Erdélyi fejedelmek listája

Ez a lap az Erdélyi fejedelmek listája, amely az Erdélyi Fejedelemség 1570 és 1711 közötti, valamint az azt megelőző, 1526 és 1570 közötti időszak uralkodóit sorolja fel időrendben.

A keleti Magyar Királyság uralkodói (1526–70)

A Magyar Királyság az 1526-os mohácsi vereséget követően előbb kettő, majd Buda 1541-es török elfoglalásával három részre szakadt. Az ország középső, Hódoltságnak nevezett részét a törökök szállták meg. Északon és nyugaton az úgynevezett Királyi Magyarország – ez jogfolytonosság szempontjából nem különbözött a középkori Magyar Királyságtól – a Habsburgok fennhatóság alá került, keleten pedig a középkori erdélyi vajdaságból és hozzá kapcsolódó részekből jött létre előbb a keleti Magyar Királyság, majd az 1570-es speyeri szerződéssel az Erdélyi Fejedelemség.

A keleti Magyar Királyság uralkodóinak listája

Uralkodó	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Megjegyzés	Portré
Szapolyai János Magyarország választott királya	1487. február 2. – 1540. július 17/21. (57 évesen)	1526. november 11.	1540. július 17/21.	A Szapolyai-ház tagja, Szapolyai István nádor és Tescheni Hedvig fia, 1510-től erdélyi vajda, majd 1526-tól választott magyar király. Az 1538-as váradi békében lemondott az utódlásról I. Ferdinánd császár és király javára.
Jagelló Izabella lengyelül: Izabela Jagiellonka Erdély kormányzója	1519. január 18. – 1559. szeptember 15. (40 évesen)	1540. augusztus 31.	1551. július 19.	A Jagelló-ház tagja, I. Zsigmond lengyel király és Bona Sforza királyné leánya, Szapolyai János feleségeként magyar királyné is. I. Szulejmán szultán megbízásából kormányzó. 1551-ben Fráter György lemondatta I. Ferdinánd javára.
I. Ferdinánd németül: Ferdinand I. Magyarország királya	1503. március 10. – 1564. július 25. (61 évesen)	1551. július 26.	1556. november 25.	A Habsburg-ház tagja, Szép Fülöp király és Őrült Johanna kasztíliai királynő fia, egyben német-római császár és magyar király is. 1553-ban Dobó Istvánt nevezi ki vajdává, ám 1556-ban megfosztják erdélyi címétől.
Jagelló Izabella lengyelül: Izabela Jagiellonka Erdély kormányzója	1519. január 18. – 1559. szeptember 15. (40 évesen)	1556. november 25.	1559. szeptember 15.	Ez volt második kormányzói regnálása. A Ferdinánd császár és királlyal szembeni elégedetlenség okán az 1556-os erdélyi országgyűlés visszahívta, ő pedig fia nevében irányította az országot. Kormányzósága immáron 1559-es haláláig tartott.
Szapolyai János Zsigmond Magyarország választott királya	1540. július 7. – 1571. március 14. (30 évesen)	1559. szeptember 15.	1570. augusztus 16.	A Szapolyai-ház tagja, I. János választott magyar király és Jagelló Izabella királyné fia, kezdetben régens mellette édesanyja, Izabella királyné.

Az Erdélyi Fejedelemség fejedelmei (1570–1711)

Főcikk: Erdélyi Fejedelemség

Az 1570-ben II. Miksa német-római császár és Szapolyai János Zsigmond között megkötött speyeri szerződés kimondta, hogy az akkor fennálló határokat véglegesnek tekintik, és János Zsigmond lemond a magyar királyi címről, cserébe viselheti az „Erdély és Magyarország hozzákapcsolt részeinek princepse” (azaz fejedelme) címet. Ténylegesen ettől kezdve beszélhetünk Erdélyi Fejedelemségről, bár az egyezmény János Zsigmond halála miatt életbe sem lépett.

Erdély fejedelmeinek listája

Uralkodó	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Megjegyzés	Portré
Szapolyai János Zsigmond Erdély fejedelme	1540. július 7. – 1571. március 14. (30 évesen)	1570. augusztus 16.	1571. március 14.	Az 1570. augusztus 16-án megkötött speyeri szerződést követően hivatalosan ő lesz az első erdélyi fejedelem.
Somlyai Báthory István Erdély fejedelme	1533. szeptember 27. – 1586. december 12. (53 évesen)	1571. május 25.	1586. december 12.	A Báthory család somlyói ágának tagja, Báthory István vajda és Thelegdy Katalin fia, kezdetben váradi főkapitány, majd Jagelló Anna királynő férjeként a Lengyel–Litván Unió királya is.
Somlyai herceg Báthory Zsigmond Erdély fejedelme	1572. március 20. – 1613. március 27. (41 évesen)	1586. december 12.	1598. március 23.	Báthory István fejedelem unokaöccse, Báthory Kristóf vajda és Bocskai Erzsébet fia, 1581-től erdélyi vajda. 1594 nyarán unokaöccse, Báthory Boldizsár átvette tőle a kormányzást, majd 1598-ban ő maga mondott le az erdélyi fejedelmi címről.
1598: a tizenöt éves háború során, II. Rudolf német-római császár beveszi az országot és biztost nevez ki annak kormányzására.
Somlyai herceg Báthory Zsigmond Erdély fejedelme	1572. március 20. – 1613. március 27. (41 évesen)	1598. augusztus 22.	1599. március 21.	Ez volt második regnálása. Távollétében többször volt kinevezett helytartó felesége, Ausztriai Mária Krisztierna főhercegnő. Lemondott unokatestvére javára.
Somlyai Báthory András Erdély fejedelme	1563 körül – 1599. október 31. (36 éves kora körül)	1599. március 29.	1599. október 31.	Báthory Zsigmond fejedelem unokatestvére. Vitéz Mihály havasalföldi fejedelem a sellenberki csata során legyőzte, majd Ördög Balázs székely szabadságharcos meggyilkolta.
1599–1601: az országot elfoglalja és császári helytartóként kormányozza Vitéz Mihály, majd őt váltja Giorgio Basta.
Somlyai herceg Báthory Zsigmond Erdély fejedelme	1572. március 20. – 1613. március 27. (41 évesen)	1601. április 3.	1602. június 29.	Ez volt harmadik, immáron utolsó regnálása. 1602-ben végleg lemondott a fejedelmi címről és Csehországba távozott.
1601–1603: az országot újra Giorgio Basta császári hadvezér irányítja II. Rudolf császár helytartójaként.
Idősebb siménfalvi Székely Mózes Erdély fejedelme	1553. április 15. – 1603. július 17. (50 évesen)	1603. április 15.	1603. július 17.	Korábban Báthory István fejedelem testőrségének parancsnoka, a sófalvi sóbánya kamarása, Udvarhelyszék királybírája, több alkalommal a fejedelemség hadseregének parancsnoka. Ő volt Erdély egyetlen székely származású fejedelme.
1603–1604: előbb Radu Șerban vajdaként, majd újra Giorgio Basta császári helytartóként volt az ország kormányzója.
Kismarjai Bocskai István Erdély fejedelme	1557. január 1. – 1606. december 29. (49 évesen)	1605. február 21.	1606. december 29.	A Bocskai család sarja, Báthory Zsigmond nagybátyja, a Bocskai-szabadságharc vezetője, névleges magyar király 1605 novemberétől. Az 1596-os véres farsang megszervezője.
Felsővadászi báró Rákóczi Zsigmond Erdély fejedelme	1544 körül – 1608. december 5. (64 éves kora körül)	1607. február 11.	1608. március 5.	Az ország egyik leggazdagabb főura, a Rákóczi-család vagyonának megalapozója. Halála előtt lemondott Báthory Gábor javára.
Somlyai Báthory Gábor Erdély fejedelme	1589. augusztus 15. – 1613. október 27. (24 évesen)	1608. március 7.	1613. október 27.	Báthory István fejedelem unokaöccsének, Báthory István főispánnak a fia. 1613-ban a hajdúk megölték. Ő volt családja utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemségben.
Iktári Bethlen Gábor Erdély fejedelme	1580 körül – 1629. november 15. (49 éves kora körül)	1613. október 23.	1629. november 15.	A Bethlen család sarja, Bethlen Farkas főkapitány és Lázár Druzsina fia, választott magyar király 1620 és 1621 között. Uralkodását „Erdély aranykora” néven említik.
Brandenburgi Katalin Erdély fejedelmasszonya	1602. május 28. – 1649. augusztus 27. (45 éves)	1629. november 15.	1630. szeptember 21.	A német Hohenzollern-ház porosz–brandenburgi ágának tagja, János Zsigmond választófejedelem és Poroszországi Anna leánya, Bethlen Gábor fejedelem özvegye. Férje halálát követően választották fejedelemnek.
Iktári Bethlen István Erdély fejedelme	1582 körül – 1648. január 10. (66 éves kora körül)	1630. szeptember 28.	1630. november 26.	Bethlen Gábor fejedelem öccse, lemondatta Brandenburgi Katalint, ám ő maga végül nem foglalta el a fejedelmi széket, hanem Rákóczi György kinevezése mellett döntött.
Felsővadászi I. Rákóczi György Erdély fejedelme	1593. június 8. – 1648. október 11. (55 évesen)	1630. december 1.	1648. október 11.	Rákóczi Zsigmond fejedelem és Gerendi Anna fia. Uralkodása alatt az ország gazdaságilag és politikailag is megerősödött. Az erdélyi református egyház lelkes támogatója.
Felsővadászi II. Rákóczi György Erdély fejedelme	1621. január 30. – 1660. június 7. (39 évesen)	1648. október 11.	1657. október 25.	I. Rákóczi György fejedelem és Lorántffy Zsuzsanna fia. Mivel szembefordult a Török porta akaratával és megvívta a lengyelek elleni háborúját, így megfosztották trónjától.
Kisrédei gróf Rhédey Ferenc Erdély fejedelme	1610 körül – 1667. május 13. (57 éves kora körül)	1657. november 2.	1658. január 9.	A grófi Rhédey család sarja, Rhédey Ferenc főkapitány és Károlyi Katalin fia. Kinevezését követően nem sokkal lemondott az újra visszatérő II. Rákóczi György fejedelem javára.
Felsővadászi II. Rákóczi György Erdély fejedelme	1621. január 30. – 1660. június 7. (39 évesen)	1658. január 14.	1659. március 30.	Ez volt második regnálása. Mivel a törökök nem ismerték el uralkodását, így Barcsay Ákos személyében új fejedelmet választattak, ám ő még de facto megtartotta hatalmát 1659-ig.
Nagybarcsai Barcsay Ákos Erdély fejedelme	1619 körül – 1661 júliusa (42 éves kora körül)	1658. október 7.	1660. december 31.	Az erdélyi nemesi Barcsay család tagja. A fejedelemségbe újra betörő II. Rákóczi György letaszította a trónról, majd Kemény János foglyul ejtette és meggyilkoltatta.
Gyerőmonostori Kemény János Erdély fejedelme	1607. december 14. – 1662. január 23. (54 évesen)	1661. január 1.	1662. január 23.	Az erdélyi nemesi Kemény család sarja. Mivel politikájával közeledett I. Lipót császárhoz, így a Török porta ellene szervezett hadjárata elől a Magyar Királyságba menekült.
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály Erdély fejedelme	1632. november 3. – 1690. április 15. (57 évesen)	1661. szeptember 14.	1690. április 15.	Az Apafi család tagja. A leghosszabb ideig regnáló fejedelem. Halálával lezárult Erdély önálló államiságának korszaka. Fiát, II. Apafi Mihályt ugyan megválasztották, ám sosem iktatták be.
Késmárki gróf Thököly Imre Erdély fejedelme	1657. szeptember 25. – 1705. szeptember 13. (47 évesen)	1690. szeptember 22.	1690. október 25.	A Thököly család sarja, Thököly István főúr és Gyulaffy Mária fia, a kuruc hadak főgenerálisa, korábban 1682 és 1685 között Felső-Magyarország fejedelme is.
Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc Erdély fejedelme	1676. március 27. – 1735. április 8. (59 évesen)	1704. július 8.	1711 februárja	I. Rákóczi Ferenc fejedelem és Zrínyi Ilona grófnő fia, egyben Magyarország vezérlő fejedelme, a Rákóczi-szabadságharc vezetője. Az Erdélyi Fejedelemség utolsó - nem Habsburg - fejedelme.

Kronológia

Erdély uralkodóinak életterminusa és regnálása

Kapcsolódó szócikkek

• Erdélyi Fejedelemség
• Erdélyi fejedelmek családfája
• Erdélyi fejedelemnék listája
• Erdélyi vajdák listája
• Erdély történelme