Dieric Bouts
| Dieric Bouts | |
,_1572.jpg?lang=hu) | |
| Született | Haarlem[7][8] |
| Elhunyt | 1475. május 6. (59-60 évesen)[9] Leuven[10] |
| Álneve | Bouts, Dierick, Dirk, Thierri |
| Állampolgársága | Burgundi Hercegség |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása | festőművész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dieric Bouts témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dieric Bouts (névváltozat: Dirk Bouts) (Haarlem, 1410/1415. — Leuven, 1475. május 6.) vezető flamand festő. Elsősorban vallási képeket és portrékat festett gótikus és reneszánsz stílusban.
Élete
[szerkesztés]Apja is festő volt. Dieric Bouts szülővárosában, majd a 15. század közepétől Leuvenben élt és alkotott, itt is házasodott meg. Leuvenben városi festőnek választották. Nagy hatással volt rá Rogier van der Weyden művészete, de igazában Bouts természete kevésbé hajlott a drámaiság ábrázolására. Korai képeinek minősége elmarad a nagy flamand festő elődök alkotásaitól, de mintegy kárpótlásképpen van bennük valami lélektani csiszoltság, ami megmutatkozik a finom arcvonásokban és a testtartás előkelő természetességében, s az ábrázolt alakok mozgásában, pihenésében az őket körülvevő természeti környezetben vagy enteriőrökben. Bizonyság erre számos képe, az Utolsó vacsora enteriőrje, a Feltámadás című képének tájba simulása stb.
Bouts szemléletének leginkább a természet ábrázolása, a tér és a fényhatások tolmácsolása, a csendéletszerű részletek megfestése felelt meg. Ennek megfelelően oltárképei (Szt. Hippolytos oltára, Brugge; Szt. Erazmus oltára, Leuven) jóval kevésbé sikeresek, mint a korábbi flandriai mestereké. Legsikeresebb képei: Az utolsó vacsora (Szent Péter-templom, Leuven). Triptichonja, az úgynevezett Brabant gyöngye szintén nagyon sikeres, a triptichon középső része a három királyok imádását jeleníti meg, a szárnyakon mélyen átérzett tájképeivel, Keresztelő Szent János és Szent Kristóf alakjával tűnik ki, e művét az Alte Pinakothek őrzi Münchenben.
Bouts stúdiójában dolgoztak fiai és más fiatal festők, így nem könnyű megállapítani, mely képek azok, amelyek teljesen az ő alkotásai. A leuveni városházától megrendelést kapott az igazságszolgáltatást szimbolizáló 4 nagyméretű képre, a festő pompás portrékat festett e táblákra, de művét munkálkodása közben bekövetkezett halála miatt már Hugo van der Goes fejezte be. Ma a brüsszeli képtárban őrzik.
Galéria
[szerkesztés]-
Oltárkép, középen Utolsó vacsora (Szent Péter-templom, Leuven) -
Ábrahám és Melchizadek találkozása (1462-65; részlet az Utolsó vacsora c. oltárképről) -
Az egyik igazságszolgáltatás tábla: III. Ottó német-római császár ítélete (1460 körül) -
Egy férfi képmása (1460 körül; Metropolitan Művészeti Múzeum) -
Szent János írja az evangéliumot (Bouts és tanítványainak munkája; Museum Boijmans Van Beuningen, Rotterdam) -
Feltámadás (1455)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Art UK. (Hozzáférés: 2015. október 14.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Dieric Bouts (angol, spanyol, francia, német, cseh, horvát és telugu nyelven)
- ↑ Kunstindeks Danmark (dán és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ kmska.be (holland, angol és francia nyelven). Királyi Szépművészeti Múzeum. (Hozzáférés: 2024. május 2.)
- ↑ https://rkd.nl/en/explore/artists/record?query=dieric+bouts&start=0
- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 27.)
- ↑ RKDartists (holland nyelven)
Források
[szerkesztés]- Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest, Győző Andor kiadása, 1935, Dirk Bouts, 136-137. o.
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Karel van Mander: Hírneves németalföldi és német festők élete. Budapest : Helikon Kiadó, 1987. Dirck van Haerlem [Dirk Bouts] haarlemi festő élete lásd 30. o.
- A művészet története : a korai reneszánsz. Budapest : Corvina, 1991, Dirk Bouts, 90., 94. o. ISBN 963 13 3480 5
További információk
[szerkesztés]
