Ugrás a tartalomhoz

Buzzi Bódog

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Buzzi Bódog
Született1829. december 20.
Bisenz, Morvaország
Elhunyt1875. január 26. (45 évesen)
Budapest
Foglalkozásaépítőmester
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Buzzi Bódog témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Buzzi Bódog Ferenc (Felix Buzzi, Bisenz,[1] Morvaország, 1829. december 20. – Budapest, 1875. január 26.) olasz származású okleveles mérnök és építőmester.

Élete

[szerkesztés]

Apja Buzzi Antal Itáliában született. Elemi tanulmányai után részint a lembergi reál és kereskedelmi akadémián, részint az ottani császári és királyi műtani akadémián végezte, illetve némely műszaki tanulmányokat a bécsi császári és királyi műegyetemen. Akárcsak Ybl Miklós, ő is csak a magasabb tanulmányok elvégzése után állt be inasnak Pesten, s szabadult fel három év múlva legénnyé. Ezután Frey Lajos és Kauser Lipót helybeli építészeknél építési tervek és rajzok elkészítésével és építési költségvetések összeállításával foglalkozott, akik később — mint beadványában is állítja, és amit iratok is tanúsítanak — üzleti társuknak tekintették és építéseiknél önálló és teljes rendelkezési jogot ruháztak rá. Végzett vasúti és útépítési munkákat is. Pest városa részére elkészítette a kőbányai csatornázást, illetve magasépítési munkák kivitelezését is elvállalt. 1862-ben ő tervezte Oetl Antal és testvére, János ércöntő társulatának az Árok utcai öntödéjét (ez az épület volt az Andrássy út 62. elődje).[2] A kiegyezéstől a főváros egyesüléséig eltelt néhány évben épült a Remete út 4. alatti, általa tervezett, emeletes „Bellevue" nyaralószálloda.[3]

Mesterfelvételi kérelmét 1868. június 10-én nyújtotta be a tanácshoz, az előírt vizsga elengedéséért is folyamodva. A megkívánt felsőbb ismereteket igazoltnak látva, kérelmét mind a céh, mind a tanács támogatta, s a felmentés adományozására jogosult Földművelés, Ipar és Kereskedelmi Minisztérium sem tett ellene észrevételt. Ezt követően a pesti tanács az építőmesteri jogot 1868. augusztus 5-én adta meg.

1873-tól az Általános Osztrák Légszesztársulat házi építésze volt.[4]

Kéler Napóleon (1845–1919) építésszel 1869-től dolgozott együtt, akinek felismerve munkaerejét, szorgalmát és tudását, 1871-től társul vette maga mellé.[5] 1871–1873-ban ők építették a Posta és Távírda Igazgatóság palotáját a szervita-rend kertjén az akkori Koronaherceg- és Városház utcák között. Továbbá az Alföld-fiumei vasút igazgatósági épületét az Akadémia-utcában, az Erdélyi vasút igazgatósági épületét a Rudolf-rakparton, és 1874–1875-ben[6] ő építette a Népszínházat, a Rákóczi úton.[7] Ők végezték el az Ördög-árok beboltozását (1873–1879) is.[8] Halála után az addigra jónevű „Buzzi és Kéler“ budapesti építészcéget özvegye, született Tranger Mária (1831−1912) kötött szerződés értelmében társa vitte tovább. Több gyermekük megérte a felnőttkort, köztük Buzzi Géza Félix, a Gazdasági Lapok és az Állattenyésztési és Tejgazdasági Lapok felelős főszerkesztője.[9][10][11][12]

1875. január 26-án hunyt el. Január 28-án a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.[13][14][1]

Galéria

[szerkesztés]
  • A Buzzi család sírboltja, Fiumei úti sírkert, Budapest
    A Buzzi család sírboltja, Fiumei úti sírkert, Budapest
Néhány Buzzi Bódog által épített épület

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Budapest, Józsefvárosi Plébánia, Halotti Anyakönyv 99/1875. familysearch.org. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  2. ↑ Dr. Horváth Péterné: Mozaikok a 19. századi terézvárosi ipar történetéből, Bányászati és Kohászati Lapok - Kohászat 149. évfolyam 2. szám, 2016. ("Buzzi%20Bódog%20tervezte"&pg=112&layout=s adt.arcanum.com)
  3. ↑ Gál Éva: A budai hegyvidék újkori betelepítésének kezdetei, Történelmi szemle 14. évfolyam 3—4. szám, 1971. (adt.arcanum.com)
  4. ↑ Vadas Ferenc: "Buzzi%20Bódog"&pg=93&layout=s Gázgyárak Bécsben és Budapesten, A városok „behálózása” a 19. században, URBS - Magyar várostörténeti évkönyv 2., library.hungaricana.hu - 2007.
  5. ↑ A budapesti Evangélikus Gimnázium értesítője az 1965/36. iskolai évről (Hittrich Ödön dr.: Kéler Napóleon, 17. o.), medit.lutheran.hu - 1936.
  6. ↑ Bánrévy György: A Népszínház alapítása, Budapest 1. évfolyam 1. szám, 1945. (adt.arcanum.com)
  7. ↑ Kéler Napoleon. Meghalt az öreg építőmester., Vállalkozók Lapja 40. évfolyam 8. szám, 1919. február 19. (adt.arcanum.com)
  8. ↑ Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1878, 1879, 1880 (Budapest)A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1878. évi működéséről IV. Ördögárok, library.hungaricana.hu
  9. ↑ Gyászhír. Özv. Buzzi Bódogné, Köztelek 22. évfolyam 86. szám, 1912. november 6. (adt.arcanum.com)
  10. ↑ Cégbejegyzések 16979. Budapesti Közlöny 9. évfolyam 44. szám, 1875. február 24. (adt.arcanum.com)
  11. ↑ Társas czégek, Központi Értesítő 1. évfolyam 71. szám, 1876. augusztus 25. (adt.arcanum.com)
  12. ↑ Nyilt-tér, A Hon 13. évfolyam 36. szám, 1875. február 14. (adt.arcanum.com)
  13. ↑ Buzzi Bódog gyászjelentése. oszk.hu. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  14. ↑ Felix Buzzi gyászjelentése (német nyelven). oszk.hu. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  15. ↑ Sisa József: A pesti Új Városháza, Ars Hungarica 11. évfolyam 2. szám, 1983. (adt.arcanum.com)
  16. ↑ Sisa József: A Rumbach utcai zsinagóga, Ars Hungarica 10. évfolyam 1. szám adt.arcanum.com)

Források

[szerkesztés]
  • Komárik Dénes: Építészképzés és mesterfelvétel a XIX. században – pesti mesterek és mesterjelöltek, Építés-Építészettudomány (Major Máté szerk.) 3. kötet 4. szám - 1971. adt.arcanum.com
  • Gyászjelentése

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Buzzi_Bódog&oldid=26865899”