Ugrás a tartalomhoz

Cliff Burton

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cliff Burton
Életrajzi adatok
Születési névClifford Lee Burton
Született1962. február 10.
Castro Valley
Elhunyt1986. szeptember 27. (24 évesen)[1][2][3]
Dörarp
Iskolái
  • Castro Valley High School
  • Chabot College
Pályafutás
Műfajokthrash metal, speed metal, heavy metal
Aktív évek1979–1986
EgyüttesMetallica
Kapcsolódó előadó(k)Agents of Misfortune, EZ-Street, Trauma
Hangszerbasszusgitár
Tevékenységzenész, dalszerző
KiadókMegaforce, Elektra
IPI-névazonosító00126287963
A Wikimédia Commons tartalmaz Cliff Burton témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Clifford Lee "Cliff" Burton (Castro Valley, Kalifornia, 1962. február 10. – Dörarp, Kronoberg megye, Svédország, 1986. szeptember 27.) amerikai zenész, a Metallica basszusgitárosaként vált ismertté.

Életútja

[szerkesztés]

Jan és Ray Burton fiaként született. Két testvére volt, Scott és Connie. San Francisco Bay Area-ban nőtt fel. A zenét apja által szerette meg, aki klasszikus zenét hallgattatott vele, és zongoraleckékre járatta. Tinédzseréveiben leginkább a rock- és a klasszikus zene érdekelte, majd átváltott heavy metalra. 13 éves korában kezdett basszusgitározni, miután bátyja meghalt. Szülei szerint „a bátyja miatt akart a legjobb basszusgitáros lenni.”[4] Naponta hat órát gyakorolt (egészen a Metallicához való csatlakozásáig). A klasszikus zene és a dzsessz mellett Burtonre még hatással volt a southern rock, a country és a blues.[5] Zenészként és zenekarként ezek az előadók hatottak rá: Geezer Butler, Blue Öyster Cult, Misfits, Queen, Thin Lizzy, Rush.[6]

Mialatt a Castro Valley High School-ba járt, megalapította első zenekarát, az "EZ-Street"-et. A zenekar egy Bay Area-beli topless bárról kapta a nevét. Az együttes további tagjai a jövőbeli Faith No More-gitáros "Big" Jim Martin és jövőbeli Faith No More- és Ozzy Osbourne-dobos, Mike Bordin. Burton és Martin folytatták zenei pályájukat, miközben a Chabot College diákjai lettek, Haywardban. Második zenekarával, a "Agents of Misfortune"-nel beneveztek a helyi "Battle of the Bands" ("Bandák csatája") versenyre, 1981-ben. A versenyt felvették videóra, amin már játszott részleteket két későbbi Metallica-dalból ("(Anesthesia) Pulling Teeth", "For Whom the Bell Tolls").[5] 1982-ben csatlakozott első komolyabb zenekarához, a Traumához.

A Metallicában

[szerkesztés]

1982-ben a Trauma Los Angelesbe ment, hogy fellépjen a Whisky a Go Go klubban.[5] A klubban jelen volt James Hetfield és Lars Ulrich, az egy évvel azelőtt alapított Metallica két tagja. Amikor hallotta Burton játékát, Hetfield így fogalmazott: „Ez egy fantasztikus zúzás volt”, ugyanis azt hitték, hogy Burton valójában egy gitáros. Amikor megtudták, hogy valójában basszusszólót hallottak, megpróbálták beszervezni Burtont saját zenekarukba. Megkérdezték tőle, hogy nem akarja-e átvenni Ron McGovney helyét, és mivel Burton úgy érezte, hogy a Trauma „már csak pénzért zenél”,[7] belépett a Metallicába. Az ötlet, hogy a zenekar Los Angelesben telepedjen le, akadályba ütközött, ugyanis Burton nem akart elköltözni San Franciscóból.[5] Ezért a San Franciscó-i El Cerrito-t tették meg székhelyül.

Burton első munkája a zenekarral a Megaforce demó volt. Előző demójukat, a No Life 'til Leathert sikerült eljuttatni John Zazulához, a Megaforce Records tulajdonosához.[8] A zenekar egyből Old Bridge-be, New Jersey-be ment, hogy aláírják a szerződést Zazula kiadójával.[8] Első albumuk a Kill ’Em All volt, ami tartalmazta Burton basszusgitárszólóját, az "(Anesthesia) Pulling Teeth"-et, amihez effekteket is alkalmazott, például wah pedal-t (abban az időben basszusgitáros nem használt wah pedalt, ugyanis azt hat húros gitárhoz alkalmazták,[5] bár volt egy kivétel is, Geezer Butler, a Black Sabbath basszusgitárosa is használta ezt az effektet a Sabbath első albumán).

A zenekar második albuma a Ride the Lightning, ami tovább tágította zenei horizontjukat.[9] Burton is sokkal több számban vett részt: nyolc dalból hatban működött közre.[10] Ezen az albumon is használ effekteket a "For Whom the Bell Tolls" és a "The Call of Ktulu" számokban.

A Ride the Lightning már a nagyobb kiadók figyelmét is felkeltette.[8] A zenekar leszerződött az Elektra Recordshoz, és elkezdtek munkálkodni következő albumukon, a Master of Puppetsen, ami később a thrash metal és az egész heavy metal műfaj meghatározó lemeze lesz.[11] Ezen az albumon is nagymértékben részt vett Burton a dalírásban, főleg az "Orion" című, instrumentális szerzeményben. Ezen az albumon szerepel egyébként Burton kedvenc Metallica száma, a "Master of Puppets".[12] A Master of Puppets volt a zenekar igazi áttörése,[13] viszont egyben Burton utolsó albuma is a Metallicával.

Burton utolsó előadása 1986. szeptember 26-án volt, Stockholmban.[14] Utolsó fellépéseit a zenekarral le lehet tölteni a Metallica weboldaláról.[15]

Halála

[szerkesztés]
Emlékmű a baleset helyszínének közelében. Az emlékmű mellett egy Master of Puppets CD látható.

A Damage Inc. turné európai részében a zenekar úton volt turnébuszukkal. Mivel az ágyak kényelmetlenek voltak, Hammett és Burton kártyázni kezdtek, hogy eldöntsék, ki aludjon az emeletes ágy tetején.[16] 1986. szeptember 26-ának éjjelén Burton nyert egy pikk ásszal, ezért lehetőséget kapott, hogy ágyat válasszon. Hammett ágyát választotta. Alvás közben reggel hét órakor (27-én) a buszsofőr szerint a busz megcsúszott a tükörjégen az úton (2 mérföldre Ljungbytól),[17] és kiment a fűre közel Dörarphoz, Svédország déli részén.[18] Burton kiesett az ablakon és a busz rádőlt, ott helyben meghalt.[17][18] James Hetfield később elmondta, először azt hitte, a busz azért csúszott le az útról, mert a sofőr részeg volt, ugyanis alkoholszagot érzett rajta. Hetfield később azt is elmondta, hogy az eset után sétált a baleset helyszínén, de nem talált tükörjeget az úton.

Burton hamvait a Maxwell Ranchon szórták szét.[16] Temetése alatt az "Orion" című dal szólt, amit Hetfielddel közösen írt. A "...cannot the Kingdom of Salvation take me home?" című szöveg a "To Live Is to Die"-ból rá van írva Burton emlékművére.

Burton emlékköve.

A legjobban ismert nem-Metallica tisztelgés Burton előtt az "In My Darkest Hour" című dal a Megadethtől. Dave Mustaine elmondta, hogy miután hallott barátja haláláról, egyből leült dalt írni és azonnal megírta a dal zenéjét. A dal szövege azonban független Burton halálától. Mustaine nagyon jó barátja volt Burtonnek. Mustaine azt mondta, hogy Burton halála inspirálta a dalt.[19]

2006. október 3-án emlékkövet avattak Svédországban, nem messze a baleset helyszínétől.

Az Anthrax az Among the Living című albumát Burtonnek ajánlotta, csak úgy, mint a Metal Church a The Dark című albumát.

2009. április 4-én posztumusz beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame-be. Apja, Ray Burton mondott beszédet.

A To Live Is to Die: The Life and Death of Metallica's Cliff Burton című életrajzi könyv 2009 júniusában jelent meg. A könyvben Hammett írta az előszót.[20]

Diszkográfia

[szerkesztés]

Metallica

[szerkesztés]
Lásd még: Metallica-diszkográfia
Stúdióalbumok
Demók
  • No Life 'Til Leather (1982) (feltüntetve, de nem játszott rajta)
  • Megaforce (1983)

Trauma

[szerkesztés]
Válogatások

További információk

[szerkesztés]
  • Joel Mclver: To live is to die. Cliff Burton élete, halála és a Metallica hőskora; ford. Kovács Attila, Vincze Ádám; Cser, Bp., 2020

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Encyclopaedia Metallum. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ O., Harald: Interview link. Allmetallica.com. (Hozzáférés: 2007. december 9.)
  5. ↑ a b c d e Ellefson, David: The King of Metal Bass. Bass Player Magazine, 2005. február 1.[halott link]
  6. ↑ http://www.answers.com/topic/cliff-burton
  7. ↑ Cliff Burton R.I.P. Interview. Metallicaworld.com. [2016. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 26.)
  8. ↑ a b c Metallica History Part 1. Metallica. [2007. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 26.)
  9. ↑ [Cliff Burton az AllMusicon 'Ride the Lightning']. AllMusic. (Hozzáférés: 2007. április 26.)[halott link]
  10. ↑ [Cliff Burton az AllMusicon Allmusic Guide, Ride the Lightning review]. Hozzáférés ideje: 2007-26-04.
  11. ↑ 1001 Albums You Must Hear Before You Die, p.548 
  12. ↑ Cliff Burton R.I.P. Interview Archiválva 2016. augusztus 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hozzáférés ideje: 2007-26-04.
  13. ↑ [Cliff Burton az AllMusicon Metallica > Charts & Awards > Billboard Albums.]. Hozzáférés ideje: 2007-26-04.
  14. ↑ metal-george's Cliff Burton Page Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hozzáférés ideje: 2007-26-04.
  15. ↑ LiveMetallica.com > Vault.. Hozzáférés ideje: 2007-31-08.
  16. ↑ a b Cliff in Our Minds Biography. Cliff In Our Minds. [2007. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 9.)
  17. ↑ a b McIver, Joel. Justice for All: The Truth about Metallica. Omnibus Press, 159–165. o. (2004). ISBN 9780711996007 
  18. ↑ a b Metallica History Part 2. Metallica. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 23.)
  19. ↑ Dave Mustaine: Countdown to Extinction. Guitar World. [2012. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 27.)
  20. ↑ BLABBERMOUTH.NET - METALLICA Guitarist Provides Foreword To First-Ever CLIFF BURTON Biography. Roadrunnerrecords.com. [2012. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 30.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cliff_Burton&oldid=27269723”