1-es idényre a Brabham csapatnak. Ez volt az utolsó turbómotoros Brabham, és az utolsó szezon, amikor még Bernie Ecclestone volt a tulajdonos. A csapat az idényben olasz versenyzőkkel állt ki, Riccardo Patrese és Andrea de Cesaris mellett Stefano Modena versenyztek a csapatnál.
Története
[szerkesztés]Az autó motorja az előző évihez hasonlóan soros négyhengeres BMW turbómotor volt, de ezen túlmenően voltak bőven változtatások. A radikális dizájnú BT55-ös gyermekbetegségei miatt kiábrándító 1986-os évet feledtetve új, hagyományosabb kasztnit terveztek - de már nem Gordon Murray, aki a McLaren csapathoz igazolt. A BT56-os ennek ellenére sem volt túl gyors: bár voltak ígéretes megvillanásai (Patrese San Marinóban a második helyen is haladt, míg ki nem esett), de sehol nem volt az élcsapatokhoz képest, ráadásul megbízhatatlan konstrukció volt. Patrese a 16 versenyből csak hatot tudott befejezni, de Cesaris pedig mindössze kettőt - igaz, abból az egyiket a dobogós harmadik helyen. Utóbbi versenyző az autó hibáin túl rendszeresen balesetek részese is volt. Patrese helyett az utolsó futamon Stefano Modena ült be, de kiesett.
Az év végén Bernie Ecclestone eladta a csapatát a svájci üzletembernek, Walter Brunnak, aki aztán az 1988-as idényre nem is nevezett.
Eredmények
[szerkesztés]Év | Csapat | Motor | Gumik | Pilóták | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | Pontok | Helyezés |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1987 | Motor Racing Developments | BMW M12/13 | G | BRA | SMR | BEL | MON | DET | FRA | GBR | GER | HUN | AUT | ITA | POR | ESP | MEX | JPN | AUS | 10 | 8. | |
Riccardo Patrese | KI | 9 | KI | KI | 9 | KI | KI | KI | 5 | KI | KI | KI | 13 | 3 | 11 | |||||||
Stefano Modena | KI | |||||||||||||||||||||
Andrea de Cesaris | KI | KI | 3 | KI | KI | KI | KI | KI | KI | KI | KI | KI | KI | KI | KI | 8 |
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Brabham BT56 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.